Egy ősi rituális rendelkezésről folyik a vita, bírósági eljárás kapcsán Németországban.
Amikor isten egy olyan testi jelet hagy meg az általa kiválasztott népének, aminek nem mellékesen jelentős egészségügyi hatása is van, a hozzá nem értők között dúl a megfellebbezhetetlen és felsőfokú jelzőkkel tarkított kommentek dömpingje.
Néhányat kimazsoláztam és a nevek közlése nélkül kitettem olvasásra/átgondolásra.
Erről a témáról – egyéb jó gondolatok mellett – egy orvos által írt könyvből az első néhány fejezetet már közöltem és volt is többféle hozzászólás.Ha a téma elérhető teljessége valakinek fontos, lapozzon bele és vesse össze az itt közreadott cikk – és a kommentelők – írásával.(Dénes Ottó)
Részlet egy ebben a témában írt cikkből. Forrás:http://denesotto.blogspot.hu/2010/09/elkerulheto-betegsegek-viia-circumcisio.html
Fontos tényező volt, amikor 2008-ban Harald zur Hausen rákkutató,-akire az volt jellemző, hogy “a tradicióval és a többség véleményével szemben gondolkozik és cselekszik” – egy vírus felfedezéséért kapott orvosi Nobel-díjat. Ez a HPV-nek nevezett vírus (Human Papilloma Virus) a méhrákok valódi okozója. Ez azonban nem közlekedik csak úgy, mint bármiféle baktérium, vagy egyéb vírusok, ezt a fő tényezővel, a férfiak nemzőszervével lehet a legnagyobb biztonsággal bejuttatni a női szervezetbe.Az már csak hab a tortán, hogy ezt a férfiakban nem okozhat méhrákot, ugyebár? “CSAK A NŐKBEN !!!” Amelyik férfinál a tisztaság minden körülmények között biztosított, nem tudja hordozni, és átadni a HPV fertőzését.
Fontos leszögezni, hogy a FELNŐTTKORI körülmetélésre ez a gyakorlati hasznosság nem vonatkozik, amit az amerikai statisztika is igazolt.Csak kizárólag a 8 napos korban elvégzett műtét adott életre szóló védettséget a péniszrák és a nők esetében bekövetkezhető méhrák ellen.
————-
Malcolm, csak arra reagálok, hogy azt írod, a körülmetélés olyan, mint a nőknél a csikló kivágása. Ez egészen biztos nincs így. Nagyon sok kisfiút kell, nem 8 napos korában, hanem 2-3-4 éves korában körülmetélni fitymaszűkület miatt. Ezt megelőzi a szenvedés, amit a szűkület okoz, fájdalmas, begyullad stb. Valamint egy ekkora gyereknél maga a műtét, a szülőktől való elszakítás, és pont a legnemesebb szervével történik ez. Hidd el nekem, sokkal-sokkal rémesebb, mint mindez 8 napos korban, egy mozdulattal, és kész. Hogy a muszlimoknál hogy van, nem tudom, ott asszem idősebb korban csinálják, az biztos rosszabb lehet a keresztelés nem sérti a gyermek önrendelkezési jogát? Akarja az a gyermek pár naposan, hónaposan, hogy őt megkereszteljék?
Nem vagyok orvos, de én minden fiúgyermeket még kicsi korában körülmetélnék, egészségügyi szempontból. A férfiak – tisztelet a kivételnek – nem tisztálkodik rendesen. Ettől viszont a fertőzést átadhatja a nőnek is! Nem vagyok sem zsidó, sem muszlim, egy keresztény