Múltkori bejegyzésem ígérete volt, hogy kicsit szétnézünk a hitvány anyagiakat nem megvető vallási társaságoknál.
Nyilván nem lehetséges sokat markolni, de egy-két kis sztori azért még összejön.
Mivel életemnek nagyobbik hányadát a közszolgáltató iparban töltöttem, sok igazán izgalmas emberrel hozott össze sorsom. Köztük voltak különböző egyházak papjai is. Általuk rengeteg sztori, megtörtént esetek és események jöttek be, és nyomasztó – meg néha mulatságos – emlékekkel is telítették memóiámat.
Most kezdem közzétenni az érdekesebbeket.
Első mesém hőse(i) az érdekvezérelt „keresztény” egyház(ak). Akik úgy nyomulnak a még megnyerhető adógarasok irányába, mintha Jézus nem pont az ellenkezőjéről szólt volna, amikor a (jelképesen értett) „szőnyeg szélére” állították a zsidó vezetők. A római birodalmi apparátus legkisebb pénzérméje Jézus kezéből kikerülve azóta hatalmas karriert futott be.
Ma már a hivatalosan elismert egyházak állami „támogatása” nem aprópénzzel, hanem milliárdokkal tömi meg a legkisebbtől, a legnagyobbig a vallásos társaságok kasszáit. Részletes kimutatást nagyon nehezen lehet beszerezni, bár néha véletlenül is kijönnek egyes – nem éppen apró – tételek. Ámulva nézem, hogy, akiket keblükön melengetnek az elvileg szekularizált államunk vezetői, mennyire korrumpálhatók és megvehetők.
Ezért – is – nem izgulnak a vallási közösségek az anyagi tönkremenéstől való félelmükben. Mert amennyiben a kasszák ürülni látszanának, állambácsi azonnal kihézagolja a hiányt.”…. 2,3 milliárd eurót (átszámítva 743 milliárd forintot) … az egyházak támogatására, és csaknem 100 millió eurót a Magyarország határain kívül élő, …egyházi közösségek támogatására..” (10 év alatt).
Példa: Hazai protestáns egyház, szépen titkolva hivei előtt, három különböző címen is kapott legutóbb kb úgy kb 70 milliót. Pedig ők igazán jól meglennének a tizedelésükkel. Az 5000 körüli taglétszámtól beszedett sokmillió forint jól eltartja a nem is olyan vékonyka papság és környéke réteget, akik heti egy-két „szolgálatukkal” igazán nem terhelik túl magukat. Minden héten kivetítődik – azaz vetítődött – a hívek elé az adakozásra buzdító felhívások bibliaszövegekkel és idézetekkel megtűzdelt kötelezése.
Más: Részlet egy egyház konferenciai ciklusának (5 év) beszámolójából. A jó gazdálkodás jegyében…
Taglétszám alakulása az öt év alatt: növekedés 7 (azaz HÉT) fő !!!!!
Gyülekezetalapítás: – 5 gyülekezet (mínusz) 5 gyülekezet eltűnt
Misszió szórvány: – 12 (mínusz) 12 szórvány misszió csoport eltűnt
Keresztségek száma: átlagosan 165 fő/év
Alkalmazottak száma: Területek együtt: 50 fő
Központi apparátus: 67 főből lett 182 fő, ….
—Ennyit kóstolónak egy kis protestáns közösség missziójáról/ból. Apparátus OK. Növekedési minuszokkal. Ami a beszámolót illeti, az szorgos kutatással volt meglelhető az interneten.
Bár legalább most, amikor ez a munkamódszer – a prédikációra épülő összejövetelek heti rendszere – billeg, sőt borul, már a túlélésre kellene tekinteni. Mi más lehetne az, ha nem az amúgy nagyon biblikus tanrendszer megélése és hirdetése az egész világnak. Azt az átlátszó – lelki erősítést még nyomokban sem hordozó – körlevelezést, ahol a hívek figyelme az egyházi bankszámla felé van fordítva, Jézus undorral nézi a magas mennyből. Ez lenne a legsürgősebb teendője „választott népe” vezetőinek?
Hozzám is eljutott egy körírás a baráti kisegyház tagjaihoz írt lelkészi munkalevélből. Kiemelés tőlem (D.O.)
TIZED – ADAKOZÁS:
- Akik szeretnék, hogy a tizedük és az adományaik eljussanak a gyülekezetbe minden hónapban, azokat kérem jelezzék felém és megoldjuk a gyülekezet vezetőségével az összegyűjtését.
- Akik rendelkeznek Netbankkal és tudnak utalni azok megtehetik, hogy a gyülekezet bankszámlájára fizetik be.
- Akik a fenti két lehetőséget nem tudják vagy nem akarják igénybe venni, azok egyenlőre gyűjtsék otthon a tizedet és az adományokat.
Minden héten az utazásaimat ….. tervezem, kérlek benneteket, ha segítségre, bevásárlásra, gyógyszertár, tized-adományok leadására, vagy bármi másban szeretnétek a segítségem, akkor azt kedd este nyolc óráig jelezzétek telefonon, vagy email-en felém.
- Minden héten, amig ezt lehet, szeretném felajánlani nektek ezt a lehetőséget.
- Elérhetőségeimet lent a nevemnél találjátok.
- TIZED ÉS ADAKOZÁS UTALÁSA GYÜLEKEZETENKÉNT: —
- Nos ez a többször ismétlődő beszedési leírás, amiben nyomatékosan tudatosítva van a (nem éppen szent)hármasság fókusza: Imádkozni-engedelmeskedni-fizetni!
Az „Utolsó idők” elnevezéssel felcímkézett un. „egyházak” között egyenlőtlenül oszlik meg a garantált üdvösséget – jó pénzért – árusítók apróbb-nagyobb létszámú sora. Erősen figyelem, hogy melyikük fut be elsőnek átszakítva a célszalagot a …hová is? Mivelhogy a mennyek ígéretes országa még nem került kisorsolásra köztük, tehát marad a földi …ország. Itt kell jól beilleszkedni az adógarasokat (f)elosztó közegbe. A ténylegesen szorongató gondokról – munkanélküliség és társai, éhezések, cigánykérdés, szociális feszültségek,…stb nem szól a harang, nehogy neheztelést kapjanak. Egy nyugalmazott R.Kat. főpap üdítő kivétel volt a közelmúltban. Nem követte senki sem ebben a bátor kiállásában.
Jelszó: ha nem akarsz bajba kerülni, használj „pofabe” ragtapaszt!
A mostani világjárványban is – ahol a csoportos találkozások jó ideig el fognak maradni – megtalálható a pénzbegyűjtés klasszikus módszere: a házalással – no mondjuk szebben, látogatással – kipótolt kis tányérka. Ez nem új. A nagyobbak minden időkben ezt csinálták. Alkalmazottak járták a híveket és hozták az egyházadót.
Ha a hívő lelkeknek igénye volt a szentségekre, hát fizettek.
Érdekes, de jól mutatja a megélhetési lelkész – mint a mai kor speciális tenyészete által kitermelt tucatember – egyéniségét, hogy egyik apróegyházi lelkész, aki sok év alatti ténykedése közben soha nem jutott oda, hogy a betegeket, az öregeket, a lelkileg megroggyant híveket, vagy a hívek bármelyikét – legalább évente egyszer – személyesen felkeresse, most ráébredt hivatása egyik legfőbb elemére és buzgólkodik,látogat, begyűjt… Igyekszik bizonyítani létfontosságú személyének jelenlétét. Tavaly egyik híve súlyosan megbetegedett. Négy hónapnyi klinikai herce-hurca és sok szenvedés után elhúnyt.
Ez alatt egyetlen egy telefonhívás, vagy látogatás nem volt az illető idős hívőnél. Úgy halt meg, hogy papja legföljebb imára biztatta – távolról – a híveket. Ezzel a lelkiséggel „vezeti” az örökkévalóság irányába híveit?
Mintának is ellenszenves. Követésre nem méltó!
Fiatal iparos koromban volt egy ügyfelem, aki egy külvárosi egyházközség prépost-kanonokjaként ügyködött sok évtizeden át. Eközben jól megtelt kis pántolt ládikája arannyal-ezüsttel. Ebbe a ládába gyűlt az egyházadó is. A Balatonnál épült nyaralója, ahová időnként „leugrottam egy palacsintára..” szokta dicsekedve mondogatni.
Az egyházadót beszedő embere több évig túljárt munkaadója eszén. A DECIMA (tized latinul, magyarul dézsma) jól tejelt. A módszer – amint azt a gazduram elmondta – nagyon rafinált volt. Szinte maga a tökély. De végül lebukott. A kirúgást nem kerülte el. Utóda már biztosan óvatosabb lett.
Nos ezt nem ennyire ügyesen, de egy másik egyház ifjú lelkésze is jó ideig művelte. Egyházi előljárói „természetesen” nem hittek a véletlenül kitudódott ügyet forszírozó tagnak. Mivel a pénzek átadásánál nem volt jelen két tanú!! Inkább palástot vetve gyanúsan működő papjuk lopására, bizonyítékok hiányában (?) meghagyták státuszában.
Csoda-e, ha ezt a „lelkészt” már nagyon nehezen viseli a lassan-lassan elfogyó tagság? Óriási szerencséje, hogy ebben az egyházban nem a gyülekezeten múlik a státusz betöltése. A protestáns egyházak, gyülekezetek általánosságban maguk válogatják ki következő papjukat. Kivéve akik központilag döntenek erről a fontos (kinek fontos?) pozicióról.
Folyt. köv…A TIZED – hamisan idézett forrása.