Egy este, amikor anya a vacsorát főzte, 11 éves fia megjelent a konyhaajtóban, kezében egy cédulával. Furcsa, hivatalos arckifejezéssel
nyújtotta át a cédulát az anyjának, aki megtörölte kezét a kötényében és elkezdte olvasni azt:
– a virágágyás kigyomlálásáért: 500 Ft
– a szobám rendberakásáért: 1000 Ft
– mert elmentem tejért: 100 Ft
– mert 3 délutánon át vigyáztam a kishúgomra: 1500 Ft
– mert kétszer ötöst kaptam az iskolában: 1000 Ft
– mert mindennap kiviszem a szemetet: 700 Ft
Összesen: 4800 Ft.
Anyja kedvesen ráemelte fiára tekintetét. Rengeteg emlék tolult fel benne. Fogott egy tollat és egy másik cédulára ezeket írta:
– mert 9 hónapig hordtalak a szívem alatt: 0 Ft
– az átvirrasztott éjszakákért, amit a betegágyad mellett töltöttem: 0 Ft
– a sok-sok ringatásért, vigasztalásért: 0 Ft
– könnycseppjeid felszárításáért: 0 Ft- mindenért, amit nap mint nap tanítottam neked: 0 Ft
– reggeliért, ebédért, uzsonnáért, zsemléért, amit készítettem neked: 0 Ft
– az életemért,amit minden nap neked adok: 0 Ft.
Összesen: 0 Ft
Amikor befejezte, anya mosolyogva nyújtotta át a cetlit a fiúnak. A gyerek elolvasta és két nagy könnycsepp gördült ki a szeméből. Szívére szorította a papírost és a saját számlájára ezt írta: FIZETVE
Szerdahelyiné Szántó Mária
A számla
Mondja el a véleményét!