“Isten Fia helytartójának” tekinti-e magát a pápa? A protestáns felfogás szerint a Jelenések könyvében megjelenő 666 számnak a pápai hatalommal történő azonosítása a pápaság azon eszmei igényére alapszik, amely szerint a pápa Krisztusnak, “Isten fiának földi helytartója” (a kifejezés latin változatának – vicarius filii dei – római számokkal kifejezett összege 666). A kérdés szempontjából sokadlagos […]
Címke: trón – oltár
Miért kell félteni a templomot, ha ott lakik….?
Miért kell templomra villámhárító, ha ott lakik az, aki a természet erőinek szuverén Ura? Akinek egy szavára leül a vihar? Aki képes halottat támasztani? Akiben örök élet lakik? …. Vannak minden bizonnyal nem csak bennem kérdések, kérdések, amikre logikus választ kellene adni. Vagy talán az egész templomosdi csak egy látványos, de haszontalan, és nagyon drága […]
„…egyház és az állam ma egymás munkatársai…”
A kiemelt képen látható Veres Andás győri megyéspüspök megszenteli a tantermek falára kerülő feszületeket, mögötte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Fotó: MTI/Krizsán Csaba Az oktatásról és ennek egyre jobban egyházi irányba eltolt valóságáról érdemes körülnézni. Véleményem szerint az oktatást és a jövő generációra ható irányzatokat FÜGGETLEN – nem egyházilag dominált – tényezőkkel kellene megoldani. Azokat az elnöki […]
A pápai imaszándék II. rész (Vatikán – USA tengely?)
Az eszmék ütköztetései a civilizáltan működő vallásfilozófia lényegéhez tartoznak. Ha a pápaságot és az azt bíráló – jórészt protestáns ihletésű – mozgalmak, egyházak egyébként erősen elhalt vitáit nézzük, bizony már a pápaság térnyerése lehetne a „rögeszmecsere” tárgya. Nem pedig a valaha létezett hitvitázó magatartás, ahol a pápaságot bibliából vett elmarasztaló kifejezések özönével bírálták „bibliás” elődeink. […]
Vallásháborúk, vagy egységes „kereszténység”?
Ferenc pápa imaszándéka és a reagálások egy közösségi portálon. Egyik hozzászólásból idézek, amiben a kommentelő egy különleges nézőpontból szemlélve vezeti be a T. olvasót az „egységesített világrendszer” jezsuita változatába. „Véleményem szerint téves az az elképzelés, mely az ökumenizmus gyakorlatát úgy képzeli el, hogy annak célja a különböző vallások és egyházak Róma alá integrálása. Nincs erre […]
Katolikus hitoktató véleménye egyházáról (2020 július 30.)
„az egyház nem az igazságkeresésével, hanem a korruptságával jár elöl” Sok-sok hónap elteltével végre gyóntam. Ez a tény még a vallást közügynek kezelők számára is magánügy, és főleg nem kezelik büszkeségként, mégis megosztom, mert a körülményei jellemző képet festenek arról, hogy valójában mennyire küzdelmes kereszténynek lenni azon a Magyarországon, ahol elvileg a keresztény szabadság a […]
Adógarasok és egyházak? Illés – Jezabel világa mai szószékeken?
Elveimmel megegyező tanulmányra bukkantam. Változatosan elfolydogált életemnek vége felé közeledve utódaimra pillantok. Milyen országban fognak élni? Hitüket miként élhetik meg, már ha lesz nekik efféle igényük? Lesz-e szekularizmus utáni ország? Mit is jelent ez a fogalommá vált kifejezés? „A szekularizmus tiltakozás a vallási elnyomás ellen, az egyházi zsarnokság ellen, az ellen, hogy jobbágyai, alattvalói, rabszolgái […]
Péter apostol levelét megírta. XXIII. János pápa megmagyarázta. (Azaz: hatalom versus küldetés egyetlen bibliaversben elbeszélve)
Péter apostol alaposan belecsapott a világot evangélizálni hivatott kereszténység levesébe ezzel az egyetlen mondatával. Olyan könnyen és lazán, mint ezt a bibliaverset, még nem idézték merőben ellentétes módon, akár a hatalmat kívánók, akár a szolgálatra törekvők. Hol húzódik a kétféle értelmezés határa? Erről terveztem szólni ebben a posztban. Először a bevezetést gondoljuk át, amit Péter levelének […]
Néma szószékek 4. rész (Lépni egy szintet a szokásoktól – a megoldás felé)
Címképen: Pál apostol beszéde az Athéni Areopaguson (Faliszőnyeg a Borromeo szigeti kastélyban) A diagnózistól a terápiáig vezető út göröngyös is lehet. Itt lenne az ideje a megoldás keresésének. Néhány előző részben ITT és ITT meg ITT olvashattunk a néma szószékek létrejöttének különböző okairól, történetéről. Van igazi jó példa arra, hogy sikerült már a szószék „elnémulásának” […]
Elnémult szószékek 3. rész (gyógyítási kísérlethez vezető lépések?)
