Hirtelen szív­halál

Élet és Tudomány

Hazánkban a 35—64 éves életkorukban elhunytaknak az egyharmada heveny szív- • izominfarktusban halt meg (az 1983. évi Demográfiai Évkönyv adata). A hirtelen szívhalál leggyakoribb a 45—54 évesek kőrében. Akik pedig 45—74 éves korukban e betegségben haltak meg, azok közül a fér­fiak 17 százalékának, illetőleg a nők 13 szá­zalékának régebben semmiféle szívpana­sza sem volt.Sziv_anatomia_1

Vajon mi okozza a hirtelen szív­halált? Ennek magyarázatára kevés átfogó elmélet született; az egyik J. E. Skinner amerikai kutató nevé­hez fűződik. Alább az 6 elgondolá­saiból ismertetek néhány részletet, annál is .inkább, önért a hirtelen . szívhalál vizsgálatára irányuló kí­sérleteinek egy részében — 1985-ben — magam is részt vettem a professzor houstoni laboratóriumában.

Az erek elzáródnak
Különféle fölmérések szerint a hirtelen haláleseteik 65 százalékát a szívizmot ellátó erek érelmeszese­dései elzáródása okozza. Az esetek­nek mintegy 15 százalékában azon­ban a szíven semmiféle kórjelző el­változás nem található. Elzáródást okozhat az erek váratlan összerándulása, a köznyelvben oly sokszor emlegetett „szívgörcs”. Az érelzáródás nyomán a szív ingerületvezető rendszerének működése megszűnik, s emiatt a szív az úgynevezett kamralebegés állapotába ikerül: nem ké­pes a vért továbbítani az érhálózatba. Ezért ez az eset orvosi beavat­kozás hiányában .mindig gyors ha­lálra vezet.

A szakirodalom adatai szerint azonban a váratlan szívhalál leg­gyakoribb oka a stressz. Ezt az ér­zelmi élet negatív változása kíséri, azazhogy okozza: szorongás, féle­lem, düh vagy tartós bizonytalanság érzése. Kivétel talán csak egy van: a hirtelen örömhír is okozhat szív­halált! Egyébként a stressz szerepét az is bizonyítja, hogy kórházakban a hirtelen szívhalál eseteinek a fele a .hetente egyszer .tartott főorvosi vizit alkalmával következik be, s a napi osztályvezetői vizit alatt is öt­ször gyakoribb, mint egyébkor.

Sokan a pszicho szociális stressz fogalmát használják. Ezzel arra utalnak, hogy ilyenkor elsősorban az ember és ember közötti kapcso­latok megromlásában kell keresni az okokat. Közéjük tartozhat szá­mos munkahelyi és otthoni összetű­zés, a főnöknek és beosztottjának rossz kapcsolata, a nagy felelősséggel járó munka vagy egy közeli hozzá­tartozónak váratlan halála, a meg­romlott házastársi viszony vagy a válás. De .okozhat pszicho szociális stresszt a rossz közlekedési körül­mények között való gépkocsivezetés, egy nagy indulatokat kavaró sport­esemény, a .költözködéssel járó iz­galom vagy az állásváltoztatás okozta feszültség. Elgondolkodtató, hogy az esetek 75 százalékában ott-
hon, 812 százalékában pedig a munkahelyen következik be a vég­zetes szívroham.

Férfiak körében gyakoribb
Vajon mivel magyarázható például az, hogy a férfiak között jóval gya­koribb a szív- és érrendszeri meg­betegedés (és a váratlan szívhalál), mint,a nők körében?
A stressz hatás után az egészsé­gesnek nevezhető állapot a férfiak­ban később áll helyre, vagyis az élettani magyarázat szerint a hor­monális változások bennük jóval lassúbbak, mint a nőkben. Ám e kü­lönbség értelmezésekor okvetlenül figyelembe kell vennünk azokat a napjainkra jellemző stressz tényezőket is, amelyek elsősorban a férfia­kat sújtják: a hajszolt életmódot, a külön munka vállalását, a másod­állásokat stb., ideszámítva, hogy ma már ritkán állhat a férfi mel­lett egy nyugodt, gondtalan otthont teremtő feleség.

A természettudomány azonban nem elégszik meg az ilyen magya­rázatókkal, hanem kísérleti megfi­gyelésekre alapozza következteté­seit. E kérdés vizsgálatára is állat­kísérletes modelleket dolgoztak ‘ki.

A környezetünkben élő állatok kö­zül a sertés szívizmának vérellátá­sa áll legközelebb az emberéhez (aligha véletlen, hogy a sertések szállítás közben — a stressz hatásá­ra — gyakran múlnak ki hirtSziv_ekg_erendszerelen szívrohamban). Sertésszíven végzett kísérletek alapján valószínűnek lát­szik, hogy a szívizom vérellátásának zavara nyomán a szív nem okvetle­nül áll meg. Ez csak akkor követ­kezik be — a szívizmot ellátó egyik fő eret művi úton elzárva is —, ha egyidejűleg stressznek tesszük ki az állatot (Elegendő stressz tényezők az erős, váratlan hangingerek, sőt .maga a laboratórium szokatlan környezete is). Az elzáródást még akkor sem követi a szív megállása, ha előzőleg átvágjuk a szívműkö­dést szabályozó összes — a központi idegrendszerből eredő — ideget, mert a szívet saját ingerületképző rendszere megfelelően tovább mű­ködteti. Ugyanez történik akkor is, ha felfüggesztjük annak az idegpá­lyának a működését, amely a homloklebenyből indul ki, s a közti­agyat érintve az agytörzsnek a szív működését szabályozó központjait éri el. Az idegpálya működését úgy függeszthetjük lel, ha a vizsgálni kívánt agyi területbe olyan — kis­méretű — szondát juttatunk, amelyen át nagy sebességgel hűtőfolya­dék áramoltatható. (Ezt a módszert az 1980—1981. évi houstoni tanulmányutam során volt alkalmaim elsajátítani, s az MTA Pszichológiai Intézetének pszicho fiziológiai ‘ osz­tályán végzett (kísérletekben azóta alkalmazzuk). Ezáltal meghatáro­zott helyen az idegsejtek és a pá­lyák működése a kívánt mértékben és ideig szünetel. A módszernek — a roncsolásos eljárásokkal szemben — az- az előnye, hogy ilyen módon „önellenőrzéses” kísérletek is vé­gezhetők: ugyanaz a kísérleti állat szerepelhet az ellenőrző kísérletben.

A kísérletek alapján azt a követ­keztetést vonhattuk le, hogy a köz­ponti idegrendszerből eredő ingerek kiiktatása mintegy megkíméli a szívet. Más szóval a hirtelen szívhalál beálltakor o stresszt előidéző inge­rek a homloklebenyből jutnak a szív­be. Tehát a külvilágból származó ingereket a központi idegrendszer dolgozza fel kórosan, úgy is mond­hatjuk „túlreagál” azokra.

A homloklebeny szerepeAlvás
Klinikai tapasztalatok is megerő­sítik azt a föltevést, hogy ha a homloklebeny bizonyos részének működése kórosan (megváltozik, en­nek fontos szerepe lesz a hirtelen szívhalálban. Évtizedekkel ezelőtt gyakori idegi sebészeti beavatkozás volt a frontális leukotómia; ennek során a homloklebenyt mintegy el­választották az idegrendszer többi részétől. A műtéten átesett — érzel­mi és indulati életükben elsivárodott — betegek körében igen ritkán fordult elő a szívhalál. S az alacso­nyabb rendű emlősökben — például a rágcsálókban —, amelyeknek a homloklebenye csak csekély mér­tékben fejlődik ki, a stressz okozta szívhalál úgyszólván ismeretlen.

A stresszt okozó ingerek hatására a szervezetben átmenetileg szimpatikotonia alakul ki: emelkedik a vérnyomás, szaporodik a pulzus­szám, emelkedik a vércukor szintje stb. A folyamat közben a központi idegrendszeri izgalom hatására megváltozik a vérben található hor­monok mennyisége. Ezek a szív­izomban és az erek falában is meg­található különféle receptorokra hatnak. Például a béta-receptorokat ingerlő anyagok hatására a szívrit­mus fokozódik. Ezért ha a szervezet­be béta-receptorokat gátló gyógy­szert juttatnak, a stressz okozta szívritmuszavarok enyhülnek vagy megszűnnek.
Állatkísérletekkel igazolták, hogy ha a béta-blokkoló gyógyszereket közvetlenül a központi idegrend­szerbe juttatják, azok képesek meg­akadályozni, hogy a szív a ‘kísérle­tileg előidézett „művi” érelzáródás után megálljon. Ez is mutatja, hogy a központi .idegrendszernek fontos szerepe van a stresszt okozó inge­rek feldolgozásában, s ha az kóros irányban változik meg, szükség­képpen jönnek a szívritmus-zava­rok, illetőleg a szív is megállhat.

Ábránkon vázlatosan feltüntettük azokat az idegrendszeri kapcsola­tokat, amelyek megmutatják, hogy milyen szerepe van a homlokle­benynek a szívet elérő káros hatá­sok kialakításában. A stresszt oko­zó inger az agytörzsi központok után az ágy számos részébe eljut A szonda a homloklebenyből az agytörzsbe futó pálya .működését függeszti fel A béta-receptort blok­koló szerek (BB) mind a homlokle­benyben, mind az agytörzsi szívmű­ködést szabályozó központban ki­fejthetik hatásukat
Több szerző szerint a szorongás elősegíti az érelmeszesedést A hirte­len szívhalál létrejöttében a tartó­san vagy kórosan felfokozódott szorongásnak szintén szerepe van. A béta-blokkoló gyógyszerek a szív­panaszok enyhítésére azért ,is alkal­masak, mert szorongásoldó hatásuk is van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden olyan szer ajánlható, amely csökkenti a szorongást. Az alkohol, bár csökkenti a szorongást, több más — jól ismert — karos ha­tásán kívül szívizom-elfajulást is Okoz. Ugyanígy a dohányzás sem segít, mert igaz, hogy a szorongást is csökkenti, de nagymértékben fo­kozza az erek „görcskészségét”.

Az A típusú személyekAgy
A szívhalál vizsgálatának újabb lendületet adott Friedman és Rosen-man megfigyelése. Eszerint az úgy­nevezett A típusú személyek sokkal sérülékenyebbek a szívmegbetege­désekre, mint a B típusú emberek. Az általuk A típusnak nevezett sze­mélyre az jellemző, hogy sokat és nagy becsvággyal dolgozik, törekvő, sőt néha már törtető, az akadályoz­tatást rosszul tűri, könnyen provo­kálható, indulatos kitörései követ­keztében rosszindulatú is lehet stb. Időbeosztása feszes, beszéde hangos, kapkodó, s hevesen gesztikulál. A B típusú személyből ezek a jegyek hiányoznak, egész életviteli stílusa ezzel ellentétes.

Mit tehetünk a szívhalál megelő­zése érdekében?

Az egyik lehetőség a stresszt oko­zó ingerekhez való hozzászoktatás. Ebben a pszichoterápia vállalhat szerepet Segítségével az A típusú személyiségjegyek csökkenthetők.
A másik lehetőség, hogy a tünetek kifejlődését gyógyszerekkel akadá­lyozzuk meg. A népesség megfelelő szűrése révén kiválaszthatók a veszélyeztetett személyek: nekik bizo­nyos gyógyszereket ajánlatos szed­niük. Vizsgálataink szerint a szűrés­re a különféle pszichofiziológiai mutatóknak (a vérnyomásnak, a pulzusszámnak, a bőrellenállásnak, a kiváltott agyi potenciálnak) a rög­zítése ad módot.

Talán még nem késő, hogy hatá­sos lépéseket tegyünk a népességün­ket fenyegető egyik leggyakoribb halálok, a hirtelen szívhalál meg­előzéséért.

Dr. Molnár Márk(az MTA Pszichológiai Intézete)

Dénes Ottó kiegészítése: Valóban egy ember eredeti egyéniségét önmaga sohasem képes megváltoztatni, annyira, hogy a szíve és idegrendszere merőben másként reagáljon a környezeti hatásokra, a stresszre. A gyógyszerek többnyire csak az állapot konzerválására, vagy a lélek elbutítására alkalmas – ideiglenes – szerek.

Azonban a biblia valós változásokra, a személyiség teljes és végleges kiPDVD_090cserélődésére is mond példákat, amelyeken elgondolkozhatunk. Például Mózes, aki agyonütött egy egyiptomit, hirtelen felindulásból. Eltelt 40+ 40 év ezután, de eközben a “legszelídebb ember” lett.  Vagy az indulatos Péter apostol,(A tipusu karakter)  akiről Jézussal együtt járása idején még a “Mennydörgés fia(i)”  volt a jellemzés. Azért a többesszám, mert fivérével Jánossal együtt,  hirtelen felgerjedésre hajlamos emberek voltak. Amikorra azonban a 3.5 évnyi – Jézussal eltöltött -idő  után, a mennybemenetelt átélt tanítványi kör egymás után kezdett önálló missziómunkába, az ideges, hirtelen emberekből már (például János apostol) a “szeretett tanítvány” jelzője lett érvényessé és halálig maradandó jellemzővé.

Mi tehát a változás oka? Az A tipus személyiségből miként lehetett B tipus?? Egy egyszerű módon.  A Jézusi lelkület az, aminek  a puszta szemlélése, szeretetet sugárzó lényének mintája kérés, parancs nélkül is képes volt a jellem megváltoztatására. Ez a lehetőség ma is mindenkinek rendelkezésére áll. A biblia szellemisége, az ott leírt történetek, tanítások Jézust közvetítik az olvasónak. Ez a materiális gondolkozáshoz szokott mai embernek nehezen elfogadható, de mivel mi nem csak ANYAG vagyunk, hanem elsősorban SZELLEM,  (lásd Wigner J.) javaslom, hogy tegyük próbára lényünk intelligens részét. Előítéletek, előfeltevések nélküli közeledéssel a biblia feltárja titkait és megtapasztalhatjuk a csodát: más emberré leszünk! Ima és hit a biblia megértésének kulcsa. Isten a többit megadja. Kérjük!! Fogadjuk el !!

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük