A hollandiai TNO-kutatóhálózat Zeistben lévő élelmiszerkutató intézetében végzett állatkísérletek szerint a táplálékban lévő ballasztanyagok, főképp a gabonaneműek megemészthetetlen rostjai hozzájárulnak az emlődaganat megelőzéséhez. A nők táplálkozási szokásainak és emlődaganatainak földrajzi eloszlásáról készített térképek ezt a megfigyelést megerősíteni látszanak.
Tudományos magyarázat híján erre az esetleges összefüggésre három föltevés született:
A búza-, a rozs- és a zabkorpában eddig ismeretlen alkotórészek vannak. A rostanyagok ezek hatására a lánykákban termelődő bizonyos hormonokat megkötik, úgyhogy azok nem kerülnek bele a véráramba, s ezért az első havi vérzés időpontja kitolódik. Ugyanezekről az alkotórészekről fölteszik, hogy a daganatképződésre is gátlólag hatnak.
A táplálék rákkeltő anyagait a ballasztanyagok valaminő összetevői megkötik, s a széklettel a szervezetből eltávolítják, úgyhogy azok nem jutnak át a bélfalon.
c) Az is elképzelhető, hogy a gabonaneműek magjai (például a szójáé vagy a repcéé) olyan összetevőt tartalmaznak, amelyek ellene hatnak a daganatos sejtek termelődésének, különösen a változás korában.
A holland élelmiszer-kutatók e kísérletektől és föltevésektől függetlenül is azt ajánlják, hogy a táplálék bőségesen tartalmazzon zöldséget, gyümölcsöt és darakészítményeket. (Nachrichten von TNO)
Kommentem: A növényi rostok egyéb előnyei közé sorolhatók a székrekedés – és az ebből fakadó egyéb súlyos betegségek (pl a vastagbél és a végbélrák) megelőzése. A túlsúly karbantartása. A teljes értékű – tehát rostban és ásványi anyagokban gazdag – kenyér előnye a „kenyérhez hasonló tárgy” és az ebből fakadó emésztési zavarok, a cukorbetegség…stb elleni napi küzdelemben vitathatatlanul óriási segítség. (Dénes Ottó)