Fiatalkori elkövetéseim egyike volt Van Gogh: Magvető c. képéről egy másolat. Olajjal dolgoztam, vászonra. Előadásaim egyikén ez volt a témavezető/illusztráció. A kép üzenete erősen rávezetett a jézusi példázatra. (Máté 13, 1-6). Mi lenne más célja egy mai hívőnek, aki nem rendelkezik nagy előadásokra kihegyezett lehetőségekkel és eszközökkel, mint a MAGVETÉS?
Egy piramis-elven felépült X protestáns világegyház csúcsvezetőinél, már a múlt század vége előtt leülepedett az a felismerés, hogy a giga/mega szervezésben létrehozott óriási evangelizációk hatásai a nullával egyenlők. Tízezres hallgatóság előtt elhangzik egy előadás-sorozat. A végeredménye: 15-20 keresztség. Ha nem változik ez az arány, a jézusi utasítást – a Nagy Misszióparancsot – soha nem fogjuk/tudjuk elvégezni.
Mi lesz tehát a MISSZIÓS központokkal? A TEMPLOM helyett lesz-e más képződménye a krisztusi előképen – valaha – felépült un. „egyháznak”?
Mit érnek a templomok, ha annyira sokféle istenképet közvetítenek, hogy a hívők/kutatók teljesen összezavarodnak, ha szeretnének közelebbi ismereteket, hiteles képet kapni a Teremtőről? Mind, kivétel nélkül egyedül üdvözítőként akarja „eladni” magát.
Az előző részben már érintettem azt a változást, amivel nem egyetlen vallásra/egyházra/ közösségre/dogmára…fókuszálva szeretnének szolgálni sokan, sokféle talentummal és eszközzel. Megtartva azt a Jézust szíveikben, aki korának uralkodó vallási vezetőiről és kiszolgálóiról nem éppen a leghízelgőbb szavakat nyilvánosan is elmondta. De földi tevékenysége során sokkal inkább lehajolt azokhoz, akik a korabeli élet áldozatai voltak.
https://denesotto.hu/2019/01/cimkekeresztenyseg-iii-resz-templomi-keresztenyseg-es-identitasvalsag/
Mintáim között van sok-sok közéleti személyiség, pap, lelkész, munkás, Teréz anya utódai, Böjte Csaba, a Havadtői árvaház…, akik jó példákat adnak közre. Ahol élnek, ott azt az Istent mutatják be, aki életével mutatta be az Atya által kidolgozott Megváltási Terv élő valóságát. Gyógyított, prédikált, tanított, Vagyis az „Istentisztelet” fogalmát nem egyetlen épületre korlátozta, hanem a való élet nyomorait megélő, testi-lelki szükségben szenvedőkre helyezte a hangsúlyt.
Nos, erre vár a világ!
Ezt az Istent keresik és kutatják világszerte. Jó példa egy leírás, Van Gogh életéből idézve néhány gondolatot/eseményt. Miként látta az egyházakat? Benne azt a Jézust, akit buzgón keresett?
Vincent van Gogh. Részlet a Világhíres festők sorozat c. könyvből.
6. oldal: ….ebben a titokzatos mondatban összegezte a bizalmas kapcsolat kialakítására irányuló törekvéseinek kudarcát: „Tükör által, homályosan – és ez mindig így maradt.”
„Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismertettem. „ (I. Korinthus 13, 12.)
A közösséghez való tartozás vágya és az elismertségért vívott küzdelem, az a két téma, amely Van Gogh életében nyomon követhető.…
29. oldal: Szülei döntöttek helyette, és Doordrechtben helyezték el Pieter Cornelius Braat könyvesboltjában.
…Érdeklődésének legfőbb tárgya azonban változatlanul a Biblia volt. Első doortrechti vasárnapján kétszer is elment a templomba, hogy meghallgassa a Pál apostolnak a korinthusbeliekhez intézett első levele alapján tartott prédikációt. I. Kor. 13, 12. „Mert most tükör által, homályosan látunk…”
…..Van Goghban a doortrechti időszak alatt végképp megfogalmazódott jövőjének terve: Lelkész lesz.
P.C. Görlitz, aki Van Gogh szobatársa volt ebben az időben, ezt írta róla: „ Teljesen más volt, mint a szokásos férfitípus. Az arca csúnya és csupa szeplő, a szája többé – kevésbé ferde, a haja vörös. Az arca, mint mondtam, csúnya volt, de mihelyt a vallásról, vagy a művészetről kezdett beszélni, s ettől izgalomba jött, ami nagyon hamar bekövetkezett, a szeme csillogott, s a vonásai mély benyomást tettek rám: mintha nem is az ő arcát láttam volna, annyira megszépült. (….)
Amikor este kilenckor hazajött az irodából, azonnal rágyújtott kurta fapipájára, levette a polcról a nagy Bibliát, leült és szorgalmasan olvasni kezdte, egy-egy részt kimásolt belőle, hogy fejből megtanulja, amellett önálló, vallásos témájú fogalmazásokat írt. (…) Ha eljött a vasárnap, Van Gogh akár háromszor is elment a templomba: vagy a római katolikusba, vagy a protestánsba, vagy a régi episzkopálisba, melyet általában Janzenistának neveznek. Amikor egyszer megjegyeztük, hogy. „ de kedves Van Gogh,hogy lehet három, ennyire különböző hitvallású templomot látogatni,” azt felelte:
„Én minden templomban Istent látom, és teljesen mindegy, hogy protestáns lelkész, vagy katolikus plébános prédikál benne.
Nem a dogma, hanem a Szentírás szelleme a fő, és ezt én megtalálom minden templomban….”
Van Gogh tiszteletes úr azonban kritikával fogadta fiának vallásos lelkesedését. Vincentnek „ a Szentírás szelleméről” vallott felfogása ugyanis eltért az egyház tanításától…..
Van Gogh több nyelven beszélt, német könyveket olvasott, angolul és franciául is tudott levelezni. Ő azonban nem elmélkedni akart a Szentírásról, hanem annak szellemében élni.
…. Három hónap elteltével .. ideiglenes lelkészi állást állást kapott egy bányászkolóniában, amit meg is újíthattak volna, ha az Evangélizációs Bizottság ellenőre nem fedezi fel, hogy az új lelkész szó szerint veszi a Bibliát, másként, mint az egyházi hatóság.
Miután lelkészként is kudarcot szenvedett , szakított az egyházzal, amelyet véleménye szerint nem a krisztusi szeretet, hanem a keresztény konvenciók uralnak.”
Eddig a részlet az életrajzi leírásból.
—————————————
Ez a lehetőség – a szakítás – átvezeti a gondolatokat a következő eretnek témához.
Mi a szerepe – hatásköre – jogosítványai – jelene/jövője a KLÉRUSNAK?
Mi célból, miként jött létre az egyházi képződmények vezetői testülete?
Isten leendő országában lesznek-e vezető teológusok?
Vagy abszolút demokratikus berendezkedésre fog felépülni a „vezetőség”?
És az ÚR ki lesz abban az országban?
Lesz-e többségi szavazás, vagy előre levajazott „választások” hozzák létre az előre megírt „határozatokat”?