Az életmód hatása az erekre

Mindenki olyan öreg, amilyen az érrend­szere – tartja egy régi közmondás. Ettől függ, hogy milyen az egészségünk, a köz­érzetünk, a szellemi frissességünk általában az életkilátásaink meghatározója. Elérhetjük, hogy idős korunkban is fiatal legyen az érrendszerünk, ennek érdekében elsősorban a táplálkozási szokásain­kon kell változtatnunk.images (10)

Hosszú folyamatSzív_2
Az erek elmeszesedése nem egyik pilla­natról a másikra következik be. A folyamat hosszú, és már 10-20 éves korban elkezdődik. Ekkor az erek belhártyáján koleszterin gazdag lerakódások, úgyne­vezett plakkok alakulnak ki. A kis zsír­csíkok mágnesként vonzzák magukhoz az újabb és újabb zsírmolekulákat, szá­muk növekszik. Később – a következő 20^10 évben – a felrakodások tovább nő­nek, a zsírcsíkokból dudorok lesznek, amelyekben a zsírszerű anyagok (lipidek) mellett egyéb anyagok, végül mész (kalcium) rakódik le. A mész csontkeménnyé teszi az erek bizonyos részeit, s ezeken a helyeken az érfal elveszti a rugalmasságát. A meszesedés közben az erek beszűkülnek vagy el­záródnak, akárcsak a vízkövesség miatt elduguló csővezetékek. Az igazi baj akkor alakul ki, amikor a plakk mélyén repedések, bevérzések je­lentkeznek, majd kifekélyesedések. Ek­kor a vérlemezkék feltapadnak az érbelhártya felszínére, kialakul a vérrög, a trombus. Ettől vagy elzáródik az ér, s lét­rejön a trombózis, vagy a vérrög egyszer csak leszakad, és egy távolabbi érszakaszhoz sodródik. Ez a jelenség az embólia.images (17)

Vissza is fordítható
Az érelmeszesedésre való hajlam részben öröklött, részben a környezeti hatásoktól, az életmódunktól és a táplálkozásunktól függ. A táplálkozással befolyásolható té­nyezők közül a vérzsírok kockázati szere­pe a legismertebb. A magyarok átlagosan kétszer-háromszor több zsiradékot fogyasztanak, mint amennyire a szervezet­nek szüksége van. Még nagyobb problé­ma, hogy a zsírok 80 százaléka állati (ser­tészsír, szalonna, zsíros hús, tejtermék), úgynevezett telített zsiradék. Ezek növe­lik a vér koleszterinszintjét, míg a telitet­lenek – a sovány húsok, a baromfi és a hal, a növényi eredetű olajok csökkentik azt.

Tehát táplálékunk zsírtar­talma és annak minőségi összetétele befo­lyásolja vérzsír szintünket, és ily módon az érelmeszesedésre való hajlamunkat. Mivel az érelmeszesedés folyamata nem­csak megelőzhető, hanem bizonyos mér­tékig vissza is fordítható, a megfelelő étrendi változtatások a már kialakult szív­ és érrendszeri betegségek esetén is első lépést jelentik a gyógyításban. A kolesz­terinszintet csökkentő táplálkozás csök­kenti a kockázati tényezőket és gyógy­szerigényt.

Amerikai példa
Egy felméréssorozatban az életmódváltás érelmeszesedésre kifejtett hatását vizsgál­ták. A kísérletekbe bevont betegeknek egy éven át tartózkodniuk kellett az állati zsiradékokat tartalmazó ételektől, nem dohányozhattak, viszont naponta rend­szeresen edzettek, sétáltak, kocogtak, tornáztak.images (16)

Pszichológusok társaságában stressz mentesítő foglalkozásokon vettek részt, megtanultak lazítani. Már négy hét után jelentős eredményeket tapasztaltak, a szív vérellátási zavarait jel­ző rohamok 91 százalékkal csökkentek, a vér koleszterintartalma pedig 24 száza­lékkal. Ha nem ijesztően magas a beteg koleszterinszintje, a magyar orvosok is a gyógyszer nélküli gyógymódot ajánlják, vagyis az életmódváltást. (Cs.Gy)

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük