Először idézzük Ezékiel könyvéből a már egyszer említett szöveget. 4. rész 14.verse.
Erre így szóltam: „Uram, Isten, még sosem szennyeztem be magam. Gyermekkorom óta egészen mostanáig nem ettem elhullott vagy széttépett állatot, és semmiféle tisztátalan állatot, és semmiféle tisztátalan húst nem vettem a számba.”
Mi lehetett az a komoly gond, ami a mélyen hívő prófétát “kiborította”, amikor a húsevés témája került szóba az addig tárgyalt feladat, a lepénykészítés kapcsán? Miért szállt szembe az Istennel és kezdett alkudozni, holott megszokhatta, hogy a Teremtővel nem lehet piaci kofa módjára viselkedni? A válaszhoz szélesebbre kell tárni az ókorról rendelkezésre álló ismeretanyag kapuját, a művelődéstörténetnek a zsidósággal foglalkozó fejezetét.
Az ókori birodalmak (Asszír-Babiloni-Egyiptomi…) hasonló törvénytárait, irodalmát meglehetős részletességgel és elfogadható pontossággal feltárták, publikálták.Ennek egyik fejezete az ékírásos Mezopotámiai könyvtárak már olvasható hányada. Az egyik legismertebb uralkodó törvényeit felsoroló oszlop.
HAMURABBI törvényoszlopának felső része. Az uralkodó –mint aki közvetlenül az istenséggel tárgyaló lény – átveszi a törvényeket SAMAS istenség kezéből.
Ezekkel összevetve csak bámulni lehet, hogy az említett ókori birodalmakhoz képest mennyivel magasabb színvonalon, és az életnek minden területére kiterjedően írásba foglalt zsidó törvények annyira aprólékosan kidolgozott és komplex szerkezetet alkotnak, hogy azokat csak az antiszemitizmus mindent tagadó és gyűlölettel teli szellemi áramlata szeretné letagadni, vagy másnak feltüntetni, mint ami .Ezt a sajnálatos jelenséget más alkalommal még részletesebben szemügyre vesszük, de most a főtéma irányából próbáljunk elmélyedni az ókor mélységesen mély kútjában.
Különös illusztrációt választottam a tanulmány alábbi állításainak alátámasztására.Nem kisebb tényezőt, mint Amerikai, Német és Skandináv tudósok felmérését..
Mit tudunk felhozni erre reagálva, mi lehet a titok?? Miért lehetséges értelmileg és intelligencia szempontjából ennyire kiugróan magas teljesítménye egy népességcsoportnak? Vannak-e erre utaló hiteles bizonyítékok, vagy egyéb nemzedékeken áthúzódó, értékelhető nyomok?
Nem szeretnék ezzel darázsfészekbe nyúlni, de a mindenhol magyarokat megtaláló ősiséggel és akár a Föld teremtéséig visszanyúlóan Hun-Szittya-Turul- és egyéb ázsiai elődöket emlegető melldöngetéssel,( az alig több, mint 1000 éves történelmünkkel), a világtörténelem színpadán csak a Hun-Germán-Szláv népvándorlás egyik mellékhajtásaként megjelent friss színfolt vagyunk a környező országok lakóival együtt,(ideértve a nyugati szomszédokat is), témánk főszereplőjéhez, a többezer éves múlttal rendelkező zsidókhoz képest.
Zsidó iratmásoló munka közben. A héber ABC 22 mássalhangzóból áll.Akár egy nyelvtanfolyamon is elsajátítható. Alef-bet-gimel…(alfa,béta,gamma..görögül )Ugyebár ismerős hangzók?
Ha az írásbeliség megjelenését és főleg azok EGYÉRTELMŰ olvasását is elemeznénk – ez maga egy izgalmas téma – mindazokat az ókori nyelvemlékeket és lejegyzéseiket nézegetve, amiket Egyiptom és Mezopotámia feliratai ránk hagytak, hát a Héberek e téren is lóhosszal legyőzik a mezőnyt. Megígérem, hogy ezt is letárgyaljuk később.
Egyiptomi sírkamra. A falak tele vannak írással, (szak)ember legyen, aki érti.
Nos tehát mi maradt az Ezékieli vitához perdöntőnek? Hatalmas anyagot kéne átolvasni, ezért csak kivonatosan utalok a HÚSEVÉSSEL kapcsolatos zsidó törvényekre.
A leghitelesebb,- és a legérdekesebb – az utasítások elolvasása Mózes 3. könyvének 11. fejezetében és Mózes 5.könyvének 14.fejezetében Azonban az idővel jobban gazdálkodunk, ha igénybe vesszük a téma tanulmányozásához egy szakember, Simon Philip De Vries: Zsidó rítusok és jelképek című könyvét. A 171.oldaltól kezdve idézem:” a Biblia osztályozza az állatokat aszerint, hogy melyek fogyasztása van megengedve,melyeké tilalmas.A tiltott fajokat “tisztátalannak”nevezi és hozzáteszi:”…undokság legyen az nektek,…tartsátok utálatosnak…” ..a “tisztátalan” nem azt jelenti, “piszkos”, vagy “undorító”, hanem azt, hogy “rituálisan nem megengedett”…. A többiek “tiszta állatok”.Ezeket a fogalmakat a Tóra már az özönvíz történetében használja, midőn közli,hogy minden fajból hány állatot vegyen be a bárkájába Noé (1 Móz.7).S azt is elmeséli, hogy megmenekülése után Noé “tiszta állatokból” mutatott be áldozatot (1 Móz 8,20)…ez a megkülönböztetés már a legkorábbi időkben megvolt és az emberek magától értetődőnek tartották. Később a frigysátorban és a Templomban kizárólag tiszta állatot volt szabad az oltárra vinni.
“Tiszta” emlősök azok a kérődzők, amelyeknek teljesen hasított a patájuk….Minden más állat,amely e két feltételnek – kérődzés és hasított pata – nem felel meg,nem ehető,”tisztátalan”.Ez a két tulajdonság együtt érvényes.A Tóra, hogy ezt félreérthetetlenné tegye, két példát is hoz: a disznót, ami hasított patájú ugyan, de nem kérődző, és a tevét, amely kérődző ugyan, de nem hasított patájú (3 Móz 11,4-7 és 5 Móz 14,7-8). –mindkét állat fogyasztása tilos.”
Egyelőre az emberi fogyasztásra alkalmas, vagy tilos állatok közül ezeket hoztam példának. A madarak és a halak témáját később tárgyalom.
A címadó téma szempontjából EZÉKIEL feszültsége a húsételekkel kapcsolatban érthető, ha a fenti előírásokat figyelembe vesszük.Aki életében még sohasem evett tiltott ételeket, annak még a puszta gondolata is rettenetes. A széttépett, vagy elhullott állatokból történő evés úgyszintén. De erre érdemes visszatérni már csak a kivéreztetés problémája miatt is.
Minket azonban ez miként érinthet? Van-e értelme boncolgatni avítt törvényeket amikor ma már minden élelmiszer- előállító cég számos nyilatkozattal – bizonyítvánnyal – nyugtatja meg a tudatlan és ártatlan vásárlót. A “VALLÁSI” szabályok, törvények több ezer év távlatából már csak a bigott, ortodox különcök életéhez tartoznak (!!?)
A “Tudósok sorrendje az intelligenciáról” állítását egy egyszerű képlettel tudom e pillanatban lezárni. Az Askenázi (európai) zsidók kiváló teszteredménye a blog főtémájához illeszthető (Hit és egészség), amennyiben a táplálkozás és az életfilozófia szorosan a bibliai alapokra helyeződik. Ennek pedig lemérhetően megjelennek áldásai a fizikai és a szellemi életben egyaránt.
A folytatás előtt ajánlom olvasásra a Trichinózis című blog bejegyzést, a Szív és érrendszeri betegségek a bibliában és a Sertéshús és egészség című orvosi tanulmányt.
Dénes Ottó
Következik: a modern húsfeldolgozás, személyes élményeim alapján.