Zombivá teszi a gyereket a tablet és az okostelefon? Egy hatéves fiú története
Susan csak jót akart elsős gyerekének, amikor iPadet vett neki – mire észbe kapott, már majdnem késő volt…
Susan, egy amerikai édesanya iPadet vásárolt a kisfiának, Johnnak, amikor az elkezdte az általános iskola első osztályát. A suliban megszokott volt, hogy a diákok tabletet és okostelefont használnak, ráadásul John felfedezte magának a Minecraftet is. A suliban is volt Minecraft-klub, és a technikatanár is azt mondta, hogy ez a játék jót tesz a gyerekeknek, fejleszti a képességeiket.
Egy idő után azonban a kis John kezdett megváltozni.
Egyre kevesebbet segített otthon, már nem érdekelte a baseball, amit azelőtt úgy imádott, és korábbi szokásával szemben alig-alig olvasott könyveket – és még álmában is a Minecrafttel játszott. Mivel a helyzet egyre rosszabb lett, Susan megpróbálta elvenni a fiútól a tabletet – erre azonban megdöbbentően intenzív dühroham volt a válasz.
Fotók: Pixabay
Egyik este Susan benézett John szobájába, hogy megnézze, alszik-e a fia. Legnagyobb megdöbbenésére Johnt rémisztő állapotban találta: véreres, tágra nyílt szemekkel meredt a plafonra, mellette pedig az ágyon ott világított a tablet. A fiú úgy nézett ki, mintha valamiféle transzba került volna, az édesanyja pedig szinte magánkívül volt, annyira pánikba esett, látva a katatón állapotba került Johnt, aki nemrég még egy életvidám fiú volt.
Nem véletlen, hogy a Szilícium-völgy legsikeresebb komputercégeinek alapítói és menedzserei közül többen is olyan iskolába járatják vagy járatták a gyerekeiket, ahol azok egyáltalán nem használhattak kütyüket.
Ez éppúgy igaz a Google-t alapító Szergej Brinre és Larry Page-re, mint az Amazont létrehozó Jeff Bezossra vagy a Wikipédiát alapító Jimmy Walesre. De még Steve Jobs, az Apple alapítója is ilyen suliba íratta a gyerekeit.
Sok szülő is érzi ösztönösen, hogy a laptop, tablet vagy okostelefon képernyője szinte „megdelejezi” a gyerekeket. Nem tudnak úgy összpontosítani, és ha valamiért éppen nem tudják bekapcsolni, türelmetlenek, fásultak lesznek. Ha pedig valaki megpróbálja elvenni tőlük az eszközt, vagy csak korlátozni a használatát, hisztériás dührohammal reagálnak.
Sajnos ez csak a jéghegy csúcsa, a helyzet valójában még ennél is rosszabb.
Tudományos kutatások bizonyítják, hogy a képernyők használata úgy hat a frontális agykéregre, mint a kábítószer.
Ez a „digitális kábítószer” szintén megemeli a dopamin szintjét. Ez a hormon felelős a boldogságérzetért, így nem csoda, ha gyorsan kialakul a függőség.
Nem véletlenül nevezte például Dr. Peter Whybrow, a Kaliforniai Egyetem professzora „elektronikus kokainnak”, kínai kutatók pedig „digitális heroinnak” ezt a hatásmechanizmust. Több száz klinikai vizsgálat jutott arra a következtetésre, hogy a képernyő előtt nap mint nap mozdulatlanul eltöltött idő depresszióssá, szorongóvá és agresszívvé teheti a gyerekeket és a kamaszokat.
Statisztikák szerint az amerikai 8-10 éves korosztály naponta 8 órát tölt a számítógép vagy telefon képernyője előtt, míg a tizenéveseknél ez már 11 óra (2013-as adatok szerint). Márpedig, ha valaki egyszer függő lett, onnantól sokkal nehezebb visszavezetni az egészséges keretek közé. Van olyan kutató, aki szerint ennek a függőségnek az erőssége csak a szexualitással mérhető össze.
Akkor hát mi lehet a megoldás? Ebben az esetben is a megelőzés: még a függőség kialakulása előtt kell közbelépni, és megelőzni, hogy a gyerek túl szoros kapcsolatba kerüljön a kütyükkel.
A szülőknek nem szabad a könnyebb, kényelmesebb megoldást választani, és a 4, 5 vagy 8 éves gyereküknek tablet helyett inkább (képes)könyvet kellene adniuk a kezébe.
Ugyanígy a Minecraft helyett inkább legózniuk kellene a gyerekkel, és ahelyett, hogy a kezébe nyomnak egy tabletet, inkább együtt kéne focizniuk vagy kirándulniuk.
Fontos lenne az is, hogy a gyerekek ne rendelkezzenek korlátozás nélkül hozzáférhető saját eszközökkel, illetve bármikor használható internet-eléréssel.
És persze a szülői példa talán a leghangsúlyosabb:
egy apuka vagy anyuka, aki a családi vacsora közben is alig-alig pillant fel a mobiljából, nehezen várhatja el a gyerekeitől ennek az ellenkezőjét. És persze nem árt a gyerekekkel leülni, és elmesélni nekik, milyen sok rossz hatást válthat ki, ha rágyógyulnak a gépre vagy a telefonra.
Susan végül elérte, hogy el tudta venni Johntól a gépet – bár ez nagyon nehéz volt, és főleg az elején John hatalmas kínokat állt ki emiatt. De aztán helyre jöttek a dolgok: a fiú újra a régi lett, baseballozott, szaladgált, ismét életvidám, mosolygós, élénk gyerek lett belőle. Aztán kapott egy asztali számítógépet, és megtanulta, hogy csak bizonyos időben és akkor üljön le elé, ha tényleg dolga van a gépen.
via NEW YORK POST
Szeretlek Magyarország
2016. szeptember 10.
http://www.szeretlekmagyarorszag.hu/zombiva-teszi-a-gyereket-a-tablet-es-az-okotelefon-egy-hateves-fiu-tortenete/