A közelmúltban mondja az egyik közeli barátom, hogy a feleségét az orvosa eltiltotta mindenféle gyógyszerétől, mert a mája már annyira beindult a májcirrózis felé, hogy az alapvető méregtelenítést is csak nayg nehézségek – és nagy fájdalmak – árán végzi el. Azt javasolta, hogy igyekezzen méregmentesen élni. Vagyis diétázzon, amennyire csak tud. A lecke fel van adva mindenkinek: mérgek nélkül élni!!!
Ha egy átlagos ABC-ben körülnézünk, ezt az élelmiszeripar mai feldolgozási technikáival sohasem fogjuk tudni megvalósítani. Miért?
Akármit veszek le a polcról tele van idegen vegyületekkel és ismeretlen anyagokkal, amiket bizony a MÉREGTELENÍTŐ apparátus kéne, hogy kiszűrjön a vérünkből. Elsősorban a MÁJ! A többi munkatársra is várnak a feladatok. A légzés, az izzadás, a vesék, a bélrendszer (magyarul a székletkiválasztási része, a vastagbél és a végbél). Szóval van mit dolgozni. Ezek után már kézenfekvő, hogy miért harcolok egyszerű eszközeimmel (NATURA Reformélelmiszer kisvállalkozás anno 1989 óta!!!) a minél természetesebb és minél kevesebb manipulációval elfogyasztható élelmiszerek gyártásáért és terjesztéséért.
Erre az ételízesítőnket – amiben NINCSEN ÍZFOKOZÓ jól megadóztatták, hogy megvédjék Önöket a káros anyagoktól. Például a sótól. Ugyanis a remek fűszernövényekhez kell elegendő só, hogy az ételeket megízesítse. Ez nyilván a kompozíciónak jelentős hányadát kiteszi, tehát ADÓZÁSI tétel. Jól meg vagyunk védve, nehogy a Nátrium-Glutamátot meg lehessen kerülni. Ezzel ugyanis kevesebb fűszert és több sót lehet keverni az ízesítőkbe, ami – a só – nyilván jó hasznot hoz. Hatalmasan feldobja az ételeket. Na jó, egy fecske sem csinál – önmagában – nyarat. Küzdök a publikációkkal. (Dénes Ottó)
Vajon miért van szükség az ízek fokozására? Elfáradtak volna az ízek, vagy fokozásuk nélkül észre sem vennénk őket? Nem valószínű, hogy erről lenne szó. Akkor mi is az a nátrium-glutamát, és miért használják az élelmiszeriparban tonnaszám?
Nátrium-glutamát: első hallásra nem tűnik valami finomnak, pedig talán már sokaknak ismerős ez az adalékanyag. Az élelmiszerek vásárlásakor sokszor találkozunk ezzel az összetevővel. Más néven MSG vagy E 621 – a glutaminsav nátriummal alkotott sója. A legáltalánosabban használt élelmiszer-adalékanyag. Nagy mennyiségben keményítőből, cukornádból, cukorrépából vagy melaszból állítják elő erjesztés útján. 2001-es adatok évente 1,5 millió tonnáról számoltak be, ami mára már eléri az évi 2,5 millió tonnás mennyiséget.
A japánok régóta ismerik, természetes formájában a kombu nevű tengeri hínárban található. 1908-ban dr. Kikunae Ikeda fedezte fel a kombuban található kémiai anyagot. Ettől kezdve nem volt szükség a tengeri hínárra, hiszen szintetikusan előállítható változata sokkal olcsóbb és hozzáférhetőbb. Így esett, hogy Ikeda úr céget alapított Ajinomoto néven, amelynek sikerült elfogadtatni az aszpartam nevű édesítőt, amelyet szintén az egészségkárosító anyagok között tartanak számon az erre igényes vásárlók.
A nátrium-glutamát ízfokozónak jellegzetes „umami” íze van, amelyet a kínai és a japán konyha az ötödik alapízként tart számon. A szó jelentése: ’kellemes íz, fenséges íz’. Ezt természetes formában megtalálhatjuk a paradicsomban vagy a parmezán sajtban is. A mesterséges ízfokozónak nincs tápértéke, önmagában íze sincs, hanem az ízlelőbimbókat stimulálva becsapja az agy ezért felelős részét, illúziót keltve benne.
Az ízfokozóval készített csirkefalatok például silány minőségű és egészen kevés húst tartalmazó ételek, tele adalékanyagokkal – csupán az ízfokozó miatt érezzük csirkeízűnek. Az így készült ételek – például a zacskós levesek, a gyorséttermi hamburgerek – előállítása sokkal olcsóbb, mivel kevesebb alapanyagot és fűszert kell az elkészítésükhöz felhasználni.
Érdemes figyelembe vennünk, hogy ma már egyre több tudományos forrásban jelenik meg a nátrium-glutamát egészségünkre gyakorolt negatív hatásáról szóló írás, valamint egyre nyilvánosabb viták folynak a készítők és a fogyasztók között. A gyártók szerint semmilyen hatása nincs a szervezetünkre, mások szerint azonban olyan önmagukban álló aminosavakat tartalmaz, amelyekre a szervezet úgy reagál, mint a stresszre, a mérgezésre vagy bizonyos betegségekre. A New England Journal of Medicine szakmai cikkében már 1968-ban írt a nátrium-glutamát káros hatásairól. Azóta számos kísérlet bizonyítja, hogy a sejtjeink számára ez a szer méreg. A gyártók ezeket az információkat általában elbagatellizálják.
Minden ember szervezete másképp reagál az elfogyasztott adalékanyagokra. A nátrium-glutamát fejfájást, nyak- és hátfájást, szapora szívdobogást, mellkasi fájdalmat okozhat, az úgynevezett „kínai szindrómát”. A tünetek kiváltásához szükséges mennyiség egyénenként változó. Független állatkísérletek során a glutamáttal etetett terhes majmok utódjai agykárosodást szenvedtek. Ebből kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az ízfokozó hozzájárulhat agyi betegségek, depresszió és magas vércukorszint kialakulásához. A szervezetbe kerülve beindítja az inzulintermelést és a zsírraktározási folyamatokat, így az arra érzékenyeknél elhízást is okozhat. Mivel ezt a „fenséges ízt” mindenki szereti, a függőségre is érdemes felhívni a figyelmet. Gondoljunk csak a gyerekekre és a számtalan felfokozott ízű chipsre, amelyek elfogyasztása után már íztelennek tűnik egy saláta vagy főzelék.
Érdemes résen lenni a következő ételek vásárlásakor: ételízesítők, leveskockák, zacskós levesek, szószok, alapok, üveges szószok, feltétek, fagyasztott készételek, virslik, felvágottak, szójatermékek, üdítőitalok. A címkéken az ízfokozó különböző álneveken is megjelenhet: ízfokozók, E 621, hidrolizált növényi fehérje, élesztőkivonat, texturált fehérje. Jó hír, hogy hosszú listája van az ízfokozómentes élelmiszereknek, amelyek ráadásul nem is drágábbak!