Méné Tekel – Belsazár lakomája (A Bibliai Szabadegyetem előadásaihoz)

Rembrandt: Belsazár lakomája „És ez az írás, a mely feljegyeztetett: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin! Ez pedig e szavaknak az értelme: Mene, azaz számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak. Tekel, azaz megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál. Peresz, azaz elosztatott a te országod és adatott a médeknek és persáknak.”  (Dániel könyve 5. […]

Olvass tovább

Meddig futsz még a haláltól? Sejját Hamza verse

Sejját Hamza XII. században élt török költő, az iszlám tanrendszerébe (is) beépült  bibliai személyek tisztelője, ebben a versében Salamon királyról beszél, akinek példáján keresztül az emberi élet értékeit, lefutását és a világot teremtő Isten szempontjából történő értékelését adja.A hívő költő filozófiájának lényegét a vers utolsó mondata adja tudtul.Érdemes mélyen és komolyan elmélkedni róla! Egy ókori […]

Olvass tovább

Ország és hatalom – A keresztényüldözések története (8.)

Az államegyház árnyai A Nyugatrómai Birodalom bukásával nem szűnt meg, sőt inkább felerősödött az államvallás és a tényleges kereszténység mellett kitartó hívők közötti konfliktus. A birodalom helyét a pápai állam vette át, a császár utódai „Krisztus helytartói” lettek. Akik nem fogadták el az új rendet, azoktól megvonták a keresztény megnevezést, és kirekesztették őket az egyházból, […]

Olvass tovább

“Katolikus értékek” (TGM kirúgása alkalmából)

Pár héttel ezelőtt Orbán Viktor miniszterelnök, a magyarországi demokrácia intelligens és energikus sírásója úgy nyilatkozott a Népszabadság Rómában csellengő riporterének, hogy „a kormány a katolikus értékek mellett voksolt”. Érdekes kijelentés. A kabinet vajon szavazott – magam elé képzelem Stumpfot, Matolcsyt – a Denzinger-féle Enchiridion Symbolorum minden egyes tételéről? A szeplőtlen fogantatás, Mária mennybemenetele, a pápai […]

Olvass tovább

A papi nőtlenség kialakulása

  A nyugati egyházban kötelező érvényű papi cölibátus (latinul: nőtlenség) eltörléséért síkraszál­ló teológusok nem mulasztanak el rámutatni: a korai egyház elöljáróit nem volt gyakorlat szüzességre kötelezni. A kérdés kapcsán talán Pál a Korintho­sziakhoz írt első levelének egyik verse a leggyakrabban idézett passzus: „Nincsen-e arra jo­gunk, hogy keresztyén feleségün­ket magunkkal hordozzuk, mint a többi apostolok is […]

Olvass tovább

A hatalom vagyonszerzési joga.

Egy amerikai példa nyomán foglalkoztatott a kérdés: mi az erősebb jog? A MAGÁNÉRDEK, vagy a KÖZÉRDEK? Az amerikai történetben sok-sok huzavona után , a jog csűrés-csavarása árán, de az ALKOTMÁNY tételes egészét nem érintve, szövegét tiszteletben tartva, megoldották az országos üggyé dagadt botrányt. Egy réges-régi –  jó két és félezer éves – történet jut eszembe, […]

Olvass tovább

ARMAGEDDON egy ősi előképben (Illés próféta és a Baál papok)

Az Izrael csalás megsemmisítése c. könyv 11.fejezete (ARMAGEDDON) témája kapcsán ígértem, hogy erről még közreadok a jobb megértés megkönnyítésére egy bibliai előképet. Az idézet E.G.White: Próféták és királyok c. könyvének 11. fejezete.http://igemorzsa.hu/e_g_w_konyvek/profetak_kiralyok/tartalom.html A bibliaolvasók számára ismerős történetnek az ARMAGEDDON téma szempontjából kulcsfontosságú jelentősége van. A Mindenható Istenben bízó hívő kisebbség és a Baál/Asera próféták által […]

Olvass tovább

ARMAGEDDON, (vagy micsoda?) Egy rosszul értett fogalom?

Miért esik oly sok szó Armageddonról? „Tudja, visszatérek az Önök ószövetségi prófétáihoz és az Armageddont megjövendölő bibliai jelekre. Jómagam is kíváncsi vagyok, vajon mi alkotjuk-e azt a generációt, amelynek meg kell látnia Armageddont.” — Ronald W. Reagan, az Egyesült Államok elnöke, 1983. október 18-án. „Az apokalipszis ma már nem bibliai leírás; nagyon is valóságos lehetőséggé […]

Olvass tovább

A Galilei-per tanulságai

A Galilei-per tanulságai A gondolat és a lelkiismeret szabadsága, a vélemények szabad közlésének joga sokakat foglalkoztat manapság, amikor a kormányok (sajnos a mi kormányunk is) egyre inkább hajlanak ezeket az emberi  jogokat korlátozni, vagy legalábbis ellenőrizni.(Lásd a médiatörvény tervezett átalakítása, S.Zs egyes kijelentései az alkotmány lelkiismereti és vallási jogokra vonatkozó részének módosítása). Ezért tekintem etalonnak […]

Olvass tovább

Európa kifakadt a médiatörvényre

Egy “vidéki” nagyváros napilapja élve a szabad sajtó lehetőségével, egy kicsit kitekintett Európába, miként néznek ránk, kis félázsiai országocskára. Vihar egy pohár vízben? Mi vár(hat) ránk, ha átlépjük az új év küszöbét? A teljes – kommunikációs – anarchia? Vagy ellenkezőleg, valamiféle középkori hagyomány újraélesztése?? A jól bevált (titkos?)  feljelentések világa, ahol elég az éj leple […]

Olvass tovább

A cenzura (fel)támadása elé (Petőfi:Apostol,részlet)

Milyen sorsra juthat a gondolatok áramlása, ha már többé nem szabadok. Elsőnek Juhász Gyula: Testamentum c. versének első sorait idézem. Az eredeti juhászgyulai gondolatot kissé átszerkesztette az idő. “Mielőtt innen végképp elmegyek, szeretnék elköszönni emberek. Ha emlékeztek mit daloltam én, ne kérdezzétek ki voltam én. Nem a pacsirta fontos, csak A DAL, mely a nem […]

Olvass tovább

A hatalom bűvölete. Kellenek-e szakrális érvek a politikában?

A cikket a “Hitler teológusai” című történelmi beszámoló kiegészítése gyanánt ajánlom olvasásra. A hatalom megszállott keresése/megszerzése közben előfordult, hogy a “Nemzetvezető” erők a “legitimitás megerősítése céljából még az eget is igyekeztek birtokba venni.” A középkori hatalmi civódások (például pápaság-kontra császárság) alaposan átalakultak .Amit manapság a középkorhoz képest megfigyelhetünk, az állam és egyház már nem az […]

Olvass tovább

A Giordano Bruno-ügy (Mágia a máglyán)

Ha szimpatizálok egy emberrel – ez esetben Brunóval – nem elsősorban teológiai és egyéb nézetei adják az élményt, a mintát, de az a törekvése, hogy a szellem szabadsága, a gondolatok szabad közlése és eltérő nézetek esetén azok normális megtárgyalása legyen az elfogadott eljárás.Amennyiben e helyett a HATALOM (egyházi, vagy világi) adja a szempontokat, amikhez kötelező […]

Olvass tovább

A profitegyházak és az 1 %

Adóbevallás közeledtével megnő az 1% után ácsingózó „egyházak” száma. Érdemes lesz egy kicsit rápillantani az „EGYHÁZ” fogalmára, a történelemben utánanézhető kialakulására.Ezt későbbre tartogatom, de ez az írás addig is olvasásra és átgondolásra méltó.Pillanatnyi (2010 07 27) aktualitást az ad ennek a cikknek, hogy ez a jelenség – a szabad egyházalapítás lehetősége –  képezi egyrészt a […]

Olvass tovább