Vakságot okozhat az ízfokozó

Egy állatkísérletben bebizonyosodott, hogy a kínai éttermek és a konzervipar által elősze­retettel használt nátrium-glutamát nagy koncentrátumban való fogyasztása maradandó lá­táskárosodást okoz. Az anyag számos ételben megtalálható, ám hosszú távú hatásait eddig álig kutatták.

A japán Hirosaki Egyetem kutatói egy vizsgálat so­rán meglepő felfedezést tettek. Azt találták ugyanis, hogy a magas nátrium-glutamát tartalmú diétán tar­tott patkányok látáskárosodást szenvedtek el, és re­tinájuk elvékonyodott. A kutatók hat hónapig alkal­mazták az anyagot, és az ilyen diétán tartott patká­nyok retinája 75 százalékkal volt vékonyabb, mint szerencsésebb társaiké.

A glutamát olyan aminosav, amely ingerületátvi­vő vegyületként működik. Azt már korábban bebi­zonyították, hogy maradandó idegkárosodást okoz, ha közvetlenül a retinába fecskendezik.
A mostani állatkísérletben három csoportba osz­tották a patkányokat. Az első csoportba tartozók hat hónapig emelt dózisban kaptak nátrium-glutamátot. Az egyik kontrollcsoportban csökkentett kon­centrációban kaptak ebből az anyagból, a másikban pedig egyáltalán nem kaptak nátrium-glutamátot.

A teszt során bebizonyosodott, hogy a sérült re­tina fény hatására nem működött megfelelően, az állatok látása romlott. A csökkentett diétán tartott patkányok látása szintén károsodott, bár kisebb mértékben. A kutatók azt találták, hogy a károso­dott látású patkányok csarnokvizében – amelyben a retina úszik – magas volt a nátrium-glutamát kon­centrációja, az anyag hozzátapadt a retina sejtjei­nek receptoraihoz és elpusztította őket. Másodla­gos következmény volt, hogy a megmaradó sejtek ingerületvezető képessége csökkent.

Ohguro professzor szerint az első csoportba tar­tozó, jóformán vak patkányok diétájában 20 száza­lékos volt a nátrium-glutamát koncentrációja. Amennyiben ennél alacsonyabb volt a szer tartal­ma, akkor nem következett be károsodás. Ám a ku­tató hozzátette, hogy jelenleg még nem lehet meghatározni azt a ha­tárvonalat, amely felett már ártal­mas az anyag szervezetbe jutása.

A kísérlet megmagyarázhatja, hogy Kelet-Ázsia miért vezet a normáltenziós zöld hályog megbetege­dések területén. (Ennél a betegség­nél úgy vezet vaksághoz a glaukóma, hogy a szem belsejében végig normális marad a nyomás.) A maga­sabb zöld hályog megbetegedés ará­nyának azonban genetikai okai is le­hetnek. Ahhoz, hogy a nátrium-glutamáttól valaki megvakuljon, sok­kal, de sokkal többet kell belőle fo­gyasztani, mint amennyit szoktunk, állítja Peng Tee Khaw, a londoni Moorfields Eye Hospitál glaukóma- specialistája. Figyelmeztet azonban arra, hogy ha vala­ki szereti nyakon önteni az ételét nátrium-glutamáttal, annak később problémái támadhatnak a retinájával.

Bár a patkányoknak adott glutamát mennyisége kiemelkedően magas volt, az évtizedekig tartó nátrium-glutamátdús étkezés hosszú távon hasonló tü­neteket válthat ki. Lehetséges, hogy ez az oka an nak, hogy csak a negyvenévesnél idősebb emberekben alakul ki normál tenziós glaukóma.

Becsapja az érzékelést

A nátrium-glutamát olyan ízfokozó szer, amely magas koncentrátumban található meg például a keleti konyha ételeiben, valamint a konzervekben, mélyhűtött árukban, húskészítményekben, zacskós levesekben.

Az adalékot angol nevének rövidítése alapján MSG-ként is ismerik (monosodium glutamate), illetve gyakran az E-621 kódszámmal jelölik az ételek csomagolásán.

A nátrium-glutamát a só ízét emeli ki az ételekben, ezért eddig előnyének tartották, hogy használatával kevesebb sóra volt szük­ség. Ezzel csökkenteni lehetett az amúgy is túlsózott készítmények nátrium-klorid tartalmát, ami többek között a magas vérnyomás ki alakulásáért felelős.

Egyesek szerint mindennapjainkban szinte lehetetlen annyira túl­adagolni ezt az anyagot, hogy az elérje az ártalmas mennyiséget.

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?