Harminc kiló cukrot nyelünk le

MEDIZONA.hu
Több mint 30 kilogramm: ennyi cukrot esznek meg a magyarok évente. Bár nagyjából ennek tizede lenne az ideális, a napi – átlagosan – 10 deka édesítő mindenki kávéjába, teájába, ételébe belekerül. És tévedés azt hinni, hogy a „cukor” megnevezés csak a fehér kristálycukrot takarja.

Sokan még mindig úgy gondolják, a barna cukor, vagy a méz kevésbé kalóriadús, így nyugodtan fogyasztható. Kocsi Anikó diabetológussal azt vettük sorra, mi az egyes édesítőszerek előnye és hátránya, mire kell figyelni az adagolásuk során.

A kristálycukor, vagyis a szacharóz egy rész gyümölcscukorból és egy rész szőlőcukorból áll: nálunk elsősorban cukorrépából állítják elő. Tévedés, hogy csak a fehér, kristályos szerkezetű cukorfajta tartozik ebbe a csoportban, hiszen a porcukor, a nádcukor, a barna cukor, a kandiscukor is ide sorolható – oszlat el egy félreértést a szakember. Majd folytatja: a szőlőcukrot – természetes formájában a gyümölcsökből és a mézből származik – a test legfontosabb energiaszállítójának tartják. Az agy és a vörösvértestek is a szőlőcukorból nyerik az energiájukat, ám mivel ennek előállítására a szervezet is képes, ezt az anyagot nem feltétlenül kell folyamatos szőlőcukor rágcsálással bevinnünk. Mivel a szőlőcukor gyorsan felszívódik, és hirtelen megnöveli a vércukor- és inzulinszintet, sportolóknak, gyerekeknek és szívbetegeknek különösen ajánlott. Érdemes azonban figyelni arra, hogy a megemelkedett vércukorszint gyorsan le is csökken, és ezt azonnal éhségérzet követi – hívja fel a figyelmet Kocsi Anikó.

A gyümölcscukor a legédesebb fajta, amelyről elterjedt, hogy sokkal egészségesebb a kristálycukornál, bár – ahogy a doktornő megjegyzi – nem feltétlenül igaz. Előnye, hogy mivel fogyasztásakor az anyagcseréhez nincs szükség közvetlenül inzulinra, kiválóan alkalmas diabetikus termékek előállításához. Viszont a szénhidráton kívül nincs benne tápanyag, így akár üres kalóriának is nevezhetjük. „A karamell ízű malátacukor kevésbé édes, mint a kristálycukor, éppen ezért még töményen sem tűnik kellemetlennek. A keményítők lebontásakor keletkező anyagot a szervezet lassan dolgozza fel, éppen ezért fogyasztása után még sokáig nem leszünk éhesek. Maltózzal édesítik – többek között a péktermékeket, az italokat és a gyerekeknek szánt élelmiszereket” – mondja a diabetológus.

A méz energiatartalma csak egy kicsit alacsonyabb, mint cukoré (körülbelül 320 Kcal/100g), ám rengeteg ásványi anyagot tartalmaz: van benne kalcium, kálium, vas, mangán és C-vitamin, biotin és pantoténsav. Ám aki nem szeretne hízni, csak mértékkel fogyassza.
A kérdésre, hogy mivel pótolhatók a felsorolt természetes édesítők, a szakember kétféle megoldást mond: cukorpótlókkal és az édesítőszerekkel lehet a cukrot kiváltani. Az előbbiekre jellemző, hogy – az ízen kívül – a térfogatukban is hasonlítanak a cukorra, tehát jellemzően por állagúak. A mesterséges édesítőszerek másik csoportja nem szolgáltat energiát, ezért főleg a fogyókúrázók édesítenek ezekkel. Ide tartozik a kissé kesernyés mellékízű szacharin, ami a cukornál kétszázszor édesebb: ebből a megengedett mennyiség 2,5 mg/testsúly kg. A ciklamát – az USA egyes államaiban betiltották – szintetikus fehér por harmincszor édesebb a szacharóznál. Az unió országaiban a napi megengedett mennyiség 7 mg/testsúly kg. Az aszpartamból – ennek ugyan nincs kesernyés mellékíze, viszont melegítés hatására elveszti édességét – már nagyobb napi mennyiség megengedett: 40 mg/testsúly kg.

Megemlíteném még a három cukoralkoholt – szorbit, maltit, mannit – amiket keményítő erjesztésével állítanak elő. Egyik sem annyira édes, mint a cukor, viszont jóval kevesebb az energiatartalmuk. Mivel lebontásukhoz nem szükséges inzulin, cukorbetegek is fogyaszthatják, viszont túlzott mennyiségben hasmenést, bélmorgást, puffadást okozhatnak – magyarázza a szakorvos.

A túlzott cukorfogyasztás amellett, hogy hizlal, károsítja a vese szűrőrendszerét, emeli a vér inzulinszintjét: lényegében az egész anyagcserénkre vonatkozó következményei vannak. A mesterséges édesítők allergiás reakciókat, puffadást is kiválthatnak, s bár eddig még tudományosan nem igazolták, sokan rákkeltő hatást is tulajdonítanak nekik.

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük