ARMAGEDDON–egy súlyos tévedés I.rész

Azzal is kezdhetném, hogy éppen most nézek egy filmet a Spektrumon. A címe: Az armageddon után. Túlélési tippek a földi civilizáció pusztulása utáni időkre. Valódi horror, egy néhány ötlettel megspékelve. Ne csodálkozzanak, de bosszant, ha a biblia szavait, képeit, történeteit össze-vissza kevergetik, mintha csak kártyalapok lennének, vagy az okoskodáshoz, a nagyotmondáshoz háttértároló szerepét betöltő merevlemez, […]

Olvass tovább

A vasárnap megünnepléséről

Bár a Római Katolikus Egyház a bibliát Isten szavának ismeri el, de a (vallásos) hit alapjait több forrásból merítik. Az egyik – a bibliánál erősebb – elv  szerint az un. “Szenthagyomány”, valamint az egyház legfőbb tekintélyévé az utóbbi kb 800-1000 év alatt kinőtt pápai hatalom egyszemélyi súlya alatt létező berendezkedés messze felülmúlja bármelyik egyéb “alap” […]

Olvass tovább

A CSODÁLATOS EMBERI SZERVEZET

A törékeny, de bámulatos és titokzatos emberi szervezet tudományos, műszaki és művészeti szempontból is csodálatot vált ki, ám szerkezetével, felépítésével és működésével kapcsolatban még mindig sok a tisztázatlan kérdés. Minden ember bonyolultan és szerteágazóan egymáshoz kapcsolódó sejtek, szövetek és szervek sokaságával rendelkezik, melyek működését különféle vegyi folyamatok és az energiarendszer teszi lehetővé. Mindaddig, amíg kifogástalanul […]

Olvass tovább

Zöld szám az Inkviziciónál

http://www.hetek.hu/belfold/201102/feljelenthetjuk_munkaadonkat Indításnak egy kis ízelítő a HIRSZERZŐ portálról:2011 02 26.A vastagon szedett részeket azért emeltem ki, mert arról (is) szeretnék rögeszmecserét folytatni  olvasóimmal. Az államilag intézményesített besúgásra épülő stratégia hozadékát még nem tudjuk meg,illetve  felbecsülni, de némely előzőleg már működött – hasonló – képleteket érdemes Mp 3-ban áttekinteni, hogy mit is adott az emberiségnek, vagy […]

Olvass tovább

Gellért Oszkár: Bábjáték (A Bibliai Szabadegyetem előadásaihoz:Salamon Énekek Éneke)

Színhely: Zöldellő nyoszolya  Idő: A tavaszég mosolya Szereplők:   Kösöntyűk   Kerekded csésze Jóillatú borok   Virágok szinméze Tükröző halastók   Szőlőgerezdek Hófehér juhsereg, most feresztett Elefántcsonttorony Szederjes bársony Liljommal övezett gabonaasztag (S most föllépsz a színre én nagy Költőtársam Salamon király, aki mindezt összeragasztod «És lészen mint kösöntyűk a te tomporod És a te köldököd, mint kerekded csésze […]

Olvass tovább

Méné Tekel – Belsazár lakomája (A Bibliai Szabadegyetem előadásaihoz)

Rembrandt: Belsazár lakomája „És ez az írás, a mely feljegyeztetett: Mene, Mene, Tekel, Ufarszin! Ez pedig e szavaknak az értelme: Mene, azaz számba vette Isten a te országlásodat és véget vet annak. Tekel, azaz megmérettél a mérlegen és híjjával találtattál. Peresz, azaz elosztatott a te országod és adatott a médeknek és persáknak.”  (Dániel könyve 5. […]

Olvass tovább

Meddig futsz még a haláltól? Sejját Hamza verse

Sejját Hamza XII. században élt török költő, az iszlám tanrendszerébe (is) beépült  bibliai személyek tisztelője, ebben a versében Salamon királyról beszél, akinek példáján keresztül az emberi élet értékeit, lefutását és a világot teremtő Isten szempontjából történő értékelését adja.A hívő költő filozófiájának lényegét a vers utolsó mondata adja tudtul.Érdemes mélyen és komolyan elmélkedni róla! Egy ókori […]

Olvass tovább

Vas István: A prédikátor dalaiból

A Jeruzsálemi templom Heródes által kiépített állapotában (rekonstrukció)  Vigaszt akarsz? Keress máshol! Ezt mondja a prédikátor, Jeruzsálem királya. Ahogy jöttél, eltűnsz innen,s ha valami történt minden hiába volt, hiába. Kérdezd csak az embert,hogy mi haszna volt, ha munkálkodni jól tudott  a nap alatt? Most eszmélne, most már késő. Nemzedék megy, nemzedék jő. De a föld […]

Olvass tovább

Arany János–FIAMNAK (Versek a Pécsi Bibliai Szabadegyetem előadásaihoz 2010)

A Pécsi BSZE keretében elhangzott előadások előtt a biblia és a művészetek összefüggésének témakörében versek, zeneművek, illetve azok elemzései hangzottak el, illusztrálva azt a tényt, hogy a biblia történetei, légköre, szellemisége milyen módon adtak témát az európai kultúrának.  alkalommal azt a pár verset adom közre, melyek mindegyike valamilyen ágon kapcsolódik a Szentíráshoz, vagy Isten személyéhez. Arany […]

Olvass tovább

Harc a Szent-földért. A keresztényüldözések története (10.)

Keresztesek a dzsihád ellen A történelem egyik legtöbbet tanulmányozott, ám manapság a politikai korrektség által sokszor félreértelmezett időszaka a keresztes háborúk korszaka. Az európai kereszténység több évszázados halogatás után a tizenegyedik század végén megkísérelte – átmeneti sikerrel – visszaszerezni az iszlám uralma alól Jeruzsálemet és azt a térséget, ahol a hitük megszületett. A keresztes államoknak […]

Olvass tovább

A Közel-Kelet meghódítása – A keresztényüldözések története (9.)

  A félhold háborúja A kereszténység történetének legnagyobb külső kihívása előzmények nélkül, robbanásszerűen jelent meg a 7. század első harmadában. A konfliktus közel 1400 éve tart, annak ellenére, hogy voltak olyan átmeneti időszakok, amikor a nyílt szembenállás szünetelt. Nyugaton sokan úgy tartják, hogy a judaizmus, a kereszténység és az iszlám lényegében ugyanannak a kinyilatkoztatásnak a […]

Olvass tovább

Küzdöttek a Szóért A keresztény­üldözések története (12.)

A 14. század utolsó évtizedeiben újabb jelentős európai keresztény reformmozgalom bontakozott ki, ezúttal Angliában, amelynek kezdeményezője John Wyclif oxfordi teológiaprofesszor volt. Wyclif célul tűzte ki az egyházi élet bibliai alapokra helyezését, a hitgyakorlat és a hitelvek Szentíráshoz igazítását és a bibliai látásmód, értékrend széles körű terjesztését. John Wyclif (más írásmód szerint Wyciffe, 1330 k.–1384) az oxfordi […]

Olvass tovább

A keresztényüldözések története (16. rész) A visszatérés prófétái

A keresztény cionizmus történelmi gyökerei A „keresztény cionizmus” kifejezés nem fogalmi ellentmondás, ahogy talán első hallásra tűnhetne, hanem a protestantizmuson belül elsőként a 17. századi Angliában, majd más országokban is megjelent és mára világszerte elterjedt mozgalmat takar. Míg a zsidóság körében kialakult politikai cionizmus történetét viszonylag alaposan feldolgozták, azoknak a keresztényeknek a munkássága és motivációja […]

Olvass tovább

Ország és hatalom – A keresztényüldözések története (8.)

Az államegyház árnyai A Nyugatrómai Birodalom bukásával nem szűnt meg, sőt inkább felerősödött az államvallás és a tényleges kereszténység mellett kitartó hívők közötti konfliktus. A birodalom helyét a pápai állam vette át, a császár utódai „Krisztus helytartói” lettek. Akik nem fogadták el az új rendet, azoktól megvonták a keresztény megnevezést, és kirekesztették őket az egyházból, […]

Olvass tovább

Vértanúk és árulók Keresztényüldözések története (6.):

A krónikákat a túlélők írják Az egyháztörténelem talán máig legnagyobb ellentmondását rejti az a kérdés, amelyet a felekezeti elfogultságoktól mentes törté­nészek vagy egyszerű laikus szemlélők ma is gyakran feltesznek: hogyan válhatott az egykori védettséget élvező zsidó felekezet­ből, a később helyi szinten, majd pedig birodalomszerte szisztematikusan üldözött keresztény egyházból a 4–5. századra hitelvi és/vagy intézményi riválisainak […]

Olvass tovább

Keresztényüldözések története (7.)Ikonháború

Hogyan harcolt Bizánc a képellenes hívőkkel? – A Bizánci Birodalom területén 726 és 843 között zajló ikonellenes mozgalom nagy tétje az volt, hogy sikerül-e visszafordítani a kereszténységet a bibliai hitfelfogáshoz a képtisztelet kérdésében, vagy pedig egy bibliaellenes tradíció uralja le a keresztény világot. Százmilliók későbbi hitgyakorlata függött e harc kimenetelétől. A hosszú küzdelem arra is […]

Olvass tovább

Vértanúk és hitvallók a második században A keresztényüldözések története (5.):

Halhatatlanok  Jézus nem áltatta követőit illúziókkal, amikor elébük tárta, hogy elkötelezett híveit, tanítványait milyen fogadtatás várja saját környezetük és kortársaik részéről, ha teljesítik küldetésüket. Azonban az is távol állt tőle, hogy mindezzel az önsajnálatra vagy a vallásos szenvelgésre adjon tanítványainak okot. Hiszen fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy bizonyságtevői akkor lesznek maradéktalanul boldogok földi pályafutásuk során, ha […]

Olvass tovább

Nérótól Diocletianusig: A keresztényüldözések története (4.)

Caesar kontra Khrisztosz Nérótól Diocletianusig: A keresztényüldözések története (4.) „Győztél, Galileai!”: állítólag ezekkel a szavakkal búcsúzott az élettől Julianus császár, aki az aposztata, vagyis hitehagyott néven vonult be a történelembe. ő volt az utolsó keresztény­üldöző pogány uralkodó a Római Birodalomban. Bár ekkorra a kereszténység már csaknem fél évszázada egyenjogúvá vált a pogány vallásokkal, Julianus bővében […]

Olvass tovább