Két napig ünnepel a keresztény világ,…

Két napig ünnepel a keresztény világ, de pontosan mit is? Idő múlásával azok az eredetileg pogány kultuszok beszivárogtak a kereszténység tanrendszerébe, amiket a Biblia világosan körvonalazott, de emberi (pápai?) intézkedések felülírtak. A HAGYOMÁNY – nagy általánosságban, de ezúttal is láthatóan – nem illeszkednek az isteni rendelkezésekhez. Összekeverni, beilleszteni, jogosítani…nem volna célszerű. Mégis jelen vannak a […]

Olvass tovább

Vatikáni matek: a 7. napon pihenés és kikapcsolódás (de melyik a 7. nap?)

A Ferenc pápa által mondott gondolatokat a pihenésről, a modern ember kikapcsolódásairól, szórakozásról, valódi és hamis pihenésről… az általam megismert isteni utasítások fényében szemlélve, semmi kivetni valót nem tudok mondani a katekézist olvasva. Szerencsés lenne megvalósítani. Egyetlen ponton azonban korrigálni szükséges a beszédet. A napok Teremtéskor Isten által lefektetett – és azóta is létező – […]

Olvass tovább

Jézus és a bor

A kereszténység templomi – istentiszteleti – gyakorlata terén nehéz abból kiindulni, hogy melyik egyháznak, miféle úrvacsorai szokásai keletkeztek az elmúlt évszázadok során.  Néhány alkalommal részt vettem egy keresztény-zsidó csoport összejövetelén, ahol minden alkalommal az úrvacsorai jegyek (kovásztalan kenyér – pászka – és alkoholtartalmú bor) volt a résztvevőknek átadva. A bort egy közös kehelyből kortyolták. Erről […]

Olvass tovább

Törvénynek engedelmesség először – másodszor…

Ki adhat utasítást – vagy elutasítást – arra, hogy bárki emberfia egy másik rászoruló  emberrel jót tegyen, vagy ne tegyen? Isten törvénye az elsőrendű?   És ez után az emberek által hozott szabályok/törvények hol helyezkednek el  a lelkiismeret patikamérlegén? Lehet- e hatósági erővel kényszeríteni bárkit arra, hogy az isteni utasítást – “Szeresd felebarátodat, mint magadat!” – lecseréljük […]

Olvass tovább

A tévesen értelmezett “Utolsó ítélet”.

A rosszul értett fogalom: VÉGÍTÉLET Aki csak felületesen foglalkozik a címben foglalt témával, könnyen eltévedhet, ha azt a nézőpontot fogadja el, amit a középkori katolikus egyház egy oltárképen tálalt a hívek elé. Tanúsíthatom személyes élményeim alapján, hogy a Sixtus kápolna oltárképe a maga lenyűgöző valóságában, hihetetlenül erős és mély élményt ad a nézőknek.  A reneszánsz […]

Olvass tovább

Református protestálás az Ökumenikus egységtörekvésekről

  ÁLLÁSFOGLALÁS az egyházak ökumenikus együtt-munkálkodásáról. A Soltvadkerti Református Egyházközség Presbitériuma évek óta aggodalommal figyeli az úgynevezett ökumenikus mozgalom (Egyházak Világtanácsa, Európai Egyházak Konferenciája) világszintű munkájának módszereit és célját. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy az ökumenikus mozgalom tagegyházainak – köztük saját egyházunk – országosan befolyásos néhány felső vezetője vagy vezető testülete a helyi gyülekezetek véleményének kikérése nélkül […]

Olvass tovább

ALDOUS HUXLEY Visszatérés a Szép új világhoz

A Harmadik Birodalom terrortörténete

Historia est magistra vitae A Hitleri  Harmadik Birodalom nem múló téma az emberi viselkedést kutatók közti eszmei térben. Miért pont ez az elrettentő példa, amiről nem szűnik meg írni, olvasni az emberiség (egyre fogyatkozó) GONDOLKODÓ hányada? Kis szubjektív előzetes. Döbbenetesen hasonló a birodalmak története. Abból a nézőpontból, amiben a TÖMEGEK viselkedését tanulmányozva, azt hihetnénk, hogy […]

Olvass tovább

Isten csak egy van, de…

Kételkedni kötelező! Sőt ajánlatos, ha olyan – ma már szlogenné magasztosult – “tanítások” hangoznak el szószékekről, mint például: “Isten csak egy van, de a hozzá vezető út annyi, amennyi vallás létezik…” Vagy   a KERÉK KÜLLŐIT emlegető zsinati eszme: Mindegy, hogy a kerék peremének melyik pontjáról indul egy emberi lény, de végül a központi agyban találkozik azokkal, akik – […]

Olvass tovább

Célszalagnál: Katolikusok – Indultak még: Protestánsok

Kifordult a vallási világ sarkaiból? Megcserélődtek, megváltoztak a hagyományos  Katolikus – Protestáns szerepek az evangélizálást, a hívek képzését, a klérus – laikus szereposztást … illetően? Valaha az volt a világmissziói taktika, hogy az Egyedül Üdvözítő Anyaszentegyház állt a maga helyén, és jöjjenek hozzájuk, akiket érdekel az Isteni világ földi leképeződése. Akiket ez a tömegfölény és kizárólagosságot […]

Olvass tovább

Feladták-e az adventisták a helyi gyülekezetek vezetésének biblikus modelljét?

Előszó helyett. Az egyháztörténész tolla alól kikerült dolgozat nagyon komoly témát dolgozott fel. Milyenné vált az ADVENTISTA egyház, miután “elfeledkezett” gyökereiről? A XIX. századi elődök hatékonyságának csodált missziós “teljesítménye” hova lett az által, hogy az Újszövetségi vezetői modell helyett egy olyan paposan megállapodott – leülepedett – struktúrát hoztak létre, amiben már nyomokban sem fedezhető föl […]

Olvass tovább

Kik mehetnek be Isten országába? Csak a keresztények? És a “pogányokkal” mi lesz?

A kinyilatkoztatást nem ismerők üdvösségének kérdése Szubjektív meditáció egy nehezen, vagy egyáltalán meg nem válaszolható kérdésről. Sokat gondolkodtam azon, hogy azok az ismerőseim, más vallásfelekezetek őszinte hívei, vagy olyan emberek, akik nem ismerik, nem érdekli őket a Biblia, miként fognak megjelenni az Isten ítélőszéke előtt? Láttam igazán kellemes modorú és vonzó egyéniségeket. Hallottam tőlük sok […]

Olvass tovább

Egyház, vagy valami más? (Vatikán: nem egyházak a protestánsok)

A Hittani Kongregáció DOMINUS IESUS nyilatkozata  Jézus Krisztus és az Egyház egyetlen és egyetemesen üdvözítő voltáról 2000. augusztus 6. Vannak dátumok, amiket nem lehet átlépni, mintha csak egy esemény lenne a sok közül.  A közvéleményre – a szekulárisra éppúgy, mint az egyházira, a protestánsra éppúgy, mint a római katolikusra, – a meglepetés erejével hatott, hogy a […]

Olvass tovább

Egyháztörténelem – másként (Egyház és állam az I.-től a IV. századig.)

Peter de Rosa jezsuita szerző könyve a pápaságról – (részlet) A rómaiak a keresztényeket egy zsidó szektának tartották, s ezért a társadalom ellenségeinek számítot­tak. Azzal gyanúsították őket, hogy saját királyuk van. Péter azonban tudta, hogy Krisztus soha nem akart a császár vetélytársa lenni és hogy a keresztények nem hazaárulók csak azért, mert Jézust imádják. A […]

Olvass tovább

“…és annak száma 666” A “veszélyes” gondolkodás folytatása.

A bibliai próféciák jelképrendszerének helyes értelmezése adja a kulcsot a Biblia “legnehezebb” részeinek megértéséhez.  Ezek közül a látszólag “nehéz” részek közül is kiemelkedik a Jelenések könyvének 13. fejezetében olvasható 18. vers: “Ez a bölcsesség! Akinek van esze, számítsa ki a vadállat számát, hisz emberi szám: hatszázhatvanhat.” (Katolikus fordítás) A GONDOLKODÁS “veszélyessége” tetten érhető abban is, ha […]

Olvass tovább

Tized és adószedés (dr. Juhász István adószakember cikke alapján)

A tized történelmet meghatározó adófajta volt Bevezető  kommentem: A téma nagyon érzékeny területeken utaztatja azokat, akik az ADÓGARAS témáját áttekintően és előzetes koncepciókat (egyházi dogmákat/ hagyományokat…) nélkülözve, szeretnének világosan látni az egyházak finanszírozási ügyeiről. A szerzőtől nem várhatjuk el a Biblia teljes ismertetését e téren. Az Újszövetség ebben a témában más megközelítést ad. Ezért másik […]

Olvass tovább

Luther 500. A személyes meggyőződés a tekintélyelvvel szemben.

Reformáció 500: A radikális értelmiségi, ha kritizálni kezd A reformáció ötszázadik évfordulóján Révész Sándor saját szemével néz Luther Márton örökségére, és el nem tagadva az ellentmondásokat, kiemeli azt, amely belőle számára a mai napig fontos. A reformáció félezredes évfordulóján bármi ünnepelhető. Szólhat az az ünnep a humanizmus, a zsidók, a nem-protestáns keresztény többség ellen is. […]

Olvass tovább

Tudják, mit cselekszenek (Miért lehet veszélyes az állam+egyház “együttműködése”?)

Előszó egy vallási-politikai ihletésű problémához. A cikkben foglaltakat az európaiságra büszke és “felvilágosult” nemzetek már nagyrészt megoldották, alkotmányaik révén. Vagy  például az angol – alkotmány nélkül létező, de legalább olyan hatásos állami berendezkedés   – kiküszöbölte a kirekesztő, vagy felsőbbségesen viselkedő vallásos nézeteket. Amiért a 168 óra 2006. évi cikkét közreadtam, az az ok, hogy a […]

Olvass tovább

Mindenszentek és a lelkiismeret

Szubjektív reflexióm a halottak napjáról. Radnóti szívmelengető sorai jutnak eszembe: “…erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat, a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat, …” Közeledik az éves temetőlátogatások ideje. A kötelező koszorú, virág, mécses és egyéb “haláli” kellékek vására és a sírok rendbetétele. Régi emlékeim közül – e téren – kiemelkedő egy Római Katolikus prépost beszéde. […]

Olvass tovább

Adventista protestantizmus

Bevezető gondolatok: Egyház, mozgalom, gyülekezet…nem létezhet úgy, hogy ne gondolja át, és újból, meg újból ne vizsgálja felül hitéletének alapjait. Ha akár valóságosan, akár csak árnyalatokban észlelni lehet olyan eltéréseket, újításokat, vagy becsempészett eszméket, amikben az alapok fellazítása, vagy leépítése történik, meg kell(ene) szólalni a vészcsengőnek. Csupán remélni merem, hogy akadnak hitü(n)ket féltő hívek is […]

Olvass tovább

Halhatatlan lélek? Biblia kontra Platon

A sok vitát gerjesztő, egyes felekezetekben/vallási közösségekben szinte vérre menően izgalmas téma: a LÉLEK tartózkodási helye a test elmúlta után. Az un. “kereszténység” ebben leli meg biztonságos kapaszkodóját amikor elhunyt szeretteitől, barátoktól…kell “véglegesen” elválni egy urna, vagy koporsó előtt állva. Miért a bizonytalanság? Miért az a görcsös feszültség, hogy az életet elhagyó szubsztancia (testi mivoltunk […]

Olvass tovább