SZÓBŰN,vagy VÉLEMÉNY? (utánközlés egy törvény kapcsán)

admin Adógaras

Egy ősrégi cikket (új kategória. A szóbűn….) közöltem a blogban.Azóta eltelt időben a téma “fejlődött” és éli saját életét. Érdemes néha visszapillantani és megbeszélni)beolvasás0037
—————————————————————–
Mit eredményezhet, ha egy valóban veszélyes – és a mai magyar helyzetben gyakori – fogalommal való visszaélés bekerül a jogi szótárba? A Magyar Hírlap 2001 december 3-i száma adta közre a fenti cikket.

A GYŰLÖLETKELTÉS, mint egyre többet emlegetett probléma sokakat megbotránkoztató és sokféleképpen értelmezhető köpenye alá biztosan befér egy és más, csupán az jogalkalmazókon múlik a “csapás iránya”.
Messze vezetne, ha példának a vallási élet világából hoznék példákat.De  kézenfekvőnek látszik, hogy, ha a tervezett vallásügyi törvény megrostálja az egyházalapítási jogot, úgy lehetséges akár már sok évet, esetleg évszázadot megért kisegyházat is működésében akadályozni, sőt akár lehetetlenné tenni.

Mindehhez azonban egyszerűbben is megérkezhet a jogalkalmazó.Ha a SZÓBŰN, mint büntetési lehetőség rendelkezésére áll(hat?).

Képzeljük el a különböző apróbb-nagyobb – jórészt a protestantizmus kifejezési szótárát alkalmazó – felekezeteket, vagy egyházakat. Az elmúlt századok – főleg a XVI.- XVIII.század – bőven hozott olyan szavakat a vallásos köztudatba, amikért bizony akkoriban könnyen lehetett fejet, jószágot, mindent veszteni. Megemlítenék néhány könyvet:Kecskeméti Alexis János prédikációs könyve ( alcíme. Dániel próféta könyvének magyarázata ).Megjelent 1621-ben.

Ez a szerző kiegyensúlyozott és intelligens  fogalmazást használt. A pápasággal nem óhajtott összeveszni. Azonban a protestantizmus leginkább emlegetett alakja, Luther már a tételeinek kiszegezése és annak részletes kifejtése után merész kijelentésekkel bombázta a kereszténység akkori központját. Írásművében idézte korának  egyik közismert mondását:”Minél közelebb jutunk Rómához, annál távolabb esünk a keresztyénségtől.” Ez tulajdonképpen idézet Machiavelli kijelentéséből, amit folytatva:  “ Mi, itáliaiak tehát főképpen az egyháznak és papjainknak köszönhetjük, hogy istentelen gonosztevőkké lettünk.”

beolvasás0394      Bűnbocsájtó cédula a XVI: századból
Egy Wittenbergben 1621-ben kiadott könyv a római pápát a bibliai Antikrisztusnak nevezi. Szerzője Andreas Helvig. Ebben egyébként nem volt egyedül. A 40 gályarab (protestáns) prédikátor perében ez a kifejezés volt a többször is emlegetett szó(bűn).
Végül, hogy egy mai korunkban megjelent erősen kritikus hangvételű könyvet említsek, az USA -ban 1994-ben megjelent Dave Hunt: A fenevadon ülő asszony című könyve. Alcíme: A római katolikus egyház és az utolsó idők. Ebből néhány sor is elég a markáns beállítottságú szerző írásmagyarázati nézeteit bemutatni.

“A Vatikán következetesen felvette a harcot mindenféle demokratikus változással szemben, melyek az abszolutista állam-berendezkedéseket demokratikusabbá akarták tenni, beleértve az angliai Magna Chartát(1215 június 15), az első “Európai Alkotmányt ” is.Ezt a nagy jelentőséggel bíró dokumentumot III. Ince pápa (1198-1216) azonnal elítélte “érvénytelennek és semmisnek nyilvánította és kiközösítette azokat az angol bárókat, akik elfogadták.”, valamint feloldozta a királyt a báróknsaját albumok 026ak tett esküje alól……A pápai adók következtében az ország teljesen elszegényedett. (A sok Itáliából jött pap fizetése az ország éves bevételének háromszorosát tette ki.) Végül mégis a bárók kerekedtek felül……Az 1832.augusztus 15-én kiadott Mirari vos-ban, felháborító enciklikájában, (amit később IX.Pius pápa az 1864-ben kiadott Sillabus Errorum-ban  megerősített) a lelkiismeret szabadságát mint “ostoba őrültséget” ítélte el, a sajtószabadságot pedig, mint “veszedelmes ballépést, amelytől nem lehet eléggé iszonyodni”.

Ha valódi sajtó és szólásszabadság létezik, ott bőven árad(hat) a SZÓBŰN (?!), amelyet (a középkorban) a megcélzott egyház akár feljelentéssel is megtorolhatott. Meg is tette.

Ezek a gondomuszlimoklatok – hogy tudjunk párhuzamot vonni – kiegészíthetők az iszlám törvénykezés kemény fellépésével, amiket az ott élő keresztényekkel szemben (is) alkalmaznak. Ha egy iszlám hitű országba beutazik és ott letelepszik egy keresztény ember, azt azonnal tudomásul kell vegye, hogy a hitét csak magában, vagy titokban ajánlatos gyakorolni. Mindenféle “térítő” tevékenység megtorlással jár. Azokat a muszlimokat, akik esetleg elfogadnák a biblia Istenét, Krisztust, mint az Élő Isten fiát,  azonnali halálos ítélet sújtaná, mivel ezzel a cselekedettel megtagadják a Prófétát és az istenség, (Allah ) személyét.
A bevezető cikk – amennyiben lenne belőle törvény –(lett is, viták özönét indítva el 2010-11-ben) nem sokkal különbözne a sarija szabályaitól.Egy olyan társadalomban, ahol lépten-nyomon az Istenre történik hivatkozás, ahol a jelenlegi helyzet –lásd az alkotmány preambulumába szándékozott beillesztés a “történelem ura”, a keresztények  Istene – fogalmának  tetszik-nem tetszik elfogadtatása az ateistákkal, más vallásúakkal is, nem sok jót ígér.Egy ilyen háttéren nagyon könnyű lenne SZÓBŰN-t elkövetni, amennyiben például a hivatalos (keresztény..?) kifejezési szókészletet nem tudná mindenki betéve.

A különböző katolikus, vagy hozzá közelálló egyházak (keleti,római,pravoszláv,görög…stb) erős túlsúlyt képeznének például a kisebbekkel (teljes evangéliumi, egyéb protestáns, például a szabadkeresztények … stb) szemben. Elég egyetlen rosszul fogalmazott kijelentés, amit a bibliából beidéznek, vagy eleve hozzá tartozmáglyaik a hitükhöz és lehet lobogtatni a SZÓBŰN elkövetését.

Felvilágosult korunkban erre lenne esély? Visszatérhetne az inkvizíciós lelkület és az ebben alapvető “mindenkit feljelenthető” beállítottság?  Avagy a most (még) szélsőségesnek minősített nézeteket kormányok is képviselnék?

A választ a jövő adja meg.
Bejegyezte: Dénes Ottó

Egy kis ráadás, szintén a főtémával kapcsolatban.

2010. szeptember 16., csütörtök

A kormány harca a vallásszabadság ellen

HÍRSZERZŐ.hu  Gyenis Balázs
2010-06-17 12:52

Mindenesetre az a napnál is világosabb, hogy a törvény, ha hatályba lépne, közvetlenül akadályozná az Alkotmány által garantált „szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.”

„11. § A Magyar Köztársaságban közszolgálati médiaszolgáltatás működik a […] vallási közösségek megőrzése és megerősítése […] céljából.”
„17. § A médiatartalom nem lehet alkalmas […] valamely egyház vagy vallási csoport […] nyílt vagy burkolt megsértésére”
„20. § (4) Nem tehető közzé vallási vagy világnézeti meggyőződést sértő reklám vagy kereskedelmi közlemény.”

P1020228A fenti három idézet az új „Médiaalkotmányból”, az Országgyűlés elé 2010. június 11-én beterjesztett „A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól” címet viselő törvényjavaslatból való. Aki eddig semmitmondó, a szélsőjobbnak odavetett koncként értelmezte Istenről, mint a „történelem uráról” megemlékező, a napokban elfogadott törvényt, most újra elgondolkozhat, vajon mit is jelenthet „a történelem menetét más forrásokból megérteni.”

A kétharmados törvényjavaslat jelen formájában közvetlenül és alapjaiban veszélyezteti mind a vallásos, mind a vallás nélküli állampolgárok véleménynyilvánítási szabadságát, vallásszabadságát, és a szekuláris állam eszméjét.

