Az igazak lángjai (A Valdensek)

Miközben a Szentföldön a keresztes háborúk zajlottak, Európában több országot érintő keresztény evangéliumi reformmozgalom kezdődött, amivel szemben a hivatalos egyház hamarosan kíméletlenül fellépett. A dél-franciaországi Lyon városában 1173 táján a legfőbb beszédtéma az volt az emberek között, hogy Pierre Valdes (Valdo), a város egyik ismert polgára életében milyen hatalmas fordulat ment végbe, miután radikális döntések […]

Olvass tovább

Katolikus egyház: legyen hangsúlyosabb az erkölcs a közszolgálati médiában

Ez NEM ÁPRILISI TRÉFA! Ezt kéretik komolyan venni A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia médiaügyekért felelős püspöke szerint az egyháznak társadalmi súlyának megfelelően kell megjelennie a közszolgálati médiában. Az MKPK szakértői a közeljövőben kidolgozzák észrevételeiket a Közszolgálati Kódexhez. Társadalmi súlyának megfelelően jelenjen meg az egyház a közszolgálati médiában – mondta Kiss-Rigó László, a Magyar Katolikus Püspöki […]

Olvass tovább

Alkotmány és keresztény fundamentalizmus?

„Nem félsz?” Egyház, Fidesz … szövetség a hatalomért? Vankó Zsuzsanna az egyház gyámságáról A teológusprofesszor, a Sola Scriptura Teológiai Főiskola rektora azt mondja: történelmi bűn, hogy a keresztény egyházak nem szólalnak fel határozottan az antiszemitizmus és a rasszizmus ellen. Beszél arról a veszélyről is, hogy Magyarország lehet Európa első keresztény fundamentalista „mintaállama”. SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja. Orbán […]

Olvass tovább

Iszlám és zsidókereszténység I.

Élet és Irodalom Dhimma Cs. Gyimesi Évának,négy évtizedes barátságunk jegyében, szeretettel és megbecsüléssel Az iszlám, mely a Közel-Keleten az arab hódítások folytán – Damaszkusz (i. sz. 635), Ktészi­phón (Iráq, i. sz. 637), Jeruzsálem (i. sz. 638), Hamadán (Irán, i. sz. 643) stb. – az egész térség uralkodó vallása lett, ugyanúgy, mint Nyugaton az i. sz. […]

Olvass tovább

ARMAGEDDON–egy súlyos tévedés II. rész

Ha a szó eredetét keressük, csak a bibliában, ott is csak EGYETLEN alkalommal látjuk leírva. Jelenések könyve 16, 16. Néhány interneten olvasott “magyarázatot” idézek tanulságul, hogy derék emberek kezdeményei néha elég közel járhatnak a leginkább valószínű szövegmagyarázathoz. Hogy melyik lehet a VALÓDI, azt csak az örökkévalóságban fogjuk megtudni, bár előfordulhat, hogy ott nem lesz erről […]

Olvass tovább

A vasárnap megünnepléséről

Bár a Római Katolikus Egyház a bibliát Isten szavának ismeri el, de a (vallásos) hit alapjait több forrásból merítik. Az egyik – a bibliánál erősebb – elv  szerint az un. “Szenthagyomány”, valamint az egyház legfőbb tekintélyévé az utóbbi kb 800-1000 év alatt kinőtt pápai hatalom egyszemélyi súlya alatt létező berendezkedés messze felülmúlja bármelyik egyéb “alap” […]

Olvass tovább

Zöld szám az Inkviziciónál

http://www.hetek.hu/belfold/201102/feljelenthetjuk_munkaadonkat Indításnak egy kis ízelítő a HIRSZERZŐ portálról:2011 02 26.A vastagon szedett részeket azért emeltem ki, mert arról (is) szeretnék rögeszmecserét folytatni  olvasóimmal. Az államilag intézményesített besúgásra épülő stratégia hozadékát még nem tudjuk meg,illetve  felbecsülni, de némely előzőleg már működött – hasonló – képleteket érdemes Mp 3-ban áttekinteni, hogy mit is adott az emberiségnek, vagy […]

Olvass tovább

Meddig futsz még a haláltól? Sejját Hamza verse

Sejját Hamza XII. században élt török költő, az iszlám tanrendszerébe (is) beépült  bibliai személyek tisztelője, ebben a versében Salamon királyról beszél, akinek példáján keresztül az emberi élet értékeit, lefutását és a világot teremtő Isten szempontjából történő értékelését adja.A hívő költő filozófiájának lényegét a vers utolsó mondata adja tudtul.Érdemes mélyen és komolyan elmélkedni róla! Egy ókori […]

Olvass tovább

Vas István: A prédikátor dalaiból

A Jeruzsálemi templom Heródes által kiépített állapotában (rekonstrukció)  Vigaszt akarsz? Keress máshol! Ezt mondja a prédikátor, Jeruzsálem királya. Ahogy jöttél, eltűnsz innen,s ha valami történt minden hiába volt, hiába. Kérdezd csak az embert,hogy mi haszna volt, ha munkálkodni jól tudott  a nap alatt? Most eszmélne, most már késő. Nemzedék megy, nemzedék jő. De a föld […]

Olvass tovább

Arany János–FIAMNAK (Versek a Pécsi Bibliai Szabadegyetem előadásaihoz 2010)

A Pécsi BSZE keretében elhangzott előadások előtt a biblia és a művészetek összefüggésének témakörében versek, zeneművek, illetve azok elemzései hangzottak el, illusztrálva azt a tényt, hogy a biblia történetei, légköre, szellemisége milyen módon adtak témát az európai kultúrának.  alkalommal azt a pár verset adom közre, melyek mindegyike valamilyen ágon kapcsolódik a Szentíráshoz, vagy Isten személyéhez. Arany […]

Olvass tovább

Harc a Szent-földért. A keresztényüldözések története (10.)

Keresztesek a dzsihád ellen A történelem egyik legtöbbet tanulmányozott, ám manapság a politikai korrektség által sokszor félreértelmezett időszaka a keresztes háborúk korszaka. Az európai kereszténység több évszázados halogatás után a tizenegyedik század végén megkísérelte – átmeneti sikerrel – visszaszerezni az iszlám uralma alól Jeruzsálemet és azt a térséget, ahol a hitük megszületett. A keresztes államoknak […]

Olvass tovább

A Közel-Kelet meghódítása – A keresztényüldözések története (9.)

  A félhold háborúja A kereszténység történetének legnagyobb külső kihívása előzmények nélkül, robbanásszerűen jelent meg a 7. század első harmadában. A konfliktus közel 1400 éve tart, annak ellenére, hogy voltak olyan átmeneti időszakok, amikor a nyílt szembenállás szünetelt. Nyugaton sokan úgy tartják, hogy a judaizmus, a kereszténység és az iszlám lényegében ugyanannak a kinyilatkoztatásnak a […]

Olvass tovább

Küzdöttek a Szóért A keresztény­üldözések története (12.)

A 14. század utolsó évtizedeiben újabb jelentős európai keresztény reformmozgalom bontakozott ki, ezúttal Angliában, amelynek kezdeményezője John Wyclif oxfordi teológiaprofesszor volt. Wyclif célul tűzte ki az egyházi élet bibliai alapokra helyezését, a hitgyakorlat és a hitelvek Szentíráshoz igazítását és a bibliai látásmód, értékrend széles körű terjesztését. John Wyclif (más írásmód szerint Wyciffe, 1330 k.–1384) az oxfordi […]

Olvass tovább

A keresztényüldözések története (16. rész) A visszatérés prófétái

A keresztény cionizmus történelmi gyökerei A „keresztény cionizmus” kifejezés nem fogalmi ellentmondás, ahogy talán első hallásra tűnhetne, hanem a protestantizmuson belül elsőként a 17. századi Angliában, majd más országokban is megjelent és mára világszerte elterjedt mozgalmat takar. Míg a zsidóság körében kialakult politikai cionizmus történetét viszonylag alaposan feldolgozták, azoknak a keresztényeknek a munkássága és motivációja […]

Olvass tovább

Ország és hatalom – A keresztényüldözések története (8.)

Az államegyház árnyai A Nyugatrómai Birodalom bukásával nem szűnt meg, sőt inkább felerősödött az államvallás és a tényleges kereszténység mellett kitartó hívők közötti konfliktus. A birodalom helyét a pápai állam vette át, a császár utódai „Krisztus helytartói” lettek. Akik nem fogadták el az új rendet, azoktól megvonták a keresztény megnevezést, és kirekesztették őket az egyházból, […]

Olvass tovább

Vértanúk és árulók Keresztényüldözések története (6.):

A krónikákat a túlélők írják Az egyháztörténelem talán máig legnagyobb ellentmondását rejti az a kérdés, amelyet a felekezeti elfogultságoktól mentes törté­nészek vagy egyszerű laikus szemlélők ma is gyakran feltesznek: hogyan válhatott az egykori védettséget élvező zsidó felekezet­ből, a később helyi szinten, majd pedig birodalomszerte szisztematikusan üldözött keresztény egyházból a 4–5. századra hitelvi és/vagy intézményi riválisainak […]

Olvass tovább

Keresztényüldözések története (7.)Ikonháború

Hogyan harcolt Bizánc a képellenes hívőkkel? – A Bizánci Birodalom területén 726 és 843 között zajló ikonellenes mozgalom nagy tétje az volt, hogy sikerül-e visszafordítani a kereszténységet a bibliai hitfelfogáshoz a képtisztelet kérdésében, vagy pedig egy bibliaellenes tradíció uralja le a keresztény világot. Százmilliók későbbi hitgyakorlata függött e harc kimenetelétől. A hosszú küzdelem arra is […]

Olvass tovább

Vértanúk és hitvallók a második században A keresztényüldözések története (5.):

Halhatatlanok  Jézus nem áltatta követőit illúziókkal, amikor elébük tárta, hogy elkötelezett híveit, tanítványait milyen fogadtatás várja saját környezetük és kortársaik részéről, ha teljesítik küldetésüket. Azonban az is távol állt tőle, hogy mindezzel az önsajnálatra vagy a vallásos szenvelgésre adjon tanítványainak okot. Hiszen fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy bizonyságtevői akkor lesznek maradéktalanul boldogok földi pályafutásuk során, ha […]

Olvass tovább

Nérótól Diocletianusig: A keresztényüldözések története (4.)

Caesar kontra Khrisztosz Nérótól Diocletianusig: A keresztényüldözések története (4.) „Győztél, Galileai!”: állítólag ezekkel a szavakkal búcsúzott az élettől Julianus császár, aki az aposztata, vagyis hitehagyott néven vonult be a történelembe. ő volt az utolsó keresztény­üldöző pogány uralkodó a Római Birodalomban. Bár ekkorra a kereszténység már csaknem fél évszázada egyenjogúvá vált a pogány vallásokkal, Julianus bővében […]

Olvass tovább