Tiszteletre méltó felhívást tett közzé Rainer Woelki kölni bíboros a Twitteren szokásos vasárnapi érseki videoüzenetében a vasárnapi pihenés fontosságáról. Mivel ez nagyon sok hívőnél fog gondolatokat ébreszteni, keresztényi kötelességemnek tartom, hogy azt a néhány apró tévedést, ami a felhívásban olvasható, kijavítsam.
——————
„Ha valamit javasolhatok a Testvéreknek, akkor azt, hogy vasárnap ne dolgozzanak”, emelte ki a vasárnapi munkaszünet fontosságát Woelki kölni bíboros, majd hozzátette: „a vasárnapot ne a gondok megoldásával töltsék el.”
„Ha valamit javasolhatok a Testvéreknek, akkor azt, hogy egyszerűen hagyják a munkát a hét hetedik napján. Legalább egyszer-egyszer ajándékozzák meg magukat egy kis szünettel, egy kis megszakítással, amikor nem a gondok megoldásával vannak elfoglalva. Meg fogják látni, hogy ennek milyen csodálatos a hatása. Isten nem várja el tőlünk, hogy minden nap csúcsteljesítményt nyújtsunk. Amit elvár tőlünk, az az, hogy teljes életet éljünk.”
A kölni bíboros aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy manapság ebben egyre gyorsuló világban sokan érzik úgy, hogy mindig többet kell teljesíteniük. „Sok ember számára a világ követhetetlen, úgy érzik, hogy lemaradtak, kiüresedtek és kihasználják őket, és a kiégés jelei jelentkeznek náluk” mondta az érsek. „Az iskolások, csakúgy mint az idős emberek, az időhiány és az egyre nagyobb stressz miatt panaszkodnak.”
Kommentem: Igaza van az érsek Úrnak. Chrisostomos (Aranyszájú Szent János) sem mondhatta volna szebben. Amikor az Úristen a teremtés művét befejezte, a HETEDIK NAPON megpihent. Ezzel adott mintaértékű cselekedetet teremtényeinek. A fenti bekezdés minden szava aranyat érne, ha megfogadnák. Az a fogalmi elcsúszás viszont, amit a SABBAT – mint Isten által kijelölt pihenőnap – témájában közölt az érsek Úr nem hagyható szó nélkül. Nem nyelvészkedés, csupán pontosítás, ha a sabbát jelentését szemügyre vesszük. Kezdjük a népszerű WIKIPÉDIÁVAL:
„A Biblia szerint a szombat a hét hetedik napja, amely a megnyugvásról szól. Isten ezen a napon pihent meg, és hagyta abba teremtői munkáját, így ez az alkalom az embert is a megpihenésre ösztönzi a Tízparancsolat 4. pontja szerint ugyanis ez a nap a teremtés emlékünnepe, amely a Tízparancsolatba foglaltatott;
„Emlékezzél meg arról, hogy a szombat napját megszenteld! Hat napon dolgozzál, és végezd minden munkádat! A hetedik napon azonban az Úrnak, a te Istenednek szombatja van: semmiféle munkát se végezz azon se te, se fiad, se lányod, se rabszolgád, se szolgálód, se állatod, se a jövevény, aki a kapuidon belül van! Hat nap alatt alkotta ugyanis az Úr az eget és a földet, a tengert, és mindazt, ami bennük van, a hetedik napon azonban megpihent, azért áldotta meg az Úr a szombat napját, és azért szentelte meg. – 2. Móz 20: 8-11.”
Tehát melyik napot áldotta és szentelte meg az Úristen? „…áldotta meg az Úr a szombat napját, és azért szentelte meg.”
Furcsa, de jogos volt, amikor katolikusok igazították helyre a szombat-vasárnap helytelen fogalmazása terén protestáns atyafiaikat. Egy naptárvita részletét idézem, ami 1927-ben történt meg. Klikk a kiemelésre.
és ha van esetleg olyan naptár, amely kivételesen hétfővel kezdi a hetet, ez – hangsúlyozom – kivétel. A katolikus anyaszentegyházban ugyanis
amit az egyház Dies Domini, vagyis az Úr napjának nevez és a hétfői nap, az egyházi nyelven Feria secunda, vagyis második nap, a kedd Feria tertia, vagyis harmadik nap és így tovább, a szombat pedig a Sabbatum. Ilyen módon tehát…a keresztény naptár a hetet az Úr napjával, vagyis vasárnappal kezdi. A Biblia szerint is egyébként a teremtés után Isten a hetedik napon – szombaton – pihent meg…”
Végül a kölni érsek úr felhívásának befejező részét olvassuk.
„Pedig az embereknek régebben sem volt jobb – jelentette ki. Már a bibliai időkben is …érvényes volt a törvény: „sabbát van, az ember pedig sabbátkor megpihen” – tette hozzá az érsek. Ez a vasárnapi munkaszüneti törvény ma is érvényes, még akkor is, ha ma már alig valami szent és a régi értékekből egyre több minden veszik el. Pedig a harmadik parancsolat (ford. megj.: Az Úr napját szenteld meg!) sokkal inkább égi adomány, mint szigorú törvény. „Sokkal gyakrabban kellene magunkat az élet ezen isteni ajándékával jutalmazni” – zárta a videoüzenetet az érsek.
Kommentem: Ha a bibliai időket idézi az érsek úr, akkor hitelesen és pontosan kellene fogalmazni. „vasárnapi munkaszüneti törvény…” a bibliában nem található.
„a harmadik parancsolat (ford. megj.: Az Úr napját szenteld meg!) pedig csupán a katekizmus-féle TÍZPARANCSOLAT-ban van az eredetit – a NEGYEDIK parancsolatot – eltolva helyéről, mint fentebb idéztem. A sorrend nem véletlen. A katolikus egyház az erdeti Tízparancsolatból kitörölte a MÁSODIKAT. Ez a képek-szobrok imádatát/tiszteletét tiltó isteni utasítás. Ami a bálványimádásnak ezen kifinomult, de helytelen szokását szabályozta. 
A genfi protestáns templom előtti téren áll Mózes szobra. Újjával a Tízparancsolat második parancsára mutat. Amit a protestánsok elfogadnak, mint az isteni törvénytábla szerves részét képező törvényt.
kath.net felhasználásával szerkesztette: Dénes Ottó