Nyitóképen az első európai katedrális főhajója. (Aquileja IV.század) ahol még nincs a későbbi korokban kialakult szószék. Csupán az oltár és mellékletei. Ha még lesz erő és önkritikus szándék a valóban buzgó hívek némelyikében egy előre menekülő akcióhoz, adnék tippeket és a múltból kiinduló – már működött – megoldási javaslatokat. Cél: az „elnémult szószékek„ megszólaltatása. Ehhez […]
MI VÁR A KIÜRESEDETT EGYHÁZAKRA? („Elnémult szószékek” folytatása No2)
A KORONAVÍRUS és kapcsolatos részei olyan, eddig még nem létezett jelenségeket hoztak a vallásos társadalomba, amikre a kenetteljes szokványszövegek már nem hatásosak. A gyülekezetek, templomok, egyéb összejöveteli helyek megnyítására irányuló imamalmok, zsolozsmák láthatóan – kevés kivétellel – nem tudtak sikerrel megküzdeni az évezredes múltból hagyományozott liturgikus alapozású kiüresedéssel. Akik valóban keresik az Istennel való közösséget, […]
MI VÁR A KIÜRESEDETT EGYHÁZAKRA?
Jó kérdés! De vajon mikor következett be ez a mostani „kiüresedés? Felületesen és gyors válaszként a KORONAVIRUS az oka a templomok (imaházak, zsinagógák,mecsetek…) tagjaiktól, látogatóiktól történt kiüresedésének. Merőben máshol is van hiteles válasz. Elsődleges elemzés kínálkozik az egyháztörténelmet ismerők számára. Történelmi évszám: 313-ban adta ki a római császár az un. Milánói (Mediolanumi) ediktumot. Ezzel egycsapásra […]
Egyháztörténelem a virus árnyékában. Túlélés vagy elsorvadás?
Hankiss Elemér gigantikus elméjére méltó témát „dobott föl” egy ifjú testvér a közösségi portálon. Témája a vírusveszélyben is létező igény, az egyházi összejövetelek megtartása, akár a törvényi szabályozás ellenére is. Messzenézésre is alkalmat adó nagy távlatokat nyitott meg. Ami ebből a kétségtelenül izgalmas és láthatóan aggódó lelkülettel fogalmazott szösszenetből – elsősorban az egyháztörténelem ismeretében, – […]
A végidők egyháza(i) és a pénz.
Múltkori bejegyzésem ígérete volt, hogy kicsit szétnézünk a hitvány anyagiakat nem megvető vallási társaságoknál. Nyilván nem lehetséges sokat markolni, de egy-két kis sztori azért még összejön. Mivel életemnek nagyobbik hányadát a közszolgáltató iparban töltöttem, sok igazán izgalmas emberrel hozott össze sorsom. Köztük voltak különböző egyházak papjai is. Általuk rengeteg sztori, megtörtént esetek és események jöttek […]
Politika és kiátkozás (avagy világkormány és a pápa )
Már senki sem csodálkozik , ha a napi politika különlegességei néha extrém hírekkel bombázzák a „nagyérdeműt”. De az, hogy ellenlábasok egymásközt a normális érveket mellőzve, a másként gondolkodó, illetve más párthoz tartozó notabilitásokat egyszerűség kedvéért meg, – vagy ki – átkozzák, már nehezen tolerálható. Azt sejteti, hogy a tehetetlen düh robbanóelegye, és a kulturált modor […]
Testvériség – világbéke – kinyújtott kéz – nyitott szív…Nemes fogalmakkal való (vissza)élés? :
Vajon milyen valódi szándékokat tükröznek a jelszavak, amikben az emberiség legnagyobb vallási tömbjeinek vezetői megegyeztek a világrengető gondok megoldására? A bibliai próféciákkal való összevetés kissé árnyalja az eufóriára hajló képet. Felrémlik a középkori invesztitura harcok (rém)képe. A császári és a pápai trónon ülő hatalmasságok (VII. Gergely és IV. Henrik, vagy II. Frigyes és IV. Ince…) […]
A történelem nagy perei: V. rész. Pilátus a római prefektus portréja
Pilátus, a római prefektus Egyezik-e az evangéliumok Pilátus-ábrázolás a avval a Pilátus-képpel, amely a Biblián kívüli hagyományban maradt róla, és kiegészíthető a hozzá hasonló Tiberius korabeli helytartók jól ismert pályafutás mintáival? Júdea, ez a viszonylag kicsi, nemrég elfoglalt terület a császári provinciák harmadik csoportjához tartozott, s nem a szenátorok rendjébe tartozó volt konzulok vagy prétorok […]
A történelem nagy perei IV. rész: Jézus elítéltetése
Pilátus el akarta bocsátani az ártatlan Jézust, s evvel lezárulhatott volna az ügy. A per folytatásának jellegét minden ókori olvasó jól ismerte, történeti tényszerűségében nem kételkedett, és erre a legtöbb modern kutató sem vállalkozott, s leírást egészében nem vetették el. Hiszen újra meg újra megtörtént, hogy egy per során az egyik peres fél megnyerte magának […]
A történelem nagy perei III.rész. Róma és Júdea
Róma és Júdea Amikor a görög Heródes, a római hűbéres király Kr. u. 4-ben meghalt, Augustus megfelelt végrendelkezésének, és hatalmát megosztotta három fia között. Az ország legnagyobb részét, Júdeát, Szamáriát és Idumeát Arkhelaosz kapta, noha nem királyi, hanem etnarchai méltósággal. Heródes harminchárom évig uralkodott, de politikai és gazdasági sikerek birtokában sem tudta az egész zsidóságot […]
Jézus pere II. rész. A források
A források A történész számára forráskrónika a Jézus elfogatásáról, kihallgatásáról és keresztre feszítéséről beszámoló négy evangélium. A leírt események Júdeában, egy római tartományban történtek, a Római Birodalomban ekkor Tiberius császár uralkodott (Kr. u. 14-37.), a tartományt Poncius Pilátus helytartó igazgatta (Kr. u. 26-36.). Nem keresztény források is megerősítik, főleg Tacitus Annalesei: Krisztust Pilátus végeztette ki. […]