2009. január 30. 12:10
Spirituális politika
Gábor György morálról és misékről
SÁNDOR ZSUZSANNA interjúja.
Kovalovszky Dániel felvétele
Idehaza tavaly sorozatos támadások értek romákat, zsidókat, melegeket. A keresztény egyházak nem tiltakoztak az erőszak ellen. Holott 2008-at ők a Biblia évének nyilvánították.
Szimptomatikusnak tartom a helyzetet. A Biblia alapelve: jure divino. Azaz: egy az Isten, s az emberiség Isten teremtményeként egységes. A tízparancsolat az egész nyugati civilizáció alapja, alkotmánya. Ehhez képest a Biblia éve idehaza a csendes kirekesztés eseményévé vált. A nagy keresztény egyházak kisajátították maguknak a rendezvényeket, mintha csak hozzájuk szólna a szöveg. Nem tudom, mi okból, de az egészből kihagyták a kisebb keresztény felekezeteket, továbbá a zsidókat, valamint a világi tudósokat is, akik szintén mondhattak volna érdekes és új dolgokat. Az pedig, hogy az egyházak nem emelték fel szavukat a különféle gyűlölködésekkel szemben, egyértelműen jelzi: a politikai szempontokat és helyezkedést fontosabbnak tartják a biblikus elveknél. Úgy látom, az egyházak ma már legalább annyira megosztják az országot, mint a pártok.
De miből gondolja ezt?
A rendszerváltáshoz egy gazdaságilag és mentálisan lerobbant ország érkezett el: az egész társadalom fizikailag vagy szellemileg kifosztottnak, megraboltnak és megalázottnak érezhette magát. Az egyházak elsőnek álltak be a kárpótlást követelők sorába.
Később az egyházak gazdasági és hatalmi törekvéseikhez szövetségesre találtak a Fidesz vezette jobboldalban, amely azóta is PR-céljaira használja őket. Csakhogy olykor már a jobbot is jobbról előzik. A Magyar Gárda avatásán papok is jelen voltak, megáldották a gárda zászlaját. Tavaly az egyházi bíróság mutatott fityiszt az alapvető humánum szellemének: felmentette ifj. Hegedűs Lórántot, aki engedélyezte a holokauszttagadó történésznek, David Irvingnek, hogy előadást tartson a belvárosi református egyházközség termében.
A miniszterelnök nemrég nyilatkozta lapunknak: fokozódik a pártok közötti ideológiai harc. A baloldal a polgári modernizációt képviseli, a jobboldalon viszont „hódít” az új fundamentalizmus.
Rengeteg jele van, hogy a jobboldal a fundamentalizmus irányába halad. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke már korábban hangoztatta: pártja a katolikus egyház lándzsája kíván lenni. Kezdeményezték, hogy a keresztény elvek kerüljenek bele a magyar alkotmányba, és legyen mindenkinek munkaszünet a keresztények pihenőnapja, a vasárnap. Ezek szimbolikus üzenetek. Azt jelzik: a jobboldal megkérdőjelezi a világnézetileg semleges állam alkotmányos jogrendjét.
Sajnos a magyar társadalom még nem méri fel ennek a veszélyét. Ha egy jobboldali hatalomváltás után az egyházak a törvényhozásban is szerepet kapnának, elvileg mindenki számára általános normatívává lehetne tenni – mondjuk – a katolikus értékek betartását. Akár másodrendű állampolgárokká válhatnának mindazok, akik nem tartoznak az „igazi, keresztény magyarok” közé. (lásd Iványi G.és egyháza. D.O.)
Idehaza csökkent a közbizalom a politika iránt. Erre és a pénzügyi világválságra játszik rá a Fidesz, amikor erkölcsi megtisztulást sürget.
Tartuffe-fel nem az a gond, hogy kisstílű szélhámos. Hanem hogy önmagát abszolút etikai példaképként állítja be. A Fidesz is azonosítja magát a tökéletes igazsággal és morállal. Egy morális-etikai abszolútummal nem lehet vitatkozni, nem lehet attól eltérően vélekedni, s ha valaki ezt mégis megteszi, az csak az „ördögtől való lehet”. Ám ez a mentalitás magát a demokráciát kérdőjelezi meg. Annak ugyanis épp az a lényege: a hatalom kritizálható.
A Fidesz számára az erkölcsi ideologizálás leginkább arra jó, hogy leplezze a valódi politikai és gazdasági elképzelések hiányát. Orbán Viktor is tudja: ha hatalomra kerülnének, ők sem lennének képesek csodát tenni a gazdaságban. Az unió tagja vagyunk, kis ország, nyitott gazdaság, kiszolgáltatva a nemzetközi pénzpiacnak és gazdasági trendeknek. Itt nem lehet teljesen más gazdaságpolitikába kezdeni. Vagyis hamarosan kiderülne: a Fidesznek az adócsökkentésekre és az állami kiadások növelésére tett demagóg ígéretei csupán „verbális trükkök”. Ezért is kell nekik a spirituális máz: az irracionális, érzelmi politizálással saját rajongóik, a fideszes B-közép elől fedhetik el a valódi megoldások hiányát.
S nem lehet hitelesen megszólítani a fiatal választókat, akik értelmes, őszinte és világra nyitott szavakra, nem pedig közhelyekre, elavult politikai szlogenekre és szereplőkre vágyódnak. A katasztrófa az: nincs koncepció, nincsenek izgalmas disputák és víziók, nincs hatásos ellenszere a jobboldali fundamentalizmusnak. Amely ha csak egyetlen választási ciklusra is hatalomra jutna, óriási károkat okozna a demokráciának. Ne legyenek kétségeink.—-
Kommentárom: a szerző és interjualanya majdnem prófétai ízű mondatait az idő (3 év, 2009 01 30!!) sajnos keményen igazolta. A jobboldali ideológia alapját a nagyegyházi (Történelmi?) egyházakra épülő, nagyobbrészt a katolikus klérussal kokettáló berendezkedés jellemzi. Ez a pluralizmusnak az éles ellentéte, ahol a különféle (pl vallási, vagy politikai) gondolatokat is tolerálja az uralkodó párt, csoport…stb.Adva van egy “centrális erőtér”, amiben a kirekesztés és a minél hosszabban berendezkedő elit(ek) szándékai,- nem utolsó sorban anyagi érdekeik – a mérvadók. A NÉP számára a kötelező – állami – ideológia és az igazodás a túlélés kulcsa(?) Dénes Ottó
Téves
„Téves az a felfogás, amelyik el akarja egymástól szeparálni az egyház és az állam világát.” 2011. május 20.
A teljes cikk ITT olvasható:http://www.168ora.hu/itthon/spiritualis-politika-30128.html