Mindenki olyan öreg, amilyen az érrendszere – tartja egy régi közmondás. Ettől függ, hogy milyen az egészségünk, a közérzetünk, a szellemi frissességünk általában az életkilátásaink meghatározója. Elérhetjük, hogy idős korunkban is fiatal legyen az érrendszerünk, ennek érdekében elsősorban a táplálkozási szokásainkon kell változtatnunk.
Hosszú folyamat
Az erek elmeszesedése nem egyik pillanatról a másikra következik be. A folyamat hosszú, és már 10-20 éves korban elkezdődik. Ekkor az erek belhártyáján koleszterin gazdag lerakódások, úgynevezett plakkok alakulnak ki. A kis zsírcsíkok mágnesként vonzzák magukhoz az újabb és újabb zsírmolekulákat, számuk növekszik. Később – a következő 20^10 évben – a felrakodások tovább nőnek, a zsírcsíkokból dudorok lesznek, amelyekben a zsírszerű anyagok (lipidek) mellett egyéb anyagok, végül mész (kalcium) rakódik le. A mész csontkeménnyé teszi az erek bizonyos részeit, s ezeken a helyeken az érfal elveszti a rugalmasságát. A meszesedés közben az erek beszűkülnek vagy elzáródnak, akárcsak a vízkövesség miatt elduguló csővezetékek. Az igazi baj akkor alakul ki, amikor a plakk mélyén repedések, bevérzések jelentkeznek, majd kifekélyesedések. Ekkor a vérlemezkék feltapadnak az érbelhártya felszínére, kialakul a vérrög, a trombus. Ettől vagy elzáródik az ér, s létrejön a trombózis, vagy a vérrög egyszer csak leszakad, és egy távolabbi érszakaszhoz sodródik. Ez a jelenség az embólia.
Vissza is fordítható
Az érelmeszesedésre való hajlam részben öröklött, részben a környezeti hatásoktól, az életmódunktól és a táplálkozásunktól függ. A táplálkozással befolyásolható tényezők közül a vérzsírok kockázati szerepe a legismertebb. A magyarok átlagosan kétszer-háromszor több zsiradékot fogyasztanak, mint amennyire a szervezetnek szüksége van. Még nagyobb probléma, hogy a zsírok 80 százaléka állati (sertészsír, szalonna, zsíros hús, tejtermék), úgynevezett telített zsiradék. Ezek növelik a vér koleszterinszintjét, míg a telitetlenek – a sovány húsok, a baromfi és a hal, a növényi eredetű olajok csökkentik azt.
Tehát táplálékunk zsírtartalma és annak minőségi összetétele befolyásolja vérzsír szintünket, és ily módon az érelmeszesedésre való hajlamunkat. Mivel az érelmeszesedés folyamata nemcsak megelőzhető, hanem bizonyos mértékig vissza is fordítható, a megfelelő étrendi változtatások a már kialakult szív és érrendszeri betegségek esetén is első lépést jelentik a gyógyításban. A koleszterinszintet csökkentő táplálkozás csökkenti a kockázati tényezőket és gyógyszerigényt.
Amerikai példa
Egy felméréssorozatban az életmódváltás érelmeszesedésre kifejtett hatását vizsgálták. A kísérletekbe bevont betegeknek egy éven át tartózkodniuk kellett az állati zsiradékokat tartalmazó ételektől, nem dohányozhattak, viszont naponta rendszeresen edzettek, sétáltak, kocogtak, tornáztak.
Pszichológusok társaságában stressz mentesítő foglalkozásokon vettek részt, megtanultak lazítani. Már négy hét után jelentős eredményeket tapasztaltak, a szív vérellátási zavarait jelző rohamok 91 százalékkal csökkentek, a vér koleszterintartalma pedig 24 százalékkal. Ha nem ijesztően magas a beteg koleszterinszintje, a magyar orvosok is a gyógyszer nélküli gyógymódot ajánlják, vagyis az életmódváltást. (Cs.Gy)