Péter apostol levelét megírta. XXIII. János pápa megmagyarázta. (Azaz: hatalom versus küldetés egyetlen bibliaversben elbeszélve)

Péter apostol alaposan belecsapott a világot evangélizálni hivatott kereszténység levesébe ezzel az egyetlen mondatával. Olyan könnyen és lazán, mint ezt a bibliaverset, még nem idézték merőben ellentétes módon, akár a hatalmat kívánók, akár a szolgálatra törekvők. Hol húzódik a kétféle értelmezés határa? Erről terveztem szólni ebben a posztban. Először a bevezetést gondoljuk át, amit Péter levelének […]

Olvass tovább

Az “utazó” szószék – versus – az üres szószék

Előzőleg volt egy ígéretem: az igazi misszionárius bemutatása, akinek egyenesen Istentől származó “útlevele” volt Európa és Asia provincia egész területére. Érdemes lesz szemügyre venni ennek a sokszorosan börtönviselt, többször megkövezett, halálos támadásokat, hajótörést, korbácsolásokat kiállt rabbinak az életét. Aki mai szóval hajléktalan iparosként jövő-menő, szinte állandóan úton lévő gyülekezet-alapító, de sehol fizetést nem igénylő ÖNFENNTARTÓ […]

Olvass tovább

Néma szószékek 4. rész (Lépni egy szintet a szokásoktól – a megoldás felé)

Címképen: Pál apostol beszéde az Athéni Areopaguson (Faliszőnyeg a Borromeo szigeti kastélyban) A diagnózistól a terápiáig vezető út göröngyös is lehet. Itt lenne az ideje a megoldás keresésének. Néhány előző részben ITT és ITT meg ITT olvashattunk a néma szószékek létrejöttének különböző okairól, történetéről.   Van igazi jó példa arra, hogy sikerült már a szószék “elnémulásának”  […]

Olvass tovább

Elnémult szószékek 3. rész (gyógyítási kísérlethez vezető lépések?)

Nyitóképen az első európai katedrális főhajója. (Aquileja IV.század) ahol még nincs a későbbi korokban kialakult szószék. Csupán az oltár és mellékletei. Ha még lesz erő és önkritikus szándék a valóban buzgó hívek némelyikében egy előre menekülő akcióhoz, adnék tippeket és a múltból kiinduló – már működött – megoldási javaslatokat. Cél: az “elnémult szószékek“ megszólaltatása. Ehhez […]

Olvass tovább

MI VÁR A KIÜRESEDETT EGYHÁZAKRA? (“Elnémult szószékek” folytatása No2)

A KORONAVÍRUS és kapcsolatos részei olyan, eddig még nem létezett jelenségeket hoztak a vallásos társadalomba, amikre a kenetteljes szokványszövegek már nem hatásosak. A gyülekezetek, templomok, egyéb összejöveteli helyek megnyítására irányuló imamalmok, zsolozsmák láthatóan – kevés kivétellel – nem tudtak sikerrel megküzdeni az évezredes múltból hagyományozott liturgikus alapozású kiüresedéssel. Akik valóban keresik az Istennel való közösséget, […]

Olvass tovább

MI VÁR A KIÜRESEDETT EGYHÁZAKRA?

Jó kérdés! De vajon mikor következett be ez a mostani “kiüresedés? Felületesen és gyors válaszként a KORONAVIRUS  az oka a templomok (imaházak, zsinagógák,mecsetek…) tagjaiktól, látogatóiktól  történt kiüresedésének. Merőben máshol is van hiteles válasz. Elsődleges elemzés kínálkozik az egyháztörténelmet ismerők számára. Történelmi évszám: 313-ban adta ki a római császár az un. Milánói (Mediolanumi) ediktumot. Ezzel egycsapásra […]

Olvass tovább

“..már soha többé nem lesz olyan, mint…” (kitekintés a polgári létből a vallásos térbe)

Ehhez sokban hasonló nyilatkozatok hangzottak el az elmúlt kb 3-4 hónap során felelős poziciókban lévő államférfiak-pénzügyi/gazdasági/egyházi szakemberek és nem ritkán az életet már bőven megjárt polgárok szájából. Ha összevetném a koronavírusos témában nyilatkozó – véleményező – rengeteg cikket, jóslatot, tanulmányt és előrejelzést, hát a papíroshegyek (posztok,megosztások,egyéb elektronikus és hagyományos médiák) árnyéka alatti térben elférne el […]

Olvass tovább

Egyháztörténelem a virus árnyékában. Túlélés vagy elsorvadás?

Hankiss Elemér gigantikus elméjére méltó témát “dobott föl” egy ifjú testvér a közösségi portálon. Témája a vírusveszélyben is létező igény, az egyházi összejövetelek megtartása, akár a törvényi szabályozás ellenére is. Messzenézésre is alkalmat adó nagy távlatokat nyitott meg. Ami ebből a kétségtelenül izgalmas és láthatóan aggódó lelkülettel fogalmazott szösszenetből – elsősorban az egyháztörténelem ismeretében, – […]

Olvass tovább

Új keresztény világkép – versus agresszió

Szerény megjegyzésem a tanulmányhoz: A vallások – egyházak – történetét át-meg át járták azok az erők, amelyek a státuszhoz való görcsös ragaszkodásuk oltárán inkább – néha a szó szoros értelmében véve – “feláldozták” az ellenzéket, mintsem hogy ötleteiket / újításaikat beépítsék abba a szerkezetbe (szervezetbe..?) ahol a megszokásra épülő pihe-puha akolmelegben – néha iszapban – […]

Olvass tovább

Virusfék a templomokon? I. rész

Címkép. Az első európai  katedrális (Aquileia) Buzgó lelkek a különböző egyházakban és gyülekezetekben, napi életük első helyén kérik a híveket, hogy imáikkal ostromolják az Egek Urát. A kérést az imaházak – templomok – kinyitása iránti vágy motiválta. http://stoffangyorgy.blogspot.com/2020/03/nyissatok-ki-templomokat.html Érthető, hiszen emberemlékezet óta nem volt efféle intézkedés, ami ennyire kihatott volna a legbelső magánszféra – amúgy […]

Olvass tovább

Politika és kiátkozás (avagy világkormány és a pápa )

Már senki sem csodálkozik , ha a napi politika különlegességei néha extrém hírekkel bombázzák a “nagyérdeműt”. De az, hogy ellenlábasok egymásközt a normális érveket mellőzve, a másként gondolkodó, illetve más párthoz tartozó notabilitásokat egyszerűség kedvéért meg, – vagy ki – átkozzák, már nehezen tolerálható.  Azt sejteti, hogy a  tehetetlen düh robbanóelegye, és a kulturált modor […]

Olvass tovább

Testvériség – világbéke – kinyújtott kéz – nyitott szív…Nemes fogalmakkal való (vissza)élés? :

Vajon milyen valódi szándékokat tükröznek a jelszavak, amikben az emberiség legnagyobb vallási tömbjeinek vezetői megegyeztek a világrengető gondok megoldására? A bibliai próféciákkal való összevetés kissé árnyalja az eufóriára hajló képet. Felrémlik a középkori invesztitura harcok (rém)képe. A császári és a pápai trónon ülő hatalmasságok (VII. Gergely és IV. Henrik, vagy II. Frigyes és IV. Ince…) […]

Olvass tovább

Húsvéti tévedések szomorújátéka (Jónás és a három nap vs. Krisztus és a harmadnap)

Látszólag egy akadémikus vita is lehetne, hogy a Megváltó halála és feltámadása között menyi idő telt el. De, ha hisszük, hogy maga Jézus hozta föl erre a legegyszerűbb hasonlatot (… „Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a cethal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld […]

Olvass tovább

Lehet hibás (bűnös/gyenge/alkalmatlan vezető/uralkodó…) “A” pap? Címkekereszténység No. X.

A kérdés felvetése már önmagában is is skandalum. Akire egy egyház (gyülekezet, vallási egyesület, …) ráveti kezeit, “felszenteli”, hogy ezzel kiválassza – elkülönítse – a szolgálatra, eleve már garancia az alkalmasságra. Vagy nem?  Néhány történelmileg igazolt tételen gondolkozzunk el. Utána húzzuk alá és adjuk össze. Átlagolva és átgondolva! A rossz pap jellemzői: 1./ A hívők […]

Olvass tovább

Címkekereszténység V.rész: A klérus, az istentisztelet és a Biblia

A Biblia az istentiszteletről (Reisinger János) Bevezetés Az emberek a legkülönfélébb dolgokat értik „istentisztelet”-en: méltóságteljes szertartásokat, a hét­köznapok forgatagából kiragadó ünnepi alkalmakat, vagy éppen fesztelen összejöveteleket, ahol „jól érezzük magunkat”. Bár jócskán van különbség e felfogások és a belőlük fakadó gyakorlatok között, gyökerükben azonosak: egyik sem a Bibliából származik. A rövid bibliai tanítás ugyanis így […]

Olvass tovább

Címkekereszténység IV. KLÉRUS (Van Gogh hite vs. keresztény konvenciók.)

Fiatalkori elkövetéseim egyike volt Van Gogh: Magvető c. képéről egy másolat. Olajjal dolgoztam, vászonra. Előadásaim egyikén ez volt a témavezető/illusztráció.  A kép üzenete erősen rávezetett a jézusi példázatra. (Máté 13, 1-6). Mi lenne más célja egy mai hívőnek, aki nem rendelkezik nagy előadásokra kihegyezett lehetőségekkel és eszközökkel, mint a MAGVETÉS? Egy piramis-elven felépült  X protestáns […]

Olvass tovább

Címkekereszténység III. rész. Templomi “kereszténység” és identitásválság.

Barát, vagy ellenség a másként hívő (gondolkodó?) Hit és vallás Krisztusban, vagy templomi különállás, távolságtartással?  Bevezetésként említek egy emléket abból az időből, amikor baráti kötődéseim emblematikus személye a közeli R.Kat. templom plébánosa volt. Dr Bán Endre (Bandi atya). Mindent tudott egyházamról. Könyvespolcán egymás mellett sorakozott EGW könyveiből több példány. Prédikációiban idézett belőlük. Többször meghívott, hogy […]

Olvass tovább

Hogyan fejeződik be Isten műve?

A szőlőskertről szóló példázat próféciaként értelmezve Megkértek, beszéljek arról, hogy miként fog befejeződni a “mű”, és hogy Istennek mi a terve ezzel kapcsolatban? Engem is nagyon érdekel ez a téma, s nem véletlen, hogy ennyire foglalkoztat minket ez a kérdés, hiszen vágyódunk a mennyei hazába. Személy szerint én is szeretném, hogy az Úr minél előbb […]

Olvass tovább

A Biblia szombatja és a hagyományok vasárnapja Conradi L. R.

Szombat vagy Vasárnap?

Ki változtatta a szombatot vasárnapra? ( Samuel Owusu tanulmánya. Gépi fordítás) A katolikus egyház elismerte, hogy a hetednapi adventisták tartják az igazi szombatot “Ha csak a Bibliát kérnénk, akkor a szombatnapot, vagyis a szombatot a vasárnap helyett zsidókkal kell szentelni; … “- A katolikus középiskolák és akadémiák vallási tanfolyamai, John Laux MA, Benzinger Brothers, 1936-as kiadás, […]

Olvass tovább

Címkekereszténység: Templom – Klérus – Egyházi adó

Vitaindító – gondolatébresztő – rögeszmecsere. Egy “valláskárosult” szösszenete, a mai egyházi élet és kapcsolódó hírei nyomán. Különös tekintettel a “keresztény misszió” világméretű kiterjedésére és történelmére. Nem hagyva ki a Názáreti Jézus “nagy misszióparancsát” sem a képből. (Máté 24. Márk 13. Lukács 21) A minden napunkon uralkodó hírözön egyik kevés figyelmet kapott posztja nagyon elgondolkodtathat minden olyan […]

Olvass tovább