A végidők egyháza(i) és a pénz.

Múltkori bejegyzésem ígérete volt, hogy kicsit szétnézünk a hitvány anyagiakat nem megvető vallási társaságoknál.

Nyilván nem lehetséges sokat markolni, de egy-két kis sztori azért még összejön.

Mivel életemnek nagyobbik hányadát a közszolgáltató iparban töltöttem, sok igazán izgalmas emberrel hozott össze sorsom. Köztük voltak különböző egyházak papjai is. Általuk rengeteg sztori, megtörtént esetek és események jöttek be, és nyomasztó – meg néha mulatságos – emlékekkel is telítették memóiámat.

Most kezdem  közzétenni az érdekesebbeket.

Első mesém hőse(i) az  érdekvezérelt “keresztény” egyház(ak).  Akik  úgy nyomulnak a még megnyerhető adógarasok irányába, mintha Jézus nem pont az ellenkezőjéről szólt volna, amikor a (jelképesen értett) “szőnyeg szélére” állították a zsidó vezetők. A római birodalmi apparátus legkisebb pénzérméje Jézus kezéből kikerülve azóta hatalmas karriert futott be.

Ma már a hivatalosan elismert egyházak állami “támogatása” nem aprópénzzel, hanem milliárdokkal tömi meg a legkisebbtől, a legnagyobbig a vallásos társaságok kasszáit. Részletes kimutatást nagyon nehezen lehet beszerezni, bár néha véletlenül is kijönnek egyes – nem éppen apró – tételek. Ámulva nézem, hogy, akiket keblükön melengetnek az elvileg szekularizált államunk vezetői, mennyire korrumpálhatók és megvehetők.

Ezért – is – nem izgulnak a vallási közösségek az anyagi tönkremenéstől való félelmükben. Mert amennyiben a kasszák ürülni látszanának, állambácsi azonnal kihézagolja a hiányt.”…. 2,3 milliárd eurót (átszámítva 743 milliárd forintot) … az egyházak támogatására, és csaknem 100 millió eurót a Magyarország határain kívül élő, …egyházi közösségek támogatására..” (10 év alatt).

Példa: Hazai protestáns egyház, szépen titkolva hivei előtt, három különböző címen is kapott legutóbb kb úgy kb 70 milliót.  Pedig ők igazán jól meglennének a tizedelésükkel. Az 5000 körüli taglétszámtól beszedett sokmillió forint jól eltartja a nem is olyan vékonyka papság és környéke réteget, akik heti egy-két “szolgálatukkal” igazán nem terhelik túl magukat. Minden héten kivetítődik – azaz vetítődött – a hívek elé az adakozásra buzdító felhívások bibliaszövegekkel és idézetekkel megtűzdelt kötelezése.

Más: Részlet egy egyház konferenciai ciklusának (5 év) beszámolójából. A jó gazdálkodás jegyében…

Taglétszám alakulása az öt év alatt:  növekedés 7 (azaz HÉT) fő !!!!!

Gyülekezetalapítás:  – 5 gyülekezet (mínusz) 5 gyülekezet eltűnt

Misszió szórvány:  – 12  (mínusz)  12 szórvány misszió csoport eltűnt

Keresztségek száma:  átlagosan 165 fő/év

Alkalmazottak száma: Területek együtt:  50 fő

Központi apparátus:  67 főből lett 182 fő, ….

—Ennyit kóstolónak egy kis protestáns közösség missziójáról/ból. Apparátus OK. Növekedési minuszokkal. Ami a beszámolót illeti, az szorgos kutatással volt meglelhető az interneten.

http://denesotto.hu/2017/12/tized-es-a-tobbiek-elemzesekkel-tarkitott-haborgas-az-egyhazi-penzek-teruleterol/

Bár legalább most, amikor ez a munkamódszer – a prédikációra épülő összejövetelek heti rendszere –  billeg, sőt borul, már a túlélésre kellene tekinteni. Mi más lehetne az, ha nem az amúgy nagyon biblikus tanrendszer megélése és hirdetése az egész világnak.  Azt az átlátszó – lelki erősítést  még nyomokban sem hordozó – körlevelezést, ahol a hívek figyelme az egyházi bankszámla felé van fordítva, Jézus undorral nézi a magas mennyből. Ez lenne a legsürgősebb teendője “választott népe” vezetőinek?

Hozzám is eljutott egy körírás a baráti kisegyház tagjaihoz írt lelkészi  munkalevélből. Kiemelés tőlem (D.O.)

TIZED – ADAKOZÁS:

  • Akik szeretnék, hogy a tizedük és az adományaik eljussanak a gyülekezetbe minden hónapban, azokat kérem jelezzék felém és megoldjuk a gyülekezet vezetőségével az összegyűjtését.
  • Akik rendelkeznek Netbankkal  és tudnak utalni azok megtehetik, hogy a gyülekezet bankszámlájára fizetik be.
  • Akik a fenti két lehetőséget nem tudják vagy nem akarják igénybe venni, azok egyenlőre gyűjtsék otthon a tizedet  és az adományokat.

