Szőnyi Szilárd: Miért lett kiemelt egyház a Hit Gyülekezete?
Bár a Hit Gyülekezete kétségkívül megérdemli az egyházi státuszt, a kiemelt felekezetek közé emelése Németh Sándorék és a Fidesz közti paktum gyanúját keltheti. A Heti Válasz annak járt utána, mennyiben joggal.
Adva van egy párt – az MSZP -, mely egyháztörténeti gyásznapnak nevezi a múlt hétfőt, amikor megszületett a felekezetek bejegyzését szerinte diktatórikus módon szigorító törvény. Adva van egy egyház – a Hit Gyülekezete -, mely közvetve az említett párt házi tévéjének, vagyis az ATV-nek a többségi tulajdonosa. És adva van a gyülekezet vezető lelkésze, aki másnap ugyanebben a televízióban az egekig magasztalja az új jogszabályt Annak értelmében ugyanis a kormány a társulatot azonos polcra helyezte a katolikusokkal vagy a reformátusokkal. És ezek után adott az alapos gyanú, mely szerint mindezen ellentmondás mögött valamiféle paktum áll. Vagyis a kormány azért kivételezhetett az eddig ellenlábasaként mutatkozó Hit Gyülekezetével, hogy annak több tízezres tagságát, illetve a birtokában álló televíziót maga mellé állítsa, vagy legalábbis pacifikálja.
„Nincs rejtett pénzügyi megállapodás amögött, hogy a gyülekezet is bekerült az el- ismert egyházak közé” – állította a múlt csütörtöki Népszavában Németh Sándor vezető lelkész. A televízió képernyőjén egyelőre nehéz is bármilyen boltolást tetten érni, hiszen ott továbbra is futnak a harcosan ellenzéki műsorok. De ha valaki nem tud szabadulni a paktumkötés gyanújától, éppenséggel talál magának hivatkozási alapot. Aki például látta az ATV-n a rettenthetetlen és elfogulatlan kérdező hírében álló – ám a kényes témákat ezúttal kínosan kerülő – Kálmán Olga interjúját Némethtel, az fogalmat alkothatott arról, milyen is lehet egy megszelídített csatorna. Az Echo tévében pedig Vámos György a vezető lelkésszel folytatott, kínos smúzolástól sem mentes beszélgetésében arra a mutatványra vállalkozott, hogy a radikális jobboldal előtt szalonképessé tegye a Jobbik által cionista bizniszszektaként emlegetett gyülekezetet.
Last minute törvény
Szászfalvi László KDNP-s egyházügyi államtitkár első koncepciója szerint 100 éves múlt vagy 25 ezer fős tagság házi kategória megcsípésé- hez – utóbbi feltételnek Németh Sándorék pedig megfelelnek. Akkori értesüléseink szerint a kormány azzal tervezte kifogni a szelet az elvtelen pálfordulást emlegetők vitorlájából, hogy a gyülekezetet elismerik egyháznak, de nem hoznak létre történelmi besorolást.
A parlamentnek benyújtott KDNP-s törvényjavaslat igazolta is várakozásainkat. A tervezet az egyházakat három csoportba – bevett/elismert felekezetek; jelentős köztevékenységet ellátó egyházak; a világvallásokhoz kötődő szervezetek – rendezte, és a „hitgyülit” a második körbe helyezte (a létszámhatárt egységesen ezer főben állapította meg). A törvényjavaslat végszavazása előtti órákban aztán – a Fidesz intenciójára – a tervezetet alapjaiban megváltoztató indítványok kerültek a képviselők elé. A végül így elfogadott törvény szerint immár nem a bíróság, hanem a parlamenti képviselők kétharmada dönt a felekezetek elismeréséről, és a három kategória több tucat egyháza helyett egyetlen, 14 tételes lista marad. Ezen a katolikusok, a reformátusok, az evangélikusok, az unitáriusok, a baptisták és a nemzetiségi ortodox felekezetek mellett a Mazsihisz, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség, illetve – az MSZP-hez kötődő Mazsihisz ellensúlyozására – az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség, valamint a Hit Gyülekezete szerepel.
Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője azzal indokolta a „last minute” változtatást, hogy nem szabad kategóriákba rendezni az egyházakat. A hétfői Népszabadságban pedig megfeddte a javaslat kidolgozásért felelős KDNP-t, amiért – állítólag a Fidesszel való egyeztetés nélkül – vállalhatatlan részeket tartalmazó indítványt készített. Hódmezővásárhely polgármestere nem először tesz tanúbizonyságot a tágkeblű vallási türelemről. Tavasszal az általa vezetett önkormányzat 99 évre ingyenes használatra bocsátott a Hit Gyülekezetének egy ingatlant, de más fideszes helyhatóságok vezetői is jó kapcsolatot ápolnak a több városban a második legnagyobb egyházként működő, így politikai értelemben is megkerülhetetlen közösséggel.
„Mindinkább elmerültünk a kérdésben, hogy melyik felekezet melyik csoportban szerepeljen, és láttuk, hogy parlamenti képviselőink egyre- másra próbálnak belobbizni szívüknek kedves egyházakat valamelyik kategóriába, annál inkább beláttuk, hogy nehéz indokolni az elkülönítést” – fogalmaz fideszes forrásunk. „Világossá vált az is, hogy nem tudunk olyan törvényt alkotni, melyben a Hit Gyülekezete ne esne egy kalap alá a legnagyobb egyházakkal. Azt sem akartuk, hogy – ha nem az »elitklubban« kapnak helyet – Németh Sándorék – sanak a kormány ellen. Aztán úgy gondoltuk: ha már ekkora előnyhöz juttatjuk őket, akkor az ellentételezés se maradjon el” – magyarázza emberünk.
A tét az ATV?
Vagyis a kormány igyekezett összekapcsolni a méltányost a hasznossal. Ennek előkészítése már évekkel ezelőtt elkezdődött, amikor a Fidesz megígérte Némethnek, hogy nem fogják nélkülük módosítani az egyházi törvényt. Többen ennek tudják be, hogy a gyülekezet a 2010-es választások előtt kihátrált a 2009-es európai parlamenti voksoláson még pártolt MDF mögül, így Dávid Ibofyáék kiestek a parlamentből.
Most az a kérdés, hogy e viszonylatban mekkora tét az ATV, s miként lehet feloldani az ellentmondást az ellenzéki tévé birtoklása és a gyülekezet kormánybarát gesztusai között. Bár májusi cikkünkben az ATV illetékesei fogadkoztak, hogy továbbra is ellenzéki csatornaként fognak működni, nehéz elképzelni, hogy a kormány látványos gesztusa után a csatorna változatlan vehemenciával bírálja a jobboldalt.
„Az én teológiai ízlésemnek nem mindenben felel meg a Hit Gyülekezete […] de ha egyszer a magyar társadalom ilyen mértékben támogatja a Hit Gyülekezetét, akkor észszerű, hogy az Országgyűlés ezt akceptálja” – magyarázta a törvény elfogadása után Semjén Zsolt KDNP-s miniszterelnök-helyettes a parlament döntésén meglepődők- nek. Ezen az alapon viszont olyan egyházakat is el lehetett volna ismerni, mint a Jehova Tanúi, akiknek taglétszáma a Hit Gyülekezetéével vetekszik. Mivel azonban az ő alkuképességük jóval kisebb, mint Némethéké, ebben a játszmában – az első körben – nekik nem osztottak lapot.