Közösségi oldalak: veszélyesebb, mint gondolná

A négy legnépszerűbb magyarországi internetes oldal között két közösségi oldal található. A népszerűségre sokan felfigyelnek, és hasznot kívánnak húzni belőle. Nem árt tehát, ha vigyázunk, mit árulunk el magunkról ezeken a helyeken.

A közösségi oldalak népszerűbbek, mint valaha. A barátokkal, közös hobbit vagy életcélt követőkkel való kapcsolattartás, kommunikáció nagyon fontos számunkra. A közösségi oldalak pedig mindezt megadják: megkereshetjük rég elfelejtett ismerősünket, barátunkat, leveleket küldhetünk neki, egyszerűen megmutathatjuk ismerőseinknek a legújabb videókat, fotókat, élményeket. És senkit sem kell felhívni, nem kell kimozdulni, hanem otthon, a számítógép előtt, kényelmesen gépelgetve és kattintgatva tehetjük meg mindezt.
A közösségi oldalak a felhasználók adatairól szólnak: a kijárt iskolák, az elfogyasztott munkahelyek alapján, lakóhelyünk szerint kereshetjük meg az újabb és újabb ismerősöket és barátokat. Ám az elárult adatokra építve marketing gépezetek százai indulhatnak el, és tehetik kicsit elviselhetetlenebbé számítógépes életünket.

Féltjük az adatainkat
A közösségi hálózatok felhasználói – úgy tűnik – tudatában vannak annak, hogy a bizalmas adatok illetéktelenek kezébe is kerülhetnek, és egyelőre emiatt aggódnak. Az amerikai The Marist Insitute for Public Opinion közvélemény-kutató szerint az amerikaiak 50 százaléka aggódik vagy nagyon aggódik, hogy az adatai rossz kezekbe kerülhet, míg a másik 50 százalék nyugodtan hátradől, és bízik az adatokat kezelő oldalban. A kutatás szerint a nők jobban aggódnak, mint a férfiak, hogy adataik miatt valamilyen hátrány érheti őket. Az idősebbek sem bíznak meg az oldalt fenntartókban teljes egészében, a fiatalok viszont annál inkább.

A közösségi oldalakat mobiltelefonok segítségével is lehet használni, és ebben az esetekben az oldalon a felhasználó közölni tudja, hogy pontosan hol is tartózkodik. A helymeghatározáson alapuló szolgáltatások kedveltek, ám a felhasználók 55 százaléka szerint ezt az adatot bizalmasan kellene kezelni, 45 százalékuk pedig attól fél, hogy betörnek a lakásukba, ha a tolvaj megtudja, senki sincs otthon.

Német feljelentés
A legnagyobb amerikai közösségi oldal, a Facebook ellen fogalmazódott meg a legtöbb kifogás adatvédelem és titoktartás terén. A hamburgi adatvédelmi és információs szabadságért felelős biztos szerint komoly gondok vannak például azzal, ahogy az amerikai oldal a felhasználók címjegyzékét és a kiküldött meghívókat kezeli. A probléma abból adódik, hogy olyan emberek is érintettek az ügyben, akik nem Facebook-felhasználók, semmi közük az oldalhoz, ám mégis kéretlen levelek formájában érkeznek hozzájuk olyan felkérések, hogy csatlakozzanak az oldalhoz. Ez azért lehetséges, mert amikor egy felhasználó regisztrál az oldalra, az felkéri őt, hogy ossza meg az oldallal a levelezőprogramja által elmentett e-mail címeket. Az oldal azután ezekre a címekre küldi ki a csatlakozásra buzdító meghívókat. A címzettek között nyilván olyanok is vannak, akik nem tagjai az oldalnak, és nem is szeretnének csatlakozni – miattuk indította az adatvédelmi biztos az eljárást. Az is aggályos, hogy az oldal mindenképp tárolja a feltöltött címeket, függetlenül attól, hogy küldött nekik meghívót vagy sem.

Nemtörődöm magatartás
A Facebook amúgy nem igazán törődik a felhasználói adatok titkosságával. Például az oldal mindenhez hozzáférhet, amit mi az oldalon teszünk vagy mondunk. A Facebook részben annak köszönheti sikerét, hogy külső cégeknek megengedte, hogy vicces, szórakoztató alkalmazásokat fejlesszenek. A Zynga például különböző, apró pici játékokat fejlesztett az oldalra, és ezek annyira sikeresek lettek, hogy a Google-nak megérte 100-200 millió dollárt fektetni a játékfejlesztő cégbe. A játékok és a különböző alkalmazások használatával azonban azok fejlesztői teljes adatlapunkhoz hozzáférhetnek. Sőt az adatok a fejlesztők számítógépén landolnak, és nem kötelesek törölni, frissíteni, még akkor sem, ha már nem is használjuk őket. Gyakorlatilag ezeket az alkalmazásokat felhatalmazzuk arra, hogy azt tegyenek az adatainkkal, amit csak akarnak.

És ha mi nem is használjuk ezeket az alkalmazásokat, a barátaink igénybe veszik őket, egy-egy adott felhasználói profillal együtt a barátok listája, a kapcsolati háló is az alkalmazást gyártó kezébe kerülhet. Innen már csak egy lépés olyan alkalmazást gyártani, amelynek kifejezett célja az adatok gyűjtése, egy-egy felhasználó pedig 5 dollárt ér

Rosszindulattal
Az amerikai közösségi oldalon egyéb veszélyek is leselkednek a gyanútlan felhasználóra. A Koobface féreg 2008 óta él és virul a közösségi oldalon, felhasználót hoz létre, idegenekkel barátkozik és csoportokhoz csatlakozik. Egy klikkelős féreg pedig tovább segítette a Koobface terjedését: a felhasználókat arra csábította, hogy a Like – vagyis Tetszik – gombra kattintsanak, ennek egyenes következményeként telepítődött a rosszindulatú féreg, ami így tovább tudta magát terjeszteni. Innen már csak egy lépés az azonosság ellopása, ami az Amerikai Egyesült Államokban, Nagy-Britanniában személyi azonosító kártya hiányában komoly gondot jelent.

Vagy elég csak a 2010 augusztusában terjedő videós féregre gondolni: „Az emberek 98 százaléka nem tudja 17 másodpercnél tovább nézni ezt a videót” szöveggel jelenhetett meg barátainktól egy üzenet. Ha a megjelenő linkre kattintott a felhasználó – és valljuk be, egy ilyen üzenet eléggé csábító, hiszen miért ne tudnánk 17 másodpercig nézni bármilyen brutalitást –, akkor automatikusan lájkolta az adott videót, és az megjelent az üzenőfalán vagyis a barátai is elolvashatták. A féreg szédületes sebességgel terjedt: míg első nap csak százan, második nap már több tízezren dőltek be neki. A terjedését az is elősegítette, hogy az üzenet magyarul jelent meg.

Nincs megállás
Ám ezek a gondok nem állítanak meg senkit és semmit, hogy tovább folytatódjanak a fejlesztések a közösségi oldalak területén. A Microsoft nemrég jelentett be egy Outlook levelező kiegészítőt, a Social Connentort, amely lehetővé teszi, hogy közvetlenül a levelezőből kísérjük figyelemmel több közösségi oldal – MySpace, Facebook, LinkedIn stb. – eseményeit, szóval egy újabb vállalkozás, amelynek kezébe juthatnak az adataink.

A Google is szeretne sikeres lenni közösségi területen, erről árulkodnak a Zyngával kapcsolatos befektetések. Egyébként a keresőóriás már 2004-ben elindította Orkut néven közösségi oldalát, ám ez a site – titokzatos okokból – Brazíliában lett népszerű, annyira, hogy az ottani nemzeti közösségi oldalnak tartják, noha bárki a világon csatlakozhat hozzá.

IT-Világ | 2010.11.06. | Czégeni Ibolya

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük