Katolikus hitoktató véleménye egyházáról (2020 július 30.)

„az egyház nem az igazság­keresésével, hanem a korruptságával jár elöl” Sok-sok hónap elteltével végre gyóntam. Ez a tény még a vallást közügynek keze­lők számára is magánügy, és főleg nem kezelik büszkeségként, mégis megosztom, mert a körülményei jellemző képet festenek arról, hogy valójában mennyire küzdelmes keresztény­nek lenni azon a Magyarországon, ahol elvileg a keresztény szabadság a […]

Olvass tovább

Adógarasok és egyházak? Illés – Jezabel világa mai szószékeken?

Elveimmel megegyező tanulmányra bukkantam. Változatosan elfolydogált életemnek vége felé közeledve utódaimra pillantok. Milyen országban fognak élni? Hitüket miként élhetik meg, már ha lesz nekik efféle igényük? Lesz-e  szekularizmus utáni ország? Mit is jelent ez a fogalommá vált kifejezés? “A szekularizmus tiltakozás a vallási elnyomás ellen, az egyházi zsarnokság ellen, az ellen, hogy jobbágyai, alattvalói, rabszolgái […]

Olvass tovább

Péter apostol levelét megírta. XXIII. János pápa megmagyarázta. (Azaz: hatalom versus küldetés egyetlen bibliaversben elbeszélve)

Péter apostol alaposan belecsapott a világot evangélizálni hivatott kereszténység levesébe ezzel az egyetlen mondatával. Olyan könnyen és lazán, mint ezt a bibliaverset, még nem idézték merőben ellentétes módon, akár a hatalmat kívánók, akár a szolgálatra törekvők. Hol húzódik a kétféle értelmezés határa? Erről terveztem szólni ebben a posztban. Először a bevezetést gondoljuk át, amit Péter levelének […]

Olvass tovább

Néma szószékek 4. rész (Lépni egy szintet a szokásoktól – a megoldás felé)

Címképen: Pál apostol beszéde az Athéni Areopaguson (Faliszőnyeg a Borromeo szigeti kastélyban) A diagnózistól a terápiáig vezető út göröngyös is lehet. Itt lenne az ideje a megoldás keresésének. Néhány előző részben ITT és ITT meg ITT olvashattunk a néma szószékek létrejöttének különböző okairól, történetéről.   Van igazi jó példa arra, hogy sikerült már a szószék “elnémulásának”  […]

Olvass tovább

Elnémult szószékek 3. rész (gyógyítási kísérlethez vezető lépések?)

Nyitóképen az első európai katedrális főhajója. (Aquileja IV.század) ahol még nincs a későbbi korokban kialakult szószék. Csupán az oltár és mellékletei. Ha még lesz erő és önkritikus szándék a valóban buzgó hívek némelyikében egy előre menekülő akcióhoz, adnék tippeket és a múltból kiinduló – már működött – megoldási javaslatokat. Cél: az “elnémult szószékek“ megszólaltatása. Ehhez […]

Olvass tovább

MI VÁR A KIÜRESEDETT EGYHÁZAKRA? (“Elnémult szószékek” folytatása No2)

A KORONAVÍRUS és kapcsolatos részei olyan, eddig még nem létezett jelenségeket hoztak a vallásos társadalomba, amikre a kenetteljes szokványszövegek már nem hatásosak. A gyülekezetek, templomok, egyéb összejöveteli helyek megnyítására irányuló imamalmok, zsolozsmák láthatóan – kevés kivétellel – nem tudtak sikerrel megküzdeni az évezredes múltból hagyományozott liturgikus alapozású kiüresedéssel. Akik valóban keresik az Istennel való közösséget, […]

Olvass tovább

MI VÁR A KIÜRESEDETT EGYHÁZAKRA?

Jó kérdés! De vajon mikor következett be ez a mostani “kiüresedés? Felületesen és gyors válaszként a KORONAVIRUS  az oka a templomok (imaházak, zsinagógák,mecsetek…) tagjaiktól, látogatóiktól  történt kiüresedésének. Merőben máshol is van hiteles válasz. Elsődleges elemzés kínálkozik az egyháztörténelmet ismerők számára. Történelmi évszám: 313-ban adta ki a római császár az un. Milánói (Mediolanumi) ediktumot. Ezzel egycsapásra […]

Olvass tovább

Egyháztörténelem a virus árnyékában. Túlélés vagy elsorvadás?

Hankiss Elemér gigantikus elméjére méltó témát “dobott föl” egy ifjú testvér a közösségi portálon. Témája a vírusveszélyben is létező igény, az egyházi összejövetelek megtartása, akár a törvényi szabályozás ellenére is. Messzenézésre is alkalmat adó nagy távlatokat nyitott meg. Ami ebből a kétségtelenül izgalmas és láthatóan aggódó lelkülettel fogalmazott szösszenetből – elsősorban az egyháztörténelem ismeretében, – […]

Olvass tovább

A végidők egyháza(i) és a pénz.

Múltkori bejegyzésem ígérete volt, hogy kicsit szétnézünk a hitvány anyagiakat nem megvető vallási társaságoknál. Nyilván nem lehetséges sokat markolni, de egy-két kis sztori azért még összejön. Mivel életemnek nagyobbik hányadát a közszolgáltató iparban töltöttem, sok igazán izgalmas emberrel hozott össze sorsom. Köztük voltak különböző egyházak papjai is. Általuk rengeteg sztori, megtörtént esetek és események jöttek […]

Olvass tovább

Politika és kiátkozás (avagy világkormány és a pápa )

Már senki sem csodálkozik , ha a napi politika különlegességei néha extrém hírekkel bombázzák a “nagyérdeműt”. De az, hogy ellenlábasok egymásközt a normális érveket mellőzve, a másként gondolkodó, illetve más párthoz tartozó notabilitásokat egyszerűség kedvéért meg, – vagy ki – átkozzák, már nehezen tolerálható.  Azt sejteti, hogy a  tehetetlen düh robbanóelegye, és a kulturált modor […]

Olvass tovább

Testvériség – világbéke – kinyújtott kéz – nyitott szív…Nemes fogalmakkal való (vissza)élés? :

Vajon milyen valódi szándékokat tükröznek a jelszavak, amikben az emberiség legnagyobb vallási tömbjeinek vezetői megegyeztek a világrengető gondok megoldására? A bibliai próféciákkal való összevetés kissé árnyalja az eufóriára hajló képet. Felrémlik a középkori invesztitura harcok (rém)képe. A császári és a pápai trónon ülő hatalmasságok (VII. Gergely és IV. Henrik, vagy II. Frigyes és IV. Ince…) […]

Olvass tovább

A történelem nagy perei: V. rész. Pilátus a római prefektus portréja

Pilátus, a római prefektus Egyezik-e az evangéliumok Pilátus-ábrázolás a av­val a Pilátus-képpel, amely a Biblián kívüli hagyo­mányban maradt róla, és kiegészíthető a hozzá ha­sonló Tiberius korabeli helytartók jól ismert pálya­futás mintáival? Júdea, ez a viszonylag kicsi, nem­rég elfoglalt terület a császári provinciák harmadik csoportjához tartozott, s nem a szenátorok rendjébe tartozó volt konzulok vagy prétorok […]

Olvass tovább

A történelem nagy perei IV. rész: Jézus elítéltetése

Pilátus el akarta bocsátani az ártatlan Jézust, s evvel lezárulhatott volna az ügy. A per folytatásának jelle­gét minden ókori olvasó jól ismerte, történeti tény­szerűségében nem kételkedett, és erre a legtöbb mo­dern kutató sem vállalkozott, s leírást egészében nem vetették el. Hiszen újra meg újra megtörtént, hogy egy per során az egyik peres fél megnyerte ma­gának […]

Olvass tovább

A történelem nagy perei III.rész. Róma és Júdea

Róma és Júdea Amikor a görög Heródes, a római hűbéres király Kr. u. 4-ben meghalt, Augustus megfelelt végren­delkezésének, és hatalmát megosztotta három fia között. Az ország legnagyobb részét, Júdeát, Sza­máriát és Idumeát Arkhelaosz kapta, noha nem ki­rályi, hanem etnarchai méltósággal. Heródes har­minchárom évig uralkodott, de politikai és gazdasá­gi sikerek birtokában sem tudta az egész zsidósá­got […]

Olvass tovább

Jézus pere II. rész. A források

A források A történész számára forráskrónika a Jézus elfogatásáról, kihallgatásáról és keresztre feszítéséről be­számoló négy evangélium. A leírt események Júde­ában, egy római tartományban történtek, a Római Birodalomban ekkor Tiberius császár uralkodott (Kr. u. 14-37.), a tartományt Poncius Pilátus hely­tartó igazgatta (Kr. u. 26-36.). Nem keresztény for­rások is megerősítik, főleg Tacitus Annalesei: Krisztust Pilátus végeztette ki. […]

Olvass tovább

Egy soha véget nem érő vita: Jézus pere I.rész

Róma és a zsidók Jézus perében (Kr. u. 30 körül) Részlet Alexander Demandt: A történelem nagy perei c. könyvéből. „Nekünk törvényünk van, és a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten Fiává tette magát.” E szava­kat vágják oda a zsidó főpapok és csatlósaik Poncius Pilátus praefectus Judaeae-nak, amikor az kilép hivatala kapuja elé, s tudatja […]

Olvass tovább

“Destruktív szekták”, mint a társadalom ellenségei?

Hihető-e az alábbi  hír a Jehova tanúi üldözéséről? Van erre analógia? Például a két világháború közi magyar történelemben kutakodók a levélárakban őrzött dokumentumokat böngészve mit olvashatnak? Nem régen még az öregek (adventista és baptista könyvevangélisták)  visszaemlékezéseikben meséltek a kisegyházak elleni keménykedésekről. Többet erről egy következő posztban. A m. kir. belügyminiszter 1939. évi 363 500. számú […]

Olvass tovább

Címkekereszténység V.rész: A klérus, az istentisztelet és a Biblia

A Biblia az istentiszteletről (Reisinger János) Bevezetés Az emberek a legkülönfélébb dolgokat értik „istentisztelet”-en: méltóságteljes szertartásokat, a hét­köznapok forgatagából kiragadó ünnepi alkalmakat, vagy éppen fesztelen összejöveteleket, ahol „jól érezzük magunkat”. Bár jócskán van különbség e felfogások és a belőlük fakadó gyakorlatok között, gyökerükben azonosak: egyik sem a Bibliából származik. A rövid bibliai tanítás ugyanis így […]

Olvass tovább

Címkekereszténység IV. KLÉRUS (Van Gogh hite vs. keresztény konvenciók.)

Fiatalkori elkövetéseim egyike volt Van Gogh: Magvető c. képéről egy másolat. Olajjal dolgoztam, vászonra. Előadásaim egyikén ez volt a témavezető/illusztráció.  A kép üzenete erősen rávezetett a jézusi példázatra. (Máté 13, 1-6). Mi lenne más célja egy mai hívőnek, aki nem rendelkezik nagy előadásokra kihegyezett lehetőségekkel és eszközökkel, mint a MAGVETÉS? Egy piramis-elven felépült  X protestáns […]

Olvass tovább

Címkekereszténység: Templom – Klérus – Egyházi adó

Vitaindító – gondolatébresztő – rögeszmecsere. Egy “valláskárosult” szösszenete, a mai egyházi élet és kapcsolódó hírei nyomán. Különös tekintettel a “keresztény misszió” világméretű kiterjedésére és történelmére. Nem hagyva ki a Názáreti Jézus “nagy misszióparancsát” sem a képből. (Máté 24. Márk 13. Lukács 21) A minden napunkon uralkodó hírözön egyik kevés figyelmet kapott posztja nagyon elgondolkodtathat minden olyan […]

Olvass tovább