Feladták-e az adventisták a helyi gyülekezetek vezetésének biblikus modelljét?

Előszó helyett. Az egyháztörténész tolla alól kikerült dolgozat nagyon komoly témát dolgozott fel. Milyenné vált az ADVENTISTA egyház, miután “elfeledkezett” gyökereiről? A XIX. századi elődök hatékonyságának csodált missziós “teljesítménye” hova lett az által, hogy az Újszövetségi vezetői modell helyett egy olyan paposan megállapodott – leülepedett – struktúrát hoztak létre, amiben már nyomokban sem fedezhető föl […]

Olvass tovább

Kik mehetnek be Isten országába? Csak a keresztények? És a “pogányokkal” mi lesz?

A kinyilatkoztatást nem ismerők üdvösségének kérdése Szubjektív meditáció egy nehezen, vagy egyáltalán meg nem válaszolható kérdésről. Sokat gondolkodtam azon, hogy azok az ismerőseim, más vallásfelekezetek őszinte hívei, vagy olyan emberek, akik nem ismerik, nem érdekli őket a Biblia, miként fognak megjelenni az Isten ítélőszéke előtt? Láttam igazán kellemes modorú és vonzó egyéniségeket. Hallottam tőlük sok […]

Olvass tovább

Egyház, vagy valami más? (Vatikán: nem egyházak a protestánsok)

A Hittani Kongregáció DOMINUS IESUS nyilatkozata  Jézus Krisztus és az Egyház egyetlen és egyetemesen üdvözítő voltáról 2000. augusztus 6. Vannak dátumok, amiket nem lehet átlépni, mintha csak egy esemény lenne a sok közül.  A közvéleményre – a szekulárisra éppúgy, mint az egyházira, a protestánsra éppúgy, mint a római katolikusra, – a meglepetés erejével hatott, hogy a […]

Olvass tovább

Egyháztörténelem – másként (Egyház és állam az I.-től a IV. századig.)

Peter de Rosa jezsuita szerző könyve a pápaságról – (részlet) A rómaiak a keresztényeket egy zsidó szektának tartották, s ezért a társadalom ellenségeinek számítot­tak. Azzal gyanúsították őket, hogy saját királyuk van. Péter azonban tudta, hogy Krisztus soha nem akart a császár vetélytársa lenni és hogy a keresztények nem hazaárulók csak azért, mert Jézust imádják. A […]

Olvass tovább

Újszövetségi tized? Ószövetségi hivatkozások? (Egyháztörténelem II. rész)

Érdemes körülnézni az egyházi pénzek ingoványos alapozású épületében. Amikor a Megváltó eltávozott övéi közül, szinte tapinthatóan hamar létrejött utódai között az a képlet, amiből már az I. század végére EGYHÁZAT alapítottak a nevéről nevezettek. Az utolsó élő apostol halála után a szervezettség a PIRAMIS elvet építette föl. Az eredetileg három gyülekezeti tisztviselő között korrekt munkamegosztás […]

Olvass tovább

George Orwell: 1984

A gondolkodás: tömegesen, vagy egyénileg? (Dr Márton István)

Dr Márton István történész 666-ról tartott előadásának első része. Előzetesként: áttekintés a gondolkodásról, mint társadalmi hiánycikkről. (Dénes Ottó) A szabadságra, mint politikai jelszóra nem érdemes sok szót vesztegetni, ugyanis szabadságon a hatalmat kizárólagosan gyakorló politika mindig a saját korlátozhatatlanságát érti. (A vallásban is!D.O.) Erről Hamvas Béla filozófus, kultúrtörténész, író, műfordít,ó (aki önmagát csupán normális emberként […]

Olvass tovább

“…és annak száma 666” A “veszélyes” gondolkodás folytatása.

A bibliai próféciák jelképrendszerének helyes értelmezése adja a kulcsot a Biblia “legnehezebb” részeinek megértéséhez.  Ezek közül a látszólag “nehéz” részek közül is kiemelkedik a Jelenések könyvének 13. fejezetében olvasható 18. vers: “Ez a bölcsesség! Akinek van esze, számítsa ki a vadállat számát, hisz emberi szám: hatszázhatvanhat.” (Katolikus fordítás) A GONDOLKODÁS “veszélyessége” tetten érhető abban is, ha […]

Olvass tovább

TIZED vs ADÓGARAS. A szegények egyháza: I. – III. század (Egyháztörténelem másként)

Egyháztörténelmi sorozat első része. Miként lett egy vallási-politikai gyilkosságból, világot átformáló szervezettel és tanrendszerrel bíró eszmerendszer?  Mire tanít a Jézus utáni első három század története, az anyagiak és a szervezet terén?  A mostani bevezető tanulmány célja egy vallástalan (materialista) történész segítségével bemutatni, hogy a lelki javakkal  “gazdálkodó” klérus miként kapott később (a IV. századtól kezdődően) „jogosítványt”  […]

Olvass tovább

APOKALIPTIKA (George R. Knight könyve)

Néhány idézet George R. Knight: APOKALIPTIKA c. könyvéből. Megjelent az Advent kiadónál 2017-ben. Gondoljuk végig: nem azon munkálkodunk éppen, hogy felszámoljuk mindazt, ami közösségünket szükségessé és időszerűvé teszi. —————— Termékenységtől megfosztani. A mű eredeti címe erőteljes, szinte horrorba illő képet használ: Az adventizmus kasztrálása. Micsoda visszás érzéseket kelt ez a kifejezés bennünk! Értelmetlennek azonban korántsem […]

Olvass tovább

Spinoza (zsidóból áttért “keresztény” filozófus) véleménye a vallásokról

Rövid bevezetés: Baruch  Spinoza 1632. november 24.- 1677. február 21. A Teológiai-politikai tanulmány című művében írja, hogy a gondolat- és szólásszabadság csak az állam kárára számolható fel. Az ember, annak érdekében, hogy az állam, mint az emberi biztonság alapvető feltétele létrejöjjön, lemond természeti jogainak egy részéről, ám ez nem jelenti a mienket megillető jogok teljes feladását. Spinoza nem materialista és nem idealista, hanem […]

Olvass tovább

ANTIGONÉ Haimon és apja

Csak azt az egy hitet vesd el, csak azt ne véld, hogy csalhatatlan vagy mindenben mit beszélsz! Ki bölcsnek csak magát gondolja egyedül, s eszét, nyelvét mindennél jobbnak képzeli, közelről nézve gyakran lesz üresfejű. Nem szégyen az, a legbölcsebb emberre sem, ha hajlékony szívvel többet tanulni vágy. ————— legboldogabbnak tartok oly embert ugyan, kinek fejében […]

Olvass tovább

Tized és adószedés (dr. Juhász István adószakember cikke alapján)

A tized történelmet meghatározó adófajta volt Bevezető  kommentem: A téma nagyon érzékeny területeken utaztatja azokat, akik az ADÓGARAS témáját áttekintően és előzetes koncepciókat (egyházi dogmákat/ hagyományokat…) nélkülözve, szeretnének világosan látni az egyházak finanszírozási ügyeiről. A szerzőtől nem várhatjuk el a Biblia teljes ismertetését e téren. Az Újszövetség ebben a témában más megközelítést ad. Ezért másik […]

Olvass tovább

Luther 500: A személyes meggyőződés a tekintélyelvvel szemben.

 Reformáció 500: A radikális értelmiségi, ha kritizálni kezd A reformáció ötszázadik évfordulóján Révész Sándor saját szemével néz Luther Márton örökségére, és el nem tagadva az ellentmondásokat, kiemeli azt, amely belőle számára a mai napig fontos. A reformáció félezredes évfordulóján bármi ünnepelhető. Szólhat az az ünnep a humanizmus, a zsidók, a nem-protestáns keresztény többség ellen is. […]

Olvass tovább

Mai “reformátorok?”

Balavány Gy. cikkének szerkesztett változata Egy magát reformátusnak valló szerzőtől, éles és határozott hangú kritikának is tudnám olvasni alábbi írását, ha az utolsó bekezdésnél nem csúszott volna el, egy értelmezési hibát is megkockáztatva. Elragadtatott hangon méltatta  tavaly a  Svédországi  Lund – ban létrejött ökumenikus találkozást Ferenc pápa és az ottani evangélikus egyházfő között. Részletesebben ott […]

Olvass tovább

Gumimacik = sertésbőr+csonthulladék+rabszolgamunka

Szörnyű dolgok derültek ki a Haribo gumimacijairól Brazíliában rabszolgamunkára emlékeztető körülmények között termelik a gumimacik egyik alapanyagát, Németországban pedig egy olyan sertéstelepről származik a macikhoz szükséges zselatin alapanyaga, ahol nem megfelelően tartják az állatokat. Sokkoló riportot közölt a Haribóról a német közszolgálati tévé, az ARD. A riportban előkerül, hogy rengeteg cukor van a cég által gyártott […]

Olvass tovább

ALDOUS HUXLEY Visszatérés a Szép új világhoz

Aldous Huxley: Visszatérés a Szép új világhoz

A szellem a valótlanság lényegévé válhat. A tömörség, legyen bármilyen elegáns vagy emlékezetes, a dolgok természeténél fogva soha nem juttatja érvényre egy bonyolult helyzet valamennyi tényét. Ilyen jellegű témákról röviden csak kihagyásokkal és leegyszerűsítéssel nyilatkozhatunk. A kihagyás és a leegyszerűsítés segíthet a megértésben, de sokszor a rossz megértésben, mivel esetleg csak a lerövidítő tetszetősen megfogalmazott […]

Olvass tovább

új fordítás

Az Őrtorony Isten igazságának csatornája-e?

ELŐSZÓ a magyar kiadáshoz Ez a könyv, amelyet az olvasó kezében tart, két olyan család párbeszéde, akiket nem a vitatkozásra kész szándék vezérelt,- hanem a személyes- és a felebarát iránti felelős­ségérzet, az üdvösségükért érzett aggodalom. “Hitviták tü­zében” botránkozások születnek: az emberek távolabb kerül­nek egymástól és Krisztustól. A krisztusi szeretettől át­hatott bizonyságtétel segít egymás és az […]

Olvass tovább

Adventista protestantizmus

Bevezető gondolatok: Egyház, mozgalom, gyülekezet…nem létezhet úgy, hogy ne gondolja át, és újból, meg újból ne vizsgálja felül hitéletének alapjait. Ha akár valóságosan, akár csak árnyalatokban észlelni lehet olyan eltéréseket, újításokat, vagy becsempészett eszméket, amikben az alapok fellazítása, vagy leépítése történik, meg kell(ene) szólalni a vészcsengőnek. Csupán remélni merem, hogy akadnak hitü(n)ket féltő hívek is […]

Olvass tovább

Diotrefesz és mai utódai. Végtelen az utánpótlás?

Facebookon olvastam, de mintha ma is élő és való lenne az a kis leírás, amit János apostol anno az I. század vége előtt nem sokkal, keserűen és fájó lélekkel  írt 3. levelében. Teljes egészében közlöm a saját kommentemmel kiegészítve. (Dénes Ottó) Szerdahelyiné Szántó Mária 2 órája ·  (2017 10,08) Diotrefes, aki elsõséget kíván köztük, nem hallgat […]

Olvass tovább

Halhatatlan lélek? Biblia kontra Platon

A sok vitát gerjesztő, egyes felekezetekben/vallási közösségekben szinte vérre menően izgalmas téma: a LÉLEK tartózkodási helye a test elmúlta után. Az un. “kereszténység” ebben leli meg biztonságos kapaszkodóját amikor elhunyt szeretteitől, barátoktól…kell “véglegesen” elválni egy urna, vagy koporsó előtt állva. Miért a bizonytalanság? Miért az a görcsös feszültség, hogy az életet elhagyó szubsztancia (testi mivoltunk […]

Olvass tovább