USA – Vatikán tengely (III. rész)

A történelemírás feladata Leopold Ranke szerint:„…„A történelem fogalmával összekapcsolódott a múlt megítélésének és a jövő korok számára adandó útmutatásnak a feladata…”

Tehát a lényeg a múltat megítélni és a jövőre nézve lényeges útmutatást elfogadni. Ebben a szellemben vizsgálódok most.

Részlet az előző tanulmányból:

Leopold Ranke:  A pápák története című egyháztörténelmi műve I. kötetének 441. oldalán a következő prófétikus ízü mondatokat olvashatjuk:

” …A kúria hódolatos és nyughatatlan egyszersmind, egyházias és harcz-kedvelő: egyfelől tele méltósággal, pompával, szertartással, másfelől számító okosságával, sohasem fáradó uralkodásvágyával páratlan. Buzgósága és becsvágyó tervei, mindketten kizárólagos igazhitűség eszméjén alapulva, egymással egybeesnek. Igy még egy kísérletet tesz, hogy lebírja a  világot.

Ha figyelmünk homlokterébe  tartósan rögzítjük a Vatikánt, és ehhez a világpolitika egyéb területein is körülnézünk, akkor az amerikai elnökválasztást – mint a  a közelmúltban lejátszódott legtöbb médiafigyelmet méltán kiváltó eseményt –  kell megemlíteni. Felesleges és bulvárízű jóslatokat mellőzök, de a szembetűnő összefüggéseket okvetlenül levonni, ez a jelen kötelessége.

Az alábbi ujságcikkből kivonatosan idézek. A teljes cikket IDE kattintva lehet olvasni. Ami miatt a mostani pár bekezdésre kerül csupán a hangsúly az, hogy a pápaságot minden időben jellemző világuralmi szándékhoz  a mai modern időkben ez a választás (Joe Biden, mint a második katolikus elnöke az USA-nak) vajon megerősíti-e ezt az attitűdöt, vagy belesimul az eddigiekben megszokott általánosságba. Lássuk a cikk néhány részletét. A lényegre a kiemelések segítségével utaltam. A téma teljes kifejtéséhez még  a következőkben is lesznek adalékok. (Dénes Ottó)

Hosszú út előtt a pápa

Az egyházi és a világi hatalom kettőse. Évezredes kérdés: melyik kerül a másik fölé?

Ferenc egyre súlyosbodó fájdalmai ellenére egyelőre aligha mond le. Ha idővel mégis így döntene, akkor sem valószínű egy visszarendeződés a Szentszéknél.
Az utóbbi hetek politikai eseményei is jelezték, mennyire más szelek fújnak a Vatikánban, Ferenc pápának köszönhetően. Joe Biden beiktatása után a katolikus egyházfő nagyon szívélyes hangú üzenetet küldött az új amerikai elnöknek…. Ferenc pápa számos alkalommal bírálta a populistákat, a nacionalistákat, az idegengyűlölőket. A nemrégiben megjelent Álmodjunk Együtt – Út egy jobb jövő felé című könyvében megállapította, a migráció nem jelent veszélyt a kereszténységre, csak a félelmekre építő nemzeti populisták állítják ezt, akik hasznot akarnak húzni ebből…

Ferenc pápa és követői tehát egyre aktívabban lépnek fel a különböző konfliktusokban, politikai kérdésekben, méghozzá a mérsékelt erők mellett és a szélsőségesek ellenében. Ugyanakkor mind többen aggódnak Ferenc pápa egészségi állapota miatt.  Egy biztos, további változások várhatóak a katolikus egyházban, s Ferenc egyelőre biztosan nem távozik.

Szoros kapcsolat Bidennel

XXIII. János pápa

A második katolikus amerikai elnök, Joe Biden nézeteit a „két János”, a II. vatikáni zsinat elindítója, XXIII. János és az első katolikus elnök, John F. Kennedy határozzák meg. Utóbbinak köszönhetően a katolikusok először érezték úgy, megtalálták a helyüket az amerikai politikában. XXIII. János pedig nyitottságával további önbizalmat kölcsönzött nekik.

Ez a két példakép által képviselt nyitottság jellemzi Joe Biden életfilozófiáját is. Nagy hatást gyakorolt rá János pápa Pacem in Terris enciklikája, amit nem csak a katolikusoknak, hanem minden jóakaratú embernek címzett arra ösztökélve a világ nemzeteit, törekedjenek a kölcsönös megbocsátásra, a békére.

Joe Biden még az amerikai elnökválasztási kampányban büszkén mutatta a felvételt, amelyen együtt látható Ferenc pápával. Sok tekintetben közel is áll a pápához. Hogy az egyházfő nem tartotta sokra a januárban leköszönő elnököt, Donald Trumpot, erre több ízben tett félreérthetetlen utalásokat.

Biden nem rejtette véka alá a Ferenc pápa iránt érzett csodálatát, miközben az amerikai ultrakonzervatívok épp az egyházfő legnagyobb ellenfeleinek tekinthetőek. Jellemző, hogy az új amerikai elnök a november 3-án megrendezett voksolás előtt egy héttel a pápa új, „Mindnyájan testvérek” kezdetű enciklikájából idézett, amelyben Ferenc elítélte a populizmust.

Forrás: https://nepszava.hu/3107760_hosszu-ut-elott-a-papa

SZERZŐ
Rónay Tamás 2021.01.29.

Mondja el a véleményét!