Ezek az alapvető, a jelenleg hatályos magyar Alkotmány által is garantált jogok sarokkövei minden demokráciának. Bár ez talán nem sokáig marad így: a Cser-Palkovics András és Rogán Antal duó által párhuzamosan benyújtott alkotmánymódosítási javaslat jelentősen leszűkítené magát a „véleménynyilvánítás szabadságát” is, helyette az Alkotmány a jövőben csak a „szólásszabadságot” garantálná. Bár a részletes indoklás szerint a cserével mindössze annyi változik, hogy az Alkotmány „szóhasználata visszatér a magyar történelmi hagyományhoz,” az Alkotmánybíróság 1992/30-as határozatából kiderül, hogy a nyelvezet változása valójában radikális tartalmi változást eredményezne.

Az Alkotmánybíróság értelmezése szerint ugyanis a véleménynyilvánítási szabadság hatóköre túlterjed a szólásszabadságén, és ez utóbbi mellett hozzá tartozik „a művészi, irodalmi alkotás szabadsága és a művészeti alkotás terjesztésének szabadsága, a tudományos alkotás szabadsága és a tudományos ismeretek tanításának szabadsága”, valamint tágabban értelmezve a „lelkiismereti és vallásszabadság” és „a gyülekezési jog” is. Évszázadokat, számtalan emberéletet és megnyomorított emberi sorsot követelt az ahhoz vezető út, hogy ezeket mint alapvető emberi jogokat ismerjük fel, ezért a történelmi távlatok ismételt vizionálása az indoklásban különösen gyomorforgató.
*
Nagyon nehéz elképzelni, hogy az alkotmánymódosítási indítványt az Országgyűlés jelen formájában elfogadja (azóta már a Fidesz is jelezte, hogy hajlandó változtatásokra – a szerk.), ezért térjünk vissza a „Médiaalkotmány” idézett passzusaihoz. Kezdjük az elején. Hatalmas különbség van aközött, hogy a közszolgálati média adásaiban, alkalmanként vagy rendszeresen, vallási jellegű témákkal foglalkozik, és aközött, hogy céljaként tűzi ki a vallási közösségek megőrzését és megerősítését. A vallás és vallásosság személyes és társadalmi fontosságát tekintve az előbbi teljesen érthető és elfogadható, ám az utóbbi cél összeférhetetlen az állam és egyház szétválasztásának alkotmányosan rögzített elvével. Közel kétszáz bejegyzett egyháznak ajánlhattuk fel idén adónk egy százalékát; a tényleges vallási közösségek száma ennél jóval nagyobb.
Ezen közösségek radikálisan különböző értékeket és eszményeket képviselnek.

Mégis melyikük megőrzése, megerősítése legyen az állami cél? A hinduké, a muszlimoké, netán a szcientológusoké?039
Vagy korlátozzuk a kört a kormányfő közvetlen családtagjai által képviselt keresztény felekezetekre? Döntsünk a parlamenti képviselet arányában? Trükkösen feltett népszavazási kérdések alapján? Netán hallgassunk a legzsírosabb bödönt kínáló vallásos lobbicsoport szavára? (Ez utóbbi talán nem is lenne oly nagyon a tisztelt képviselő urak kedve ellenére.) Nincs szükség hosszas töprengésre ahhoz, hogy belássuk: képtelenség a közszolgálati média céljává tenni a vallási közösségek megőrzését és megerősítését anélkül, hogy ezzel a hívők lelkéért folytatott harcban egyes felekezeteket az állam előnyben ne részesítsen másokkal szemben, az éppen hatalmon lévő garnitúra szájíze szerint.

A garnitúra könnyebben változik mint a kétharmados törvények. Ezért minden belátó vallásos állampolgárnak elemi érdeke elutasítani egyes vallásos közösségek célzott állami médiatámogatását, még ha a felekezete a most várhatóan támogatandó csoporthoz tartozna is. Amihez igazán érdemes ragaszkodni, az a jelenlegi Alkotmány által garantált egyensúly fenntartása, amely alapján lehet vallásos magánmédiát, civil szervezetet, körmenetet, nyilvános misét szervezni minden korlátozás nélkül, tehát az egyház és állam elválasztásának elvéhez és a véleménynyilvánítás szabadságához.
*
A második és harmadik idézett paragrafus még ennél is cinikusabb támadás a vallások és a vallásszabadság, az egyházak és mindenfajta vallási csoport ellen. A médiatartalom fogalma ugyanis annyira tág, hogy beletartozik minden, televízióban, nyomtatott sajtóban, vagy akár az interneten megjelenő tartalom, amiért valaki „szerkesztői felelősséget vállal”, legyen a médiaszolgáltató közszolgálati vagy magánkézben lévő. Hogy ez pontosan mit jelent, az nem derül ki, nem lehet tudni, hogy jogi értelemben például a bloggerek szerkesztői felelősséget viselnek-e a blogbejegyzéseikért és így médiaszolgáltatónak minősülnek-e. Mindenesetre az a napnál is világosabb, hogy a törvény, ha hatályba lépne, közvetlenül akadályozná az Alkotmány által garantált „szabadságot, hogy vallását és meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon akár egyénileg, akár másokkal együttesen nyilvánosan vagy magánkörben kinyilváníthassa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolhassa vagy taníthassa.” 043
Mi is a probléma?

Ha a Magyarországi felekezetek minden vallási kérdésben egyező állásponton lennének, akkor nem kétszáz lenne belőlük, hanem egy.

Márpedig a különbségek nem pusztán szemantikaiak, hanem sokszor nagyon is komoly meggyőződésbeli és világnézeti különbségek, és ezt leginkább maguk az érintettek hangoztatják. Minden ilyen különbség egy alkalom a sértődésre; ha valakiben akár csak szemernyi kétely is felmerülne aziránt, hogy milyen, kívülálló szemmel sokszor ártatlannak tűnő apróságok „lehetnek alkalmasak valamely vallási csoport nyílt vagy burkolt megsértésére”, az vagy végtelenül cinikus a vallásos emberek meggyőződéseinek és érzéseinek őszinteségével kapcsolatban, vagy végtelenül tájékozatlan. Tehát az egyetlen mód, ahogy a javasolt legális közegben egy „médiaszolgáltató” el tudja kerülni az igazságszolgáltatás szigorát, az az, ha tartózkodik minden olyan tartalom közlésétől, amiben hitvita állhat fenn vallási csoportok között. Ez pedig automatikusan maga után vonja a vallásszabadság teljes korlátozását, hiszen ezáltal képtelenség a vallást és világnézeti meggyőződést bármilyen érdemlegesen nyilvános módon kinyilvánítani, gyakorolni vagy tanítani.

A megsértődés jogának törvényi létre-erőszakolása tehát a vallásszabadság egyik legfőbb ellensége. Ha ennek a vallásos köntösbe bújtatott cinikus ateista manővernek az lenne az egyetlen hatása, hogy kiszolgálja a csendes nem-vallásos hazai többség ízlését, támogatói talán még reménykedhetnének is valami politikai haszonban. Sajnos a következmények túlmutatnak azon, hogy nem láthatnánk többet katolikus miséről közvetítést, mert a szentháromság tanának hirdetése alkalmas lehet az unitáriusok burkolt megsértésére. A sértődésre ugyanis nem pusztán metafizikai véleménykülönbségek adhat okot, hiszen a vallások előszeretettel emelnek hittétellé személyes és társadalmi, morális és tudományos álláspontokat, és sokszor készek azokat foggal és körömmel védeni. Ezáltal a törvény minden komolyabb társadalmi vitát is ellehetetlenítene, gyakorlatilag az élet minden területével kapcsolatban.

Például az óvszerhasználat támogatása alkalmas lehet a katolikusok megsértésére, hiszen az a hivatalos dogma szerint még a házasságon belüli szex esetén is bűn. A pedofília elítélése alkalmas lehet a muszlimok megsértésére, hiszen a Próféta minden cselekedete szent, és mint tudjuk megesett, hogy Mohammed alig kilenc éves lánnyal hált. Az evolúcióelmélet oktatása alkalmas lehet egyes evangélikus közösségek megsértésére, hiszen szerintük az embert majomtól származtatni az emberi méltóság porba alázásával egyenértékű. A homoszexualitás, a nők társadalmi helyzete, az abortusz, vagy akár csak a szombati munkaszünet kérdése is mind-mind potenciális sértődés-forrás. És akkor még nem említettünk olyan apróságokat, mint  rajzok puszta közzététele. Aki komolyan kételkedik abban, hogy vallásos emberek tömegei érezték magukat mélységesen megsértve a legutóbbi Mohammed-rajz-ügy során, az nem őszinte még saját magával szemben sem. Nem, még csak nem is az ízetlen dán karikatúrákról van szó, hanem kicenzúrázott, tehát meg sem jelentetett Mohammed-rajzokról egy amerikai tévé-sorozatban. Sértődések pusztán egy rajz miatt.
041                                                            *
Könnyűnek tűnik vállat vonni ezekre a spekulációkra. Hiszen a magát vallásosnak valló emberek többsége nem ilyen „szélsőséges,” és nem sértődik meg ilyen „badarságokon” (gyengébbek és cinikusok kedvéért: komolyan vett hittételeken), nem?

De igen, ez természetesen igaz. És ez pontosan azt jelenti, hogy a törvényi megszorítás nekik semmi jóval nem kecsegtet, hiszen felnőtt emberként képesek viszonyulni egy-egy nyílt vitához, kritikához, vagy, nota bene, szarkasztikus karikatúrához. Akik számára a törvény – nem lehet eléggé hangsúlyozni, legfeljebb látszólagosan – előnyt jelenthetne, azok pontosan a „meggyőződésesek” és „fundamentalisták”, akik minden eszközzel igyekeznek saját álláspontjukat érvényre juttatni és mások torkán lenyomni. És éppen ezért nem szabad ehhez törvényi fegyvert adni a kezükbe.

Naivitás azt gondolni, hogy majd a bírói gyakorlat gátat vet a passzusok agresszívebb vallási csoportok egyedi érdekeit maximálisan kiaknázó értelmezésének. Hogy nálunk ilyenek nincsenek. Hát majd lesznek. A kételkedőket bátorítanám arra, hogy példaként maguk informálódjanak a hazánkban immár hivatalosan is bejegyzett Szcientológia Egyház a törvénnyel maximálisan élő legális gyakorlatáról; a történetek tanulságosak, és magyarázzák, miért is nem szokás cikkekben velük példálózni. A gyakorlat azt mutatja, naivitás abban bízni, hogy a bíróság majd igyekszik úgy értelmezni a törvényt, mintha nem is lenne érvényben.

A bíróság kezében egyetlen komoly szelep marad, és ez a sértésre való alkalmasság elválasztása attól, hogy mi is okoz tényleges sértődést. Fel lehet hozni erre példaként az emberi méltóság megsértését: pusztán azért, mert valaki úgy érzi, megsértették emberi méltóságát, még nem jelenti azt, hogy a jog szemében az emberi méltóság megsértése mint jogi tényállás meg is lesz állapítva. Csakhogy az analógia két fontos ponton is sántít. Egyrészt az emberi méltóságnak, vagy a valamilyen etnikai, nyelvi csoporthoz, nemhez való tartozásnak meghatározó eleme az egyén nem szabadon választott identitása.

Ezzel szemben a passzusban szereplő „vallási vagy világnézeti meggyőződések” alapvetően szabadon választott és változtatható nézetek. Azok a körülmények, amik az előbbi példák esetén a nem szabad választáshoz vezetnek, egyszersmind lehetővé is teszik, hogy valamilyen többé-kevésbé objektív szakértői véleményre támaszkodhassunk annak megállapításához, hogy például az adott illető tényleg besorolható egy adott etnikai csoportba, és hogy ennek fényében egy adott tartalom tényleg rasszistaként hatva komoly pszichológiai stresszt vagy más objektív hátrányt okozhatott-e.
A vallási és világnézeti meggyőződések esetén azonban, pontosan azért, mert szabadon, de legalábbis jóval szabadabbon választhatóak, nem, vagy csak jóval kevésbé lehet objektív kritériumokra támaszkodni a tényállás megállapításához. A bíróság lényegében pusztán a sértődést állító fél állításaira kénytelen támaszkodni annak megítélésekor, hogy valóban elkötelezett-e az adott vallási meggyőződések felé, és hogy egy adott tartalom valóban tényleges sérelemmel jár-e ezen meggyőződések fényében. Ez pedig tökéletes terepet biztosít a visszaéléshez.054
*
Másfelől az emberi méltóság megsértése esetén a bírói joggyakorlat támaszkodhat arra a kritériumra, hogy vajon az adott körülmények között ésszerű-e elvárni a közösség médiatartalommal szembesülő tagjától a megsértődést. Ebből tehát következik, hogy a sértésre alkalmas tartalomnak valamilyen köszönőviszonya mégis van a sértődéshez, nevezetesen az ésszerűen mérlegelő ideális közösségi tag sértődéséhez. A probléma az, hogy a vallásos csoportok figyelemre méltó változatosságot mutatnak abban, hogy mit is tekintenek egy ésszerűen mérlegelő tagjuk természetes reakciójának.

Ezért lényegében két választási lehetőség adódik: vagy aránytalanul kedvezünk a radikálisabb vallásos csoportok javára azáltal, hogy elfogadjuk az öndefiníciójukból adódó ésszerűen mérlegelő közösségi tag képét, vagy tökéletesen és teljesen elválasztjuk a sértődést a sértésre alkalmasságtól. Egy olyan világban, ahol puszta rajzokon is megsértődhet az ésszerűen mérlegelőnek tekintett egyházfi az első út végpontja a teokrácia. A második út értelmetlenné teszi a sértés-nyelvezetet és hozzá az emberi méltóság kérdésében felületesen hasonlónak tűnő bírósági gyakorlat sem nyújt útmutatást, így az irreleváns.

Ezek nem új érvek, de úgy tűnik, nem lehet őket elégszer ismételni. Nem szabad hasra esni a porhintés előtt és nem szabad összemosni össze nem tartozó kérdéseket: világosan kell látni például, hogy a gyűlöletre és erőszakra uszító tartalom nem azonos az olyan tartalommal, amely „alkalmas lehet a nyílt vagy burkolt megsértésre”. Még ha egyet is értene valaki a véleménynyilvánítási szabadság gyűlöletbeszédre vonatkozó megkurtításával, akkor sem engedheti, hogy ennek álcája alatt ennél sokkal tágabb módon legyen korlátozva a közbeszéd. Jobbik kézbe rejtett tőr a politikusok adománya, nem segítség; az idézett passzusok minden látszat ellenére a vallás és a vallásszabadság legfőbb ellenségei.

Ha már említettem a csendes többséget, végül azt is megjegyezném, hogy hazánk lakosságának java része nem igazán vallásos. Olyan állampolgárok is élnek közöttünk, akik az észérvek és a tapasztalat szavára többet adnak, mint dogmatikus hittételekére, akik istenfélelem helyett demokratikus normákból származtatják morális értékeiket, és akik nem szeretik, ha felsőbb hatalmak írják nekik elő, miben kell hinni és milyen téziseket lehet vagy nem lehet megkérdőjelezni, vagy akár kinevetni. A törvényjavaslat őket is arcul csapja, mert amellett, hogy elveszi tőlük a véleménynyilvánítás szabadságát, teljesen expliciten lehetetlenné is teszi világnézetük kinyilvánítását, nyilvános tanítását és szabad diszkusszióját. És őket ezzel, ironikus módon, éppen alapvető emberi mivoltukban sérti meg. Emberi méltósághoz való jog ugyanis van, a megsértődés puszta tényéből közvetlen törvényi konzekvenciákat eredeztető emberi jog nincs.047
Megsértődni szó szerint mindenkinek a saját szíve joga.
Remélem, nincs Magyarországon olyan lelkiismeretes képviselő, aki hajlandó lenne erre a javaslatra igennel szavazni. A ciklus elejei törvényhozási lázban, parlamenti ülések alatt fél szemmel a futball-világbajnokságot követve azonban túl könnyű elsiklani látszólagosan ártalmatlan sorok felett.

Ezért a biztonság kedvéért látogassunk el a parlament.hu-ra, keressük ki a képviselők listájából a saját körzetünkből bejutott jelölt email-címét, és barátságosan, de határozottan hívjuk fel a figyelmét erre a félreértésre. Vallásos barátaink esetleg megemlíthetik, hogy a vallásszabadság ellenségeinek speckó bugyrot tartanak fenn a Pokolban.

A kormány harca a vallásszabadság ellen – kommentek

Ezt – akit érdekel – keresse meg a cikk hivatkozásában és onnan olvashatja el. Nagyon kinőne a terjedelmi (ön)korlátok közül, ha végteleníteném a témát.
2010-06-18 11:32:09 – blogen
Az egyén és a társadalom érdekeinek egyensúlyban kell lenniük fruit. A társadalom amúgy a magasabbrendű létező, hiszen az egy embernél jóval több érdekét képviseli. Ez az a keret, amelyet az államnak biztosítania kell. Mindent szabad, ami nem sérti más egyének vagy a társadalom érdekeit, az utóbbinak meghatározása részint demokratikusan az egyének összeségének, részint az államnak a feladata. Az állam képezi ugyanis az ellensúlyt a demokrácia túlkapásaival szemben.
Európával összehasonlítva pedig a primitív Amerika maga a csőd. A karizmatikus pünkösdista szektarianizmus pedig sokkal rosszabb a fasizmusnál, a fasizmus csak egy etatista modernzációs program, a karizmatikus pünkösdista mozgalmak viszont maguk az agyhalál. Olyan szintű elbutulással és primitív vallási fanatizmussal jár együtt, mint muzulmán édestestvére a tálib mozgalom, merthogy az iszlámon belül ez feleltethető meg a karizmatikus mozgalomnak. Nincs szükség keresztény tálibokra egy Európai országban, ezek a fanatikusok elüldözendők innen Amerikába, vagy ahova csak menekülni akarnak, de itt ilyesmi nem maradhat.
Ja, és Hitler nem tekintette magát katolikusnak, a német nacionalisták a katolicizmust üldözték, kifejezett ellenséget láttak benne ugyanis. Az protestantizmus és a neopogány szinkretizmus felé forduló „el Rómától” mozgalom már a századelőn jelentős volt köreikben.
2010-06-18 11:21:10 – fruit

Blogen, az állam nem lehet a társadalom őre lelkiismereti szempontból, hanem a bűn üldözése miatt van rá szükség. (Ez az elmélet egyenesen a Bibliából származik.) Ha ismered, esetleg egyetértesz a keresztény tanítással, tudnod kell, hogy Isten elöször embert teremtett, és nem társadalmat. Az ember mint egyén, előbb volt, és magasabb rendű, örök létező, míg egy társadalom, vagy egy nemzet nem biztos. De egy ateista ember előtt is világos a különbség, mely szerint elsőbbség illeti az ember lelkiismeretének meggyőződését a társadalommal szemben (amennyiben nem követ el bűncselekményt), és meggyőződéséhez való jogát védelem illeti.
A társadalom vagy annak vezetői nem helyezkedhetnek az ember, mint legmagasabbrendű létező fölé. A társadalom nem foszthatja meg az embert lelkiismereti szabadságától, nem kontrollálhatja azt, nem őrködhet felette, nem mondhatja meg, hogy mi a bevett vallás, mi a megtűrt. Nem üldözhet senkit lelkiismereti meggyőződése miatt. Az állam feladata, hogy olyan keretet biztosítson az emberi létezésnek, amelyben minden egyén szabadon (de bűn elkövetése nélkül, más szabadságát nem sértve, korlátozva) keresheti boldogságát, kiteljesedését.
Ez a legalapvetőbb fundamentum, amivel mindenkinek tisztában kell lennie, és vallania, alkalmaznia kell, hogy ne jöhessen létre diktatúra, elnyomás.

Európa tulajdonképpen ezen a téren megbukott és sok protestáns, és zsidó embernek el kellett menekülnie erről a kontinensről. Ha Európa és Amerika szellemi hátterét összevetjük, láthatjuk a különbséget és azt is, amit ez a különbség létrehozott. Amerikában nem tudott megerősödni a fasizmus köszönhetően a karizmatikus, pünkösdi gyülekezeteknek, Európa viszont másodszor is vereséget szenvedett az emberi élet védelmét tekintve, azt sárba tiporta. S ebben vezető szerepet játszott egy erősen katolikus beállítottságú ország (Németország) és egy magát katolikusnak tekintő ember (Hitler). Ajánlom a Megtört kereszt c. könyvet, feltárja Hitler szellemi hátterét.
***
Önmagadnak is ellentmondasz. Azt mondod, nem lehet hitelveket pénzért árusítani, és anyagi támogatáshoz kötni az üdvözülést. Ez így van. De az általad történelminek nevezett felekezet mégis ezt tette a búcsúcédulák árusításával. Vagy az egyházi adóval. Ez lenne az az örökség, érték,amit őrizni kell ? Menjünk visszafelé a sötétségbe ? (Melegen ajánlom „A Vatikán árnyékában c. könyvet Dave Hunt-tól. Bár most éppen nálam van a Szabó Ervin Kp. könyvtári példány.)
Valamint fentebb azt mondod, támogassa a hívő a felekezetét, lentebb meg azt, hogy az már üzleti vállalkozás. Maga a Biblia rendelkezik efelöl, konkrét útmutatással. Az az etikus ha, a felekezetek alapvetően nem az állam másoktól beszedett pénzt költik, hanem maguk biztosítják a financiális feltételeket. Etéren is Amerika és a pünkösdi – karizmatikus közösségek járnak az élen, helyesen és etikusan, a Biblia kijelentésének megfelelően.

2010-06-18 11:06:16 – ősfityisz
Magyarország ezzel a begőzőlt fejü fdeszes bandával visszafelé megy az időben.Nehogymár ez a buziképű semjén határozza meg,hogy nekem milyen az ideológiai véleményem.Elég volt a középkorból a középkorban.Ismét jön az erőszakos papok hittérítése,beleszólás az állampolgár életébe.Akik éltek az 1920-as években,óvtak bennünket:azt meg ne érjük,hogy a papok irányítsanak.Hát itt van.DE ebből nem esztek.

2010-06-18 10:32:35 – ana
blogen
Ahol a katolicizmus államvallás, ott állami szintre emelkedik minden, amit ők képviselnek, úgy mint:
– más egyházak, más vallású emberek üldözése
– a szólásszabadság megszüntetése
– inkvizíció
– az óvszerhasználat tilalma által az AIDS és más nemi úton terjedő kórságok terjedése
– a fogamzásgálás tiltása miatt gyerekanyák és a csecsemő gyilkosságok normává válása
– az abortusz tilalom miatt a genetikai és egyéb károsodott magzatokból születő emberroncsok számának növekedése
– vallásháborúk
– boszorkányok, tudósok, filozófusok, eretnek üldözése
– a házasságokon kívül született emberek diszkriminációja
– gyermekek szexuális kihasználása
A vallási maffiák kiszűrésére szükség sem lenne, ha az állam teljesen kivonulna az egyházi ügyekből, azaz ha a törvényekben semmiféle utalás nem lenne semmilyen vallásra, egyházra. Nem lenne adókedvezményük, nem lehetnének egyházi vállalkozások, birtokok, tulajdon.
„Nincs félnivalónk attól, hogy a destrukció elleni harc a jóravaló polgárokat vonja represszió alá, hiszen a jóravaló polgárok nem destruálnak”
Neked lehet, hogy nincs. De nekünk ateistáknak – akik a katolikusok szemében destruktívabbak vagyunk az összes többi egyháznál – volna félnivalónk.

2010-06-18 09:06:34 – Pasinszki
Azt hiszem, a szerző túlspilázza a problémát. Pártunk és kormányunk nem a mindenféle Jézus Szive Egyházak esélyeit akarja javítani, hanem a nagy keresztény egházakét. A kormánynak kedvesekét. A Jézus Szive Egyház 300 tagja testületileg is megsértődhet a királyi rádió vagy tv valamely adásán, nagy ívben tenni fognak rájuk. (Írott jog ide, vagy oda.) Ellenben minden tele lesz katolikus hittérítőkkel. Még a hócipőnk is.

2010-06-18 08:46:25 – latnanomá
Magyarország ma gazdaságilag és morálisan is zuhanó repülőgéphez hasonlít. Egy zuhanó repülőgépen viszont normálisan egyetlen ateista sincs.

2010-06-18 00:54:58 – blogen
meg nem koszhadt…

2010-06-18 00:54:15 – blogen
Az államnak, mint a társadalom őrének igenis köze van ahhoz, hogy a társadalom tagjai miben hisznek. Hiszen a társadalmat nem csak külső, hanem belső támadástól is meg kell óvni, minden olyan jelenségtől, ami belülről vetné szét a társadalmat a belekódolt destruktivitás miatt. Az államnak kontrollt kell gyakorolnia a társadalmában terjedő hiedelmek felett. A magyar állam, mint az európai államok meg koszhadt kis gyarmatok lázadó csürhéjének a kreatúrája, tehát a magyar államot, ahogy más európai államokat sem korlátozhatja a törvényes rend és kontroll visszatértétől rettegő gyarmatosok torz gondolkodása, ami Amerikát máig hatóan jellemzi.
A mi államaink nemzetünk büszkeségei amelyeknek őrt kell állniuk nemzeteink biztonsága, javai és szellemisége felett jövőnk biztosítása végett. A vallásszabadság nem jelenthet többet, minthogy mindenkinek joga van az engedélyezett vallások közül kiválasztani a neki megfelelőt és annak hiedelemrendszerét magáévá tenni, azt anyagilag és szellemileg támogatni. Nincs félnivalónk attól, hogy a destrukció elleni harc a jóravaló polgárokat vonja represszió alá, hiszen a jóravaló polgárok nem destruálnak, nem vallanak olyan elveket, amelyek alapjaiban ellentétesek társadalmunk követendő mintáival. Amennyiben pedig elővigyázatlanságuk okán gazemberek áldozatául estek csak hálásak lehetnek az állam segédkezének, amely a józanság útjára őket visszatéríti, míg a gazembereket a törvénye elé állítja.

2010-06-18 00:22:51 – toujours
Igazán hálásak lehetünk a szerzőnek az evolúciós elmélet további oktathatósága valamint az óvszer használat tiltása reklámozása érdekében. Annyi a kérdésem, hogy amikor az előző kormányzat töröltette a házassági törvényből a hűség oly diszkréten megfogalmazott, mindenfajta szankció nélküli igényét, akkor vajh a családok érdekében szerzőnk miért nem hallatta a hangját? Egyáltalán, kedves hozzászólók, miért is kellett a hűséget kiiktatni a törvényből? Non sine causa est. Érdemes volna picit gondolkodni rajta! Visszatérve a vitatott három paragrafushoz, valóban pontosítani kellene azokat, de nem szükséges ennyire szűkölni: továbbra is lesz téliszalámi reklám, de talán nem fogják világos nappal faeces-szel bekenni a kereszteket. Ugye az nem fájt?
2010-06-18 00:16:28 – Brancalleone
Blogen!
Ha az általános erkölcsi értékeket támadó vallásos, vagy magukat vallásosnak mondó csoportokat érted destruktív szekták alatt,akkor arra az a válaszom,hogy azok bűncselekményt követnek el,és mint ilyenek ellen a törvény erejével kell fellépni.A BTK mindenkire vonatkozik,a vallási közösségek tagjaira és vezetőire is.Elvileg lehetnek,és tudjuk, hogy vannak olyan csoportok,akik vallási gyakorlatnak nevezik törvénysértő cselekedeteiket.Mint ahogy minden bűnöző,vagy őrült valamiféle magyarázatot próbál adni(magának, vagy a külvilágnak)az egyébként elfogadhatatlan dolgaira.Ennek apropóján, vagy ezt alibiként felhasználni egy olyan jogosítványra, hogy egyébként törvényes vallásgyakorlást betiltson valaki,az nem más,mint inkvizíció és vallásrendőrség, és a visszaélések melegágya.
Következetesen kellene a törvényeknek érvényt szerezni.
Más módon erőszakkal beleszólni valamibe, amihez nincs közöm (a törvény szintén erőszak az ellen, aki nem tartja be a társadalom erkölcsi értékeit),mert nem vagyok annak a közösségnek a tagja, és más vallási nézeteim vannak, az olyan, mintha felgyújtanám a konkurens szatócs boltját a vadnyugaton. Persze, a legtöbb ilyen gyújtogató nem volt piromán, és kegyetlen gyilkos, ezért mielőtt odadobta a lángcsóvát a háztetőre, érveket gyűjtött a lelkiismerete megnyugtatására,hogy miért istentelen barom az a konkurens…
Igen a betiltás,is egy eszköz,csak nevezzük nevén,és aki ezzel él az viselje a következményét,és ne csináljon úgy,mintha szent volna.
2010-06-17 23:54:28 – pad78
„a[z] … alkotmánymódosítási javaslat jelentősen leszűkítené magát a „véleménynyilvánítás szabadságát” is, helyette az Alkotmány a jövőben csak a „szólásszabadságot” garantálná. Bár a részletes indoklás szerint a cserével mindössze annyi változik, hogy az Alkotmány „szóhasználata visszatér a magyar történelmi hagyományhoz,”… Évszázadokat, számtalan emberéletet és megnyomorított emberi sorsot követelt az ahhoz vezető út, hogy ezeket mint alapvető emberi jogokat ismerjük fel, ezért a történelmi távlatok ismételt vizionálása az indoklásban különösen gyomorforgató.”
Tessék már felvilágosítani, mikor öltek vagy nyomorítottak meg embereket a szólásszabadság nevében? Vagy ha valami része a múltunknak, az szükségszerűen rossz, mert olyan dolgok is részei a múltunknak, amelyekre ma már (vagy időnként csak ma éppen) nem szívesen emlékezünk? És ha ma is történnek durva dolgok, akkor a régit sem használjuk, de az új sem fogadható el, mert a mai galádságokkal egyidejű, tehát marad a némasági fogadalom?
Az érvelés egyébként számos fontos kérdést felvet, de ezek a mondatok inkább a „hogyan keressünk a kákán is csomót?” problematikáját idézik fel.
2010-06-17 22:39:42 – blogen
Én egyáltalán nem bánnám ha a katolicizmus államvallás lenne és bevezetnénk három kategóriát.
1. Az államegyház és a bevett felekezetek. Ez a katolikus egyház és a történelmi protestáns egyházak. Az állam finanszírozza a hitéletüket, propagálja a moráljukat, bizonyos mértékben törvényes védelemben részesíti hitelveiket, cserébe támogatják az állam társadalmi céljait.
2. A megtűrt történelmi felekezetek. Ez az országban évszázadok óta jelenlévő egzotikus vallások, mint az iszlám, a judaizmus kategóriája és ide tartoznak a világvallások is, mint a buddhizmus, hinduizmus és néhány keresztény kisegyház egyedi engedélyezés alapján, mint a Jehova Tanui. Szabadon gyakorolhatják vallásukat, térítőtevékenységet is folytathatnak bizonyos keretek közt, a hitéletet a hívek finanszírozzák.
3. Tiltott szekták, vallási maffiák, ezeket konkrétan üldöznék. Szcientológia, különféle fundamentalisták mint az amerikából beszivárgó pünkösdista üzleti vállalkozások, ilyen a Hitgyüli például, de mindenféle destruktív szekta is ide tartozik.
A második és harmadik kategória közt az elbírálást egy vallásügyi bizottság végezné, amelynek a feladata lenne megállapítani, hogy az adott vallási formáció összeegyeztethető e az államérdekkel, a társadalmunk nyugati jellegével, értékeivel, stb. Többek közt az első és második kategóriába tartozás feltétele lenne a teljes nyilvánosság, olyan felekezet nem működhet az országban, amelynek titkos tanítása van, a hitelveket nem lehet pénzért árusítani, nem lehet a felekezet anyagi támogatásához kötni bármiféle üdvözülést, stb. Tehát olyan alapvető szabályozás ami alapján a különféle szekták, vallási maffiák könnyen kiszűrhetők.
A kereszténység története pedig a nyugati civilizáció története. Minden amit itt látsz azt a kereszténység alapozta meg, a kereszténység eszméiből evolválódott így vagy úgy. Bármilyen formában elválasztani a nyugati társadalmat a kereszténységétől a Nyugat öngyilkossága, hiszen a kereszténységünk a létünk szellemi alapja akár tetszik, akár nem. Azok a szélhámosok és bűnözők, akik a történelem során a kereszténység ellenében építkezték romokat, pusztulást és destrukciót hagytak maguk után.
2010-06-17 22:16:18 – ana
blogen
A történelmi egyházak a Fidesz eufemizmusa a vallásszabadság eltörlésére, az állam és egyház újra összekapcsolására. Azért kapjanak többletjogokat, mert ők már évszázadok óta mérgezik a társadalmat? Ezer éve a történelmi „egyház” a táltosok voltak, a kereszténység idegen benyomuló, mint most a szcientológia vagy az iszlám, csak sokkal erőszakosabb.
A „történelmi egyházak” történelme a boszorkány- és eretneküldözés, máglyán égetés, inkvizíció, óvszer- és abortusztilalom, szexuális zaklatások. Ezt a történelmet megbecsülni?
2010-06-17 22:13:44 – szabadhajdu
Tessék mondani a TASZ az micsoda és ténylegesen hányan vannak?
No így lehet kavarni, csűrni, csavarni.
Akkor van itt vélemény szabadság esélyegyenlősége?
Ugye tudják a választ?
Nincs és egyesek azt is akarják, hogy ne is legyen.
Ezért az a nagy nyávogás.
2010-06-17 22:06:24 – szabadhajdu
No újra itt egy liberális malamud és ontja az igét. Ilyenek ezek mind, gyökereikből szívják és mondják, írják. Ők a megkérdőzhetetlenek, ők korunk übermenschei.
Ott az ELTE-n, ott laknak a lélek mérgezők.
Mi reformátusok sokat tettünk és teszünk a nemzetért, életet, vér és vagyont áldoztunk. De mit tettek a malamudok?
Ezek védik Károlyit, Jászit és egyéb nemzet vesztőket.
Tessék mondani kinek érvényesült a médiában a szólás és vélemény szabadsága eddig?
Kik kapták a lét ezek védelméért és ezek mit tettek értünk?
2010-06-17 19:26:52 – blogen
Ez már második fideszes húzás a szólásszabadság ellen. Az első a holotörvény kibővített megerősítése volt, ebben meg a 17. és a 20. § tényleg hajmeresztő. Ez így nagyon gáz. Holnap nincs Mohamed karikatúra mert tiltakozik Bolek, vagy bármilyen apróság és tucatnyi hülye kiált megálljt! Az még rendben lenne, ha a szűken vett történelmi egyházak, tehát a Katolikus Egyház és néhány protestáns felekezet hite kapna valamilyen ennél jóval korlátozottabb védelmet, de ez a törvény ezzel a szöveggel a politikailag korrekt rémálmot fog elhozni Magyarországra. Ilyenkor látszik, hogy a fideszesek anno az SZDSZ-el együtt szocializálódtak és minden reflexük azonos a szadeszosokkal, csak egy kicsit, de azért annyira nem nagyon eltérő spektrumot céloznak azonos hatalmi technikákkal.
2010-06-17 19:13:44 – afkfk
Elgondolkodtató írás!
A szólásszabadság és a véleménynyilvánítás szabadsága nyilván nem azonos fogalmak.
Kellene egy egyszerű médiatörvény, melybe nem szuszakolnak bele alkotmányba tartozó dolgokat!
Egy médiatörvénybe csupán a működés és az esetleges közmédia anyagi támogatásának feltételrendszere, valamint a vitás esetek kötelező, gyorsított választott bírósági rendezése tartozhatna!
Most a beterjesztők nagyon átestek a ló túloldalára a részletekben.
A beterjesztők működéssel kapcsolatos céljaival egyet lehet érteni; legyen áttekinthetőbb, olcsóbb, stb. A vallásfilozófiai és egyéb dolgokat meg majd ráérnek később, az új médiatörtény vitája során tisztázni, megbeszélni, s a végső törvényben elhagyni.:)
2010-06-17 19:08:43 – nyilassmisi
Prüszköl, írtózik a kiválasztott siserehad, (meg agymosott zombi honfitársaink), mint ördög a tömjénfüsttől. A sok liberális jogi csűréscsavarás lényege, hogy csak a holokauszt-kultusz lehet séthetetlen. Isten nyugodtan lehesset tagadni, a keresztállítással gúnyolódni, csak a menóra előtt kelljen hódolni a főtereken a cionista gyarmat benszülötteinek.
2010-06-17 18:05:23 – is-is
kedves fiatalok es nem fiatalok,
en, es nehany sorstarsam mar evek ota probalja mondani: eljon ismet 1998-2002, es nem lesz jo. konnyu volt elfelejteni 2002 ota, felnott egy uj felnemzedek, aki azt meg nem is ertette, viszont a blogoszfreaban nyomta, hogy milyen fasza a FIDESZ. talan tudatlanul, talan csaldi oroksegbol, talan divatbol.
kar, hogy igy kell megtapasztalni, amit lehetett volna maskepp is.
2010-06-17 17:56:09 – luppy
Végül megtaláltam a törvénytervezet szövegét: http://www.parlament.hu/irom39/00363/00363.pdf
Elnézést az elhamarkodott hozzászólásért! Most már nem érzem, hogy ok nélkül lett farkas kiáltva. 🙁 Már csak abban reménykedem, hogy ez ebben a formában nem megy át…
2010-06-17 17:00:14 – fruit
A TASZ álláspontjában olvasom, hogy SEMMIFÉLE EGYEZTETÉS nem volt, illetve bizonyára volt a pajtásokkal, elkészítették a nagy tervet és az első adandó alkalommal kivették a fiókból hogy meglepjék vele a magyar társadalmat. Azért ennyire ne legyen sietős.
„Az önálló képviselői indítvánnyal benyújtott törvénycsomag a szaktárcák kihagyásával készült, sem a szakmai és civil szervezetekkel, sem a gazdasági szereplőkkel nem történt egyeztetés. Nem készült hatástanulmány…”
5. par. Előzetes hatósági regisztráció kellene a blog indításhoz :DDDDD
2010-06-17 16:59:20 – luppy
Első olvasásra pici gombóccá ugrott össze a gyomrom. Utána viszont kíváncsi lettem, hogy mi lehet a […] jelek helyén. A 17. § tartalma most is benne van a médiatörvényben. A hiányzó szöveggel együtt lényegesen más a törvény értelme. Aki nem hiszi járjon utána.
A másik két paragrafus szövegére rákeresve a Google kizárólag ezt a cikket dobta ki találatnak.
A cikk megállapításainak nagy részével egyetértek, de amíg nem látom a teljes törvénytervezetet, addig egy kicsit olyan érzésem lesz, hogy valaki feleslegesen kiáltott farkast.
2010-06-17 15:57:09 – Eva
Engem pl., mint hithű ateistát nagyon sért, hogy megpróbálnak rámerőltetni vallásos törvényeket. Abszolút kirekesztő. Ráadásul pont a keresztény egyház a legbigottabb őskövület, ami szinte semmit nem alkalmazkodott a világban történt változásokhoz. Nem véletlen, hogy ilyen elszántan, erőszakosan próbálnak híveket gyűjteni, pedig ez az, ami a legkevésbé célravezető, sőt kifejezetten taszító. Arról nem is szólva, hogy a lakosság nagyobb része nem vallásos, még azok közül sem mindenki, aki templomban esküszik és megkeresztelteti a gyerekét, mivel ez mostanában sikk, de semmit nem jelent, csak formaság (látom a fiatal kolléganőimnél). Az idő semmiképpen nem a keresztény egyháznak dolgozik, inkább a rugalmasabbaknak. Ezt erőszakkal nyomatni visszataszító és kirekesztő.
2010-06-17 15:17:55 – bimbi
Nem vagyok sem katolikus, sem hindu, sem egyik világi egyház tagja sem. Hitem, egyházam, tanításai az összes világi egyház igaz (emberi) elveit vallja, és adja tovább. Egyházam tagjai segítenek árvízkor, télen a hajléktalanoknak, de öreganyánknak mikor nehéz a szatyor a boltból hazafele. Ezt Ti csak úgy mondjátok: „találkoztam egy rendes emberrel, aki ma segített”.
Ha nem kapok lehetőséget a médiában, hogy ezt elmondjam a nézőnek, hogy lesznek vallásom követői?
Ha szelektálnak, és csak a vezető egyházak kapnak támogatást, ismét épülhet egy hindu templom valahol az országban, vagy a pedofil botrányok továbbra is kiderítetlenek maradnak. Vagy állami támogatásból követnek el merényletet a „világi vallás” nevében.
2010-06-17 15:16:17 – bimbi
Nem vagyok sem katolikus, sem hindu, sem egyik világi egyház tagja sem. Hitem, egyházam, tanításai az összes világi egyház igaz (emberi) elveit vallja, és adja tovább. Egyházam tagjai segítenek árvízkor, télen a hajléktalanoknak, de öreganyánknak mikor nehéz a szatyor a boltból hazafele. Ezt Ti csak úgy mondjátok: „találkoztam egy rendes emberrel, aki ma segített”.
Ha nem kapok lehetőséget a médiában, hogy ezt elmondjam a nézőnek, hogy lesznek vallásom követői?
Ha szelektálnak, és csak a vezető egyházak kapnak támogatást, ismét épülhet egy hindu templom valahol az országban, vagy a pedofil botrányok továbbra is kiderítetlenek maradnak. Vagy állami támogatásból követnek el merényletet a „világi vallás” nevében.
2010-06-17 15:10:28 – ana
„20. § (4) Nem tehető közzé vallási vagy világnézeti meggyőződést sértő reklám vagy kereskedelmi közlemény.”
Minden sertésből készített „élelmiszer” és alkohol tartalmú ital reklámozása sértheti az iszlám hívőket. Mindenféle gyilkosság útján előállított termék reklámja sértheti a hindukat és más erőszakellenes vallási közösségeket.
Arról nem is szólva, hogy az úton, útfélen látható kereszten lógó hullaszobrok is sértőek sokak, köztük az én számomra, akiknek nem kívánnák a kivégzés- és halálkultuszt a mindennapjaik részévé tenni.
2010-06-17 14:48:14 – fruit
Nagyon vad amit kitaláltak.
Nem tudom hogy jutott eszükbe ilyesmi azok után például, hogy az elmúlt időszakban az internetes fórumokon de szerkeszett cikkekben is olyan sok szó esett a vallás és véleménynyilvánítás szabadságának kérdéséről, a polgárok kezdenek felnőni és megérteni a szabadság mibenlétét, kezdik megérteni, hogyan kell vele élni, és akkor előjönnek egy ilyen lehetetlenül korlátozó törvényjavaslattal.
Képtelenség az elképzelésük, az idézett három bekezdést tekintve. Eszerint nem mondhatom azt, hogy x vallás bálványimádó. Vagy nem mondhatom,hogy a homoszexualitás bűn, mert megsértem y-t. Lehetetlenné válna bármilyen vita, vélemények ütköztetése.
A közmédiának pedig semmi dolga a vallási közösségek megerősítésében.
Mi ez az egész ? Lopakodó klerikalizmus ?
2010-06-17 14:34:25 – nazarene
„Ezért fontos államilag elismerni a kereszténység értékeit és védelmét. Egyéb vallások amelyek a nemzet történelmében jelentős pozítiv szerepet nem játszottak”
Megbeszélted ezt már a táltosszövetséggel?:D
2010-06-17 14:33:34 – nazarene
Kedves Balázs, remélem egy percig sem hiszel abban, hogy ez az összes vallásra vontakozik:D Katkók (inkább) plesz refkók, oszt jónapot. A lényege az, hogy ne lehessen mindenféle akatolikus egyháznak nem tetsző dolgot leadni a köztévében. Ezt akarja az anyaszentegyház által felszentelt pártunk és kormányunk, erre adták „fölhatalmazásukat” a fülkei forradalmárok. És ha azt hiszed, hogy ehhez nem adja nevét a teljes fidesz+kdnp+jobbik akkor még naív is vagy:)
2010-06-17 14:31:05 – tankréd
Nem ennyire bonyolult a kérdés. Van olyan vallás (pl. katolikus, protestáns) amelyek a magyar államiság történelmében jelentős szerepet játszott, áthatotta azt a nemzet története összefonódik ezekkel. Ezek a keresztény irányzatok a magyar nemzet kialakulásában, védelmében, fejlődésében a magyar kultúra megmaradásában elévülhetetlen érdemeket szereztek. Őseink e felekezetek elvei alapján élték életüket, ezek hatottak kultúránkra. Ma is jelentős számú népesség követi a keresztény hitet. Ezért fontos államilag elismerni a kereszténység értékeit és védelmét. Egyéb vallások amelyek a nemzet történelmében jelentős pozítiv szerepet nem játszottak, a magyar állam megmaradása szempontjából, a magyar nemzetért túl sokat nem tettek ők szabadon működhessenek és azt taníthassanak amit akarnak, de mivel a történelmünkben a szerepük szinte semmi ezért a magyar államnak velük a szabad működés biztosításán kivül valóban nem kell foglalkoznia, ellentétben azokkal a felekezetekkel, amelyek tanítása kitörölhetetlenül belevésődött a nemzeti örökségbe és a megmaradásunk elősegítése, nemzeti küzdelmeinkbe való részvételük miatt hálával tartozunk nekik. Szerintem ennyi. De a különbségtétel fontos, egyszerűen azért mert így igazságos és csak megállapítjuk azt ami volt, és támogatjuk azt ami bizonyítottan érték és a megmaradás szempontjából fontos. Az egyéb vallások pedig működhetnek szabadon.
Bejegyezte: DénesOttó dátum: 12:34 0 megjegyzés
Címkék: lelkiismereti szabadság

2010. július 23., péntek

vallási gyakorlatok

.

GÁBOR GYÖRGY A KIBESZÉLETLEN KÉRDÉSEKRŐL



168 óra)

A rendszerváltás utáni idők összes miniszterelnöke ellátogatott a Vatikánba. Horn Gyula megállapodást kötött a Szentszékkel, mely szerint – hasonlóan az európai gyakorlathoz – az egyházak finanszírozása javarészt állami feladat. Orbán Viktor nemrég támogatásáról biztosította az Országgyűlés emberi jogi bizottságának fideszes elnökét, aki alpári hangon, ám a Szentírásra hivatkozva sértegette más eszmék képviselőit, homoszexualitás, abortusz, eutanázia megoldatlan kérdéseire utalhatott. A jobbos ifjak lapjától meghívott szerkesztő úgy összegzett: bármit akart is mondani, megszólalása korai volt, és ízléstelen. Nemcsak az akkori műsor láttán, de az új pápa megválasztása körüli honi történések kapcsán is felötlött bennem a kérdés: ország ez, vagy elmeotthon?
II. János Pál pápa temetése idején nemzeti gyásznapot rendelt el a balliberális kormányzat. Az új pápa – XVI. Benedek – megválasztását élőben közvetítette az MTV: a közszolgálati hírműsorban a magyar katolikus egyház képviselője imára buzdította az országot. A vallásfilozófus úgy látja: Magyarországon nem normális az állam és az egyház viszonya.

Nemcsak az ellenzék, a kormányoldal is produkált érdekességeket a gyász napjaiban.A nemzeti gyásznap elrendelése valóban sajátos egy olyan országban, ahol a Római Katolikus Egyház nem az államvallás megtestesítője

A Fehér-ház és a Vatikán montírozott látványa. Egyelőre csak képi formában.A biblia szerint a valós egység irányába mutat a szándékuk.Az ideológia és az erő szövetsége(?) A  világkormány(?)…

A közjogi méltóságoknak protokolláris okból ki kell menniük a temetésre, de amikor közjogi méltóságként és testületileg szentmisére mennek – az nincs rendben. Hatalmi részről egyébként a legelképesztőbb túlkapás az volt, hogy a pápa temetésén részt vett a Legfelsőbb Bíróság elnöke is, akinek ott még a protokoll sem írja elő a jelenlétet. Az emberben felvetődik a kérdés: vajon jelenléte jelzésértékű volt-e, és a magyar bíróságok tárgyalótermeiben hamarosan kiteszik a corpusokat?Az amerikai bíróságokon kint van a kereszt, miként ateisták is a Bibliára esküsznek a bíró előtt.

A szerző kérdése: „ország ez, vagy elmeotthon?” Szerintem egyelőre még ország, de jó úton halad a  másik alternatíva irányába.Ha a nagy  egyházak előtti hajbókolás, a szervilizmusnak ez a sajátos -vallásos generálszósszal leöntött – magyaros változata megerősödik… Röviden, ha az államhatalom és a szívének kedves egyházai véd és dacszövetsége ilyen jól halad egy bibliában körvonalazott irányba, akkor az egyének alapvető – elsősorban lelkiismereti – szabadságjogairól csak múlt időben lehet majd beszélni. Az állami tisztviselők megjelenése a szentmisén, hát érdekes. Nem emlékszem, hogy egyetlen kisegyház
istentiszteletére testületileg elmentek volna. Ja, de hát a tömeg.. a szavazópolgárok… a hatalom mámora.. a zemberek befolyásolása…hangulatteremtés…
Álságos és áttetsző , de tömegeket befolyásolni tudó magatartások ezek. Az állam és az egyház szövetsége még sohasem hozott létre olyan szerkezetet, amiben igazság és békesség egymás mellett helyezkedtek el. Az adógaras példázata ezt kiválóan elmondja. (Lukács 20, 20-26) Kielemezzük !! Egy tanulmányt ajánlok a fenti témához: http://www.adventizmus.adn.hu/irasok/lelkiis.htm  Széles látókörü, mélyen biblikus honlap: www.igemorzsa.hu
Bejegyezte: DénesOttó dátum: 11:49 0 megjegyzés
Címkék: lelkiismereti szabadság

2010. július 22., csütörtök

„A múlt kisértetét feltűnni látni világos századunkban….”(Madách)

Vissza a középkorba

A Gellért Söröző szele
„Kedves Testvérek!” – kezdte Semjén Zsolt a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) minapi rendezvényén egy katolikus iskola kápolnájában, majd a lovak közé csapva felidézte a minisztériumi főosztálya által kidolgozott magyar egyházmodell alapgondolatát, mely Szent Istvántól származik, és így szól:
„Ami jó az egyháznak, az jó az államnak; és ami jó az államnak, az jó az egyháznak.”
Elmondása szerint ennek jegyében hoztak létre koherens, zárt logikai rendszert, melyben az egyház az állammal azonos jogú valóság, mellérendelt partnerként működik, de legitimációját nem tőle nyeri.
Semjén sajátos kettősséget lát megvalósulni az egyházi intézményeknél, hiszen egyrészt vallási közösségekről van szó, ahol az állam köteles biztosítani a transzcendens küldetés betöltéséhez szükséges eszközöket, másrészt viszont közfeladatot is ellátnak, melyből az következik, hogy az állam fillérre pontosan ugyanúgy kell finanszírozza, mint az állami intézményeket.
Ha nem így tesz, akkor például iskolák esetében gyerek és gyerek között, kórház esetében beteg és beteg között tesz különbséget, vagyis az egyik állampolgárt hátrányosan megkülönbözteti a másiktól – állítja Semjén, kiemelve, hogy a kormány nem tekintheti másodrendű
állampolgároknak az egyházak tagjait.
A Santa M. S. Minerva templom, ahol Galilei pere befejeződött

A történelmi egyházak és az állam között létrejött szerződésekről elmondta, hogy azok „a századok összeomlásáig be vannak betonozva” úgyhogy, ha ne adj Isten száz év múlva jönne egy balos kormány, akkor sem lehet egyiket a másik nélkül felbontani. Éppen ezért olvasta át a reformátusokkal kötött szerződés előtt az összes eddigi konkordátumot, hogy azok eszenciája kerüljön bele a megállapodásba, melyet azóta – állítólag – a Vatikán is mintának tekint más európai országokkal megkötendő szerződéseinél.
Az államtitkár több olyan dologra is büszke, mely ténykedéséhez köthető. Csak ebben a ciklusban több pénzt költöttek egyházi ingatlanra, mint az előző két kormány együttvéve, és az ingatlan-visszaadások száma is megduplázódott (1700 darab). Mindehhez természetesen a szükséges pénzeszközöket is biztosították, idén történetesen hatmilliárd forint volt a keret. Örökjáradék gyanánt százmilliárd forintot biztosítottak a nagy egyházaknak, továbbá tehermentesítették az áfakötelezettség alól az egyházi építkezéseket, és mivel méltatlan volt romokat visszaadni, ezért bevezették, hogy az egyházi ingatlan ugyanúgy pályázhat támogatásért, mint az állami műemlékek, természetesen az erre kitalált plusz négymilliárdos állandó évi kereten felül. Hazánk templomainak kétharmadát már kitatarozták, „de hát ötven év diszkriminációját nem lehet három év alatt pótolni” – szólt bocsánatkérően hallgatóságához Semjén. Aztán itt van még a Széchenyi Tervben félretett „óriási pénz” is az egyházi jellegű idegenforgalom kiaknázására, melyben külön orgonafelújítási keret van, és jut belőle egy most induló programra is, melynek keretében az ország összes templomát ki fogják világítani állami pénzből – ígérte huszonöt fős, többnyire időskorú hallgatóságának.
Csalódottságának adott hangot, hogy nem sikerült „élete fő műve”, a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítása, de sebaj, hiszen jövőre (++) úgyis abszolút többséget szerez a jobboldal, és akkor majd minden kétharmados törvényt keresztülvisznek a parlamenten. Firenze látképe
A következő ciklusban (ez máris megérkezett D.O.) tehát, „ha esik, ha fúj”, egyszer s mindenkorra kirakják az egyházak közül a gazdasági társaságokat, továbbá nem jegyzik be az „őrültségeket valló csoportokat”, a konkrét állami támogatásoknál pedig differenciálni fognak a történelmi egyházak és a tegnap kitalált vallási közösségek között.  „A Kövér Laci NBH-miniszterként már megmondta, hogy ha egy terroristaszervezet vagy a titkosszolgálat igazán jó fedőszervet akar csinálni, akkor egyházat alapít” – indokolta meg terveit az államtitkár. Semjén számára egyházi diplomáciájának csúcsát jelentette, amikor a bizánci egyház feje augusztus 20-án a Bazilika előtti téren ismerte el „a mi Szent Istvánunkat keleti szentnek”. A közönségtől érkező bókokat azzal hárította el magától, hogy az esemény tőle származó ötlete valójában a Gellért sörözőben született meg, ebből is látszik: „a Lélek ott fúj, ahol akar”.
++ „jövőre” ez a 2006. évi parlamenti választásokat jelenti.
Szobota Zoltán
Szokásom szerint közlöm, hogy a kiemeléseket, mint magánvéleményemet, illetve megtárgyalásra alkalmas témákat emeltem ki a fenti előadásban.(D.O.)
Nekem érdekes volt a titkossszolgálatok által FEDŐSZERVKÉNT alapított egyház léte. Ezt miként kell értelmezni? Amikor egy államban létezik a titkosszolgálat, annak, vagy a már leköszönt kormány titkosszolgálatának (?)  lenne ez a késztetése ? Ez így egy összevissza mondat, értelmezhetetlen, zavaros.
Egy hithű protestánsnak( a 40 prédikátor lelki értelemben vett utódának)   a lelkiismereti szabadsággal való önkényes játszadozás ad fel kérdéseket. Válogatni nem elegáns a neki(k) tetsző, vagy nem tetsző egyházi alakulatok között.A vadonatújak eleve gyanúsak, a három (nem négy, a zsidó már nem része a „történelmi” egyházaknak!!! ) un. nagy egyház – ezt másutt részletezem – előnyökkel járó tagsággal hívalkodhat(na). A többi meg le van írva !
Az Ember Tragédiájának Bizánci színében ( ha már a Bizánci látogatóra büszke S. úr) van egy nagyon ideillő jelenet, ami hasonló nyilatkozatoknál mindig előtolul. Ébren tartja figyelmemet a gondolatszabadság és az erre épülő emberi szabadságjogok léte, vagy nem léte szempontjából.Olvasható még a blog erre mutató témáiban.Például a 2010 05 08-án közölt két bejegyzésben is. A Galilei per és előtte a Nehéz P. I. tanulmányokban.
Tehát nézzük a bizánci szín jelenetét:
Ádám szeme előtt vonul el egy csapat. Az élen fejedelmi pompában a pátriárka.  Barátok, szerzetesek kísérik. Utánuk összeláncolt eretnekek. Ádám a pátriárka elé lép, megszólítja:
Atyám! a szent sír harcosi vagyunk,
S a fáradalmas útból megpihenni
E város népe még be sem fogad. –
Ki oly hatalmas vagy, segíts ügyünkön.
PÁTRIÁRKA
Fiam, csekély dolgokra most nem érek,
Az Isten dícse, a nép üdve hív,
Eretnekek fölött kellvén itélnem,
Kik mérget szórva dudvaként tenyésznek,
S tűzzel-vassal bár irtjuk, szüntelen
Ujúlt erővel küldi a pokol ránk. –
De hogyha a kereszt vitézi vagytok,
Minek kerestek messze szerecsent,
Itt a veszélyesb ellen. Fel tehát,
Fel falvaikra, irtsátok ki őket,
Pusztítsatok nőt, aggot, gyermeket.
ÁDÁM
Az ártatlant, atyám, csak nem kivánod. –
PÁTRIÁRKA
Ártatlan a kigyó is, míg kicsiny,
Vagy hogyha már kihullt méregfoga,
S kiméled-é?
ÁDÁM
Valóban szörnyü bűn
Lehet, mi ily haragra gyújthatá
Egyházát a szeretetnek.
PÁTRIÁRKA
Fiam!
Nem az szeret, ki a testnek hizelg,
De aki a lelket vezérli vissza,
Ha kell, kard élén vagy lángon keresztül
Ahhoz, ki mondá: Nem békét, de harcot
Hozok a földre. – E gonosz hitűek
A szentháromság rejtélyes tanában
A homoiusiont hirdetik,
Mig az egyház a homousiont
Alapítá meg a hit cikkeül.
BARÁTOK
Halál reájuk, már a máglya ég. –
Ha az államhatalommal szervesen összefonódott Egyház döntheti el, hogy kik a „gonosz hitüek”,  mi az eretnekség, vagy mit lehet (kell ?!) hinni, akkor a magánélet végnapjai érkeztek el. Amikor az emberek gondolatai már nem szabadok, gondolatainkban azonnal a középkori Egyház uralmára emlékeztető inkvizíciós terrort idézhetjük fel. Amikoris bárkit be lehetett jelenteni egyéni haragból, vagy egyéb sohasem létezett okból. A cikk – előadás- végére illesztett, nyilván szellemesnek szánt zárógondolat egy KERESZTÉNYdemokrata kifejezési készletének gyöngyszeme (?). Csak megjegyzem, hogy „A LÉLEK (az Isteni szentháromság egyik tagjáról van szó !!) egy SÖRÖZŐBEN való szerepeltetése hiányos ízlésre vall. Engem személy szerint nagyon bánt ez a blaszfémia.
Az Angyalvár, ahol többek között Giordano Bruno is kb 7 évig raboskodott
Az inkvizíció bíróságáról egy kis működési leírást Giordano Bruno kapcsán hamarosan beillesztek a posztok sorába. (Dénes Ottó)
Bejegyezte: DénesOttó dátum: 12:26 0 megjegyzés
Címkék: lelkiismereti szabadság
Újabb bejegyzések Régebbi bejegyzések Főoldal
Feliratkozás: Bejegyzések (Atom)

Ajánlott linkek

Témák

Összes oldalmegjelenítés

2,850

Blogarchívum

Magamról

Fotóm

DénesOttó
Pécs, Baranya, Hungary

Teljes profil megtekintése

Rendszeres olvasók

 

Mondja el a véleményét!

Kapcsolódó bejegyzések:

  1. Szólásszabadság, vagy “szóbűn” ??
  2. Kibeszéletlen kérdések (állam és egyház viszonya Magyarországon)
  3. Nősülés vagy felsülés (Vita a cölibátus fenntartásáról)
  4. ARMAGEDDON, (vagy micsoda?) Egy rosszul értett fogalom?

Vélemény, hozzászólás?