 Minden héten az utazásaimat ….. tervezem, kérlek benneteket, ha segítségre, bevásárlásra, gyógyszertár, tized-adományok leadására, vagy bármi másban szeretnétek a segítségem, akkor azt kedd este nyolc óráig jelezzétek telefonon, vagy email-en felém.

  • Minden héten, amig ezt lehet, szeretném felajánlani nektek ezt a lehetőséget.
  • Elérhetőségeimet lent a nevemnél találjátok.
  • TIZED ÉS ADAKOZÁS UTALÁSA GYÜLEKEZETENKÉNT:
  • Nos ez a többször ismétlődő beszedési leírás, amiben nyomatékosan tudatosítva van a (nem éppen szent)hármasság fókusza: Imádkozni-engedelmeskedni-fizetni!

Az “Utolsó idők” elnevezéssel felcímkézett un. “egyházak” között egyenlőtlenül oszlik meg a garantált üdvösséget – jó pénzért – árusítók apróbb-nagyobb létszámú sora. Erősen figyelem, hogy melyikük fut be elsőnek átszakítva a célszalagot a …hová is? Mivelhogy a mennyek ígéretes országa még nem került kisorsolásra köztük, tehát marad a földi …ország. Itt kell jól beilleszkedni az adógarasokat (f)elosztó közegbe. A ténylegesen szorongató gondokról – munkanélküliség és társai, éhezések, cigánykérdés, szociális feszültségek,…stb nem szól a harang, nehogy neheztelést kapjanak. Egy nyugalmazott R.Kat. főpap üdítő kivétel volt a közelmúltban. Nem követte senki sem ebben a bátor kiállásában.

Jelszó: ha nem akarsz bajba kerülni, használj “pofabe” ragtapaszt!

A mostani világjárványban is – ahol a csoportos találkozások jó ideig el fognak maradni – megtalálható a pénzbegyűjtés klasszikus módszere: a házalással – no mondjuk szebben, látogatással – kipótolt kis tányérka. Ez nem új. A nagyobbak minden időkben ezt csinálták. Alkalmazottak járták a híveket és hozták az egyházadót.

Ha a hívő lelkeknek igénye volt a szentségekre, hát fizettek.

Érdekes, de jól mutatja a megélhetési lelkész – mint a mai kor speciális tenyészete által kitermelt tucatember – egyéniségét, hogy egyik apróegyházi lelkész, aki sok év alatti ténykedése közben soha nem jutott oda, hogy a betegeket, az öregeket, a lelkileg megroggyant híveket, vagy a hívek bármelyikét – legalább évente egyszer – személyesen felkeresse, most ráébredt hivatása egyik legfőbb elemére és buzgólkodik,látogat, begyűjt… Igyekszik bizonyítani létfontosságú személyének jelenlétét. Tavaly egyik híve súlyosan megbetegedett. Négy hónapnyi klinikai herce-hurca és sok szenvedés után elhúnyt.

Ez alatt egyetlen egy telefonhívás, vagy látogatás nem volt az illető idős hívőnél. Úgy halt meg, hogy papja legföljebb imára biztatta – távolról – a híveket. Ezzel a lelkiséggel  “vezeti” az örökkévalóság irányába híveit?

Mintának is ellenszenves. Követésre nem méltó!

Fiatal iparos koromban volt egy ügyfelem, aki egy külvárosi egyházközség prépost-kanonokjaként ügyködött sok évtizeden át. Eközben jól megtelt kis pántolt ládikája arannyal-ezüsttel. Ebbe a ládába gyűlt az egyházadó is. A Balatonnál épült nyaralója, ahová időnként “leugrottam egy palacsintára..” szokta dicsekedve mondogatni.

Az egyházadót beszedő embere több évig túljárt munkaadója eszén. A  DECIMA  (tized latinul, magyarul dézsma) jól tejelt. A módszer – amint azt a gazduram elmondta – nagyon rafinált volt. Szinte maga a tökély. De végül lebukott. A kirúgást nem kerülte el. Utóda már biztosan óvatosabb lett.

Nos ezt nem ennyire ügyesen, de egy másik egyház ifjú lelkésze is jó ideig művelte. Egyházi előljárói “természetesen” nem hittek a véletlenül kitudódott ügyet forszírozó tagnak. Mivel a pénzek átadásánál nem volt jelen két tanú!!  Inkább palástot vetve gyanúsan működő papjuk lopására, bizonyítékok hiányában (?) meghagyták státuszában.

Csoda-e, ha ezt a “lelkészt” már nagyon nehezen viseli a lassan-lassan elfogyó tagság? Óriási szerencséje, hogy ebben az egyházban nem a gyülekezeten múlik a státusz betöltése. A protestáns egyházak, gyülekezetek általánosságban maguk válogatják ki következő papjukat. Kivéve akik központilag döntenek erről a fontos (kinek fontos?) pozicióról.

Folyt. köv…A TIZED – hamisan idézett forrása.

 

 

 

Mondja el a véleményét!