A TOXOPLAZMA ÉS A TERHESSÉG (Élet és Tudomány)

A történet több,mint harminc évvel ezelőtt lejátszódott élő valóság. Barátom, feleségével együtt disznóölésen vett részt a hölgy szüleinél. A kismama akkor négy hónapos terhes volt. A húsfeldolgozás során kóstolgatta a nyers hússal készült töltelékeket és javasolta, hogy “ebbe még tennék egy kis borsot, ebbe a só kevés”…. stb.

Nem sok idő múlva rosszul lett. Nagy nehezen kiderült, hogy toxoplazmózis fertőzés történt a féreggel fertőzött, nyers hús fogyasztása miatt. Budapesten a László-kórházban töltött kb négy hónapot. Hatalmas küzdelem árán az életét rendbe hozták, de a születő kisgyermeket már nem lehetett megmenteni a toxoplazma-fertőzés következményeitől.

Gyermekotthonban éli “életét”. Már, ha ez egyáltalán annak nevezhető, hiszen az agyveleje egyszerűen nem fejlődött ki. Körülbelül a terhesség első TRIMESZTEimages (7)RÉNEK (3. hónapjának) megfelelő méretű az agyveleje.

Az agyvízben “úszkáló” képletek, csak jelentéktelen kis csomócskák, amik az önálló élethez szükséges tevékenységekhez sohasem lesznek elegendők. Már felnőttnek lenne nevezhető, életkora okán, ha az “életét” nem kellene állandó felügyelet mellett élni, abban a speciális otthonban. Szülei időnként meglátogatják, de semmit sem érzékel a családi kapcsolatból, vagy az emberi közegben eltöltött idő tartalmi részéből. Bambaság és teljes közöny jellemzi a szegény fiút. Ez a valódi, szavakkal le nem írható tragédia, ami a szülőket, amíg élnek “arra a disznóölésre” emlékezteti. (Dénes Ottó)

A lakásban tartott álla­tok különféle betegségek kórokozóit (vírusokat, bak­tériumokat, férgeket stb.) terjeszthetik. (Erről az Élet és Tudomány 1989. évi 13. számában részletesen olvashatunk. — A szerk.) Ezeknek egy része az anya testéből a magzatba is át­juthat, és megzavarhatja a méhbeli fejlődését. A Csa­ládtervezési Tanácsadó teratológiai telefonszolgála­tát (632-229) felhívó terhes nők és hozzátartozóik gyakran érdeklődnek arról, hogy a lakásban és a ház körül élő állatok milyen ve­szélyt jelenthetnek a mag­zat fejlődésére. Tapasztala­taink szerint a toxoplazmózis nyugtalanítja legin­kább a közvéleményt, ezért összefoglaljuk a vele kap­csolatos tudnivalókat, az esetleges fertőződést „elke­rülendő.

Két gazdája van
A toxoplazmózis kóroko­zója a Toxoplazma gondii nevű, sarló alakú, egysejtű parazita, amely a spórások osztályának Coccidiomor-pha rendjébe tartozik. Sza­porodásában ivaros és ivartalan szakaszok váltakoz­nak. A parazita kifejlődé­séhez két gazdafajra, van szükség, ebből egyik a macska, a másik lehet az ember is.

A macska vékonybél-nyálkahártyájának hám­sejtjeiben megy végbe a toxoplazma fejlődésének egyik szakasza. Itt, többszö­ri osztódás . (schizogonia) után fejlődnek ki a női és a hím ivarsejtek. A meg­termékenyítéssel kezdődik a szaporodás ivaros folyama­ta. A macska ürülékével jutnak a külvilágba a bu­rokkal körülvett kis ivar­sejttömlők. Ezek rövid idő múltán — szobahőmérsék­leten néhány nap alatt — spórás tömlőkké érnek. Ezek a táplálékot beszennyező spórák fertőzik meg azután a közti gazdát A megfertőzött emberben el­sősorban az izomszövetben, az agyban és a szem ideghártyájában bújnak meg a spórás tömlők.images

A toxoplazmás fertőződés az emberek nagy többségé­ben tünetmentesen zajlik le, ezért ezt az egysejtűt fa­kultatív parazitának nevez­zük. Nemcsak a falusi, ha­nem a budapesti lakosok 50-60 százaléka is átesik a felnőttkorig ilyen fertőzé­sen. A toxoplazmózis álta­lában akkor fejlődik ki, ha a védekezési rendszer va­lamilyen ok miatt elégte­lenül működik. A betegség­nek olykor annyira enyhék a tünetei (az étvágytalan­ság, a láz, a nyirokcsomó duzzanata, a fejfájás, a fel­ső légúti hurut stb.), hogy ezekre oda sem figyel az ember, vagy más bajnak tulajdonítja ókét.
A fertőződés után ellen­anyag-termelés indul meg a szervezetben. Az ellen­anyagok egyrészt óvják az embert az újabb fertőzés okozta betegséggel szem­ben, s általában részt vesz­nek a parazita elpusztítá­sában, másrészt: kimutatá­sukkal feltárható a friss, vagy a régebbi fertőződés.

Előnyös a szűrés
Miképp fertőződhet meg az ember a toxoplazmával ? A macska székletével, a nyers vagy a félig sült hús­sal és az anya vérével a méhlepényen át. De csak akkor, ha az említett anya­gokban benne van a para­zita. Elsősorban a méhbeli fertőződésnek van gyakor­lati jelentősége. Eszményi az volna, ha a teherbe esés előtt a nők meggyőződnének arról, hogy átestek-e már toxoplazmás fertőződé­sen. Ha a szűrés pozitív eredményt ad, az anya „védett”-nek számít, hiszen a vérében toxoplazma elleni ellenanyagok vannak, s így a magzat egészséges fejlő­dése nincs veszélyben. Mindezt azért kell hangsú­lyozni, mert jelenleg a po­zitív eredményű terhesek­nek is ajánlják időnként a terhesség-megszakítást, ille­tőleg elég drasztikus hatá­sú gyógyszerekkel kezelik a terheseket. Ez teljesen in­dokolatlan!

A toxoplazmás fertőző­dés elsősorban a terhesség negyedik hónapjától járhat veszéllyel. Ezt megelőzően ugyanis a parazita nem tud áthatolni a méhlepényen, s így a szervek kialakulásának a legkritikusabb idő­szakában, a 2-8. hét között nem is okozhat fejlődésbe­li rendellenességet. Némelyek szerint a korai terhes­ségben bekövetkező friss fertőzés spontán vetélést idézhet elő. A szakemberek java része azonban ezt két­ségbe vonja.

A kép illusztráció az internetről.images (8)

Ha a parazita átjut a méhlepényen, gyulladások támadhatnak a magzatban. A toxoplazma jobbára az idegszövetet támadja meg, s agyvelő- meg recehártya-gyulladást kelt Ennek következtében az agy és a szem maradandóan káro­sodhat. Az előbbi esetben a kisfejűség és a vízfejű­ség, az utóbbiban a kisszeműség elég gyakori. Mindezek e szervek műkö­dési zavarára mutató értel­mi
fogyatékosságon, mozgáskárosodáson, epilepszián és vakságon, illetőleg csökkent látáson is lemérhetők. Jellegzetes elváltozás az agy röntgenfölvételén lát­ható meszesedés is. (A gyulladást követően kiala­kuló hegszövetbe ugyanis kalcium rakódik le.)

Vérvizsgálat, megelőzés
A szerencsére ritka „ve­le született” toxoplazmózis-ra általában csak a szüle­tés után derül fény. A ter­hes nő fertőződése ugyanis klinikai tünetekkel rend­szerint nem jár. A friss fertőződést egy, legföljebb két vérvizsgálattal lehetne biztosan földeríteni. Az el­sőt még a terhesség előtt kellene végezni. Ha az po­zitív, akkor – mondottuk – terhességre nem lesel­kedik veszély. Ha ellenben az anya “még'”nem fertőző­dött toxoplazmával, azaz fogékony reá, s a terhesség alatt megismételt vérvizs­gálat során magas ellen­anyag-szintet találnak, az friss fertőződésre utal. Ilyenkor gyógyszeres keze­léssel csökkenthető az eset­leges magzati károsodás mértéke.

A fogékony terhesek nagy gondot fordítsanak a megelőzésre, a higiénia szabályainak a betartásá­ra. Kerüljék, a kóbor és a gondozatlan macskákat, de nem tanácsos simogatniuk, ölbe venniük, puszilgatniuk ismerőseik házi „kedven­ceit” sem. A saját macska kevésbé veszélyes, mert ha toxoplazmával fertőződött, minden bizonnyal a gazdá­ját is megfertőzte, azaz vé­detté tette. A húsban lévő parazitát a sütés és a főzés elpusztítja. Óvakodjunk vi­szont a nyers hús fogyasz­tásától és főzés vagy sütés közbeni kóstolgatásától. A fertőzött nyers hús a hűtőszekrényben tartva is fer­tőző marad. De ha valaki­nek tatárbifsztek a kedvenc étele, nem kell lemondania róla, mert három napi mí­nusz 13—20 Celsius-fokos mélyfagyasztás hatására a toxoplazma biztosan el­pusztul.

Lőkös Márta,  a Családtervezési Tanácsadó munkatársa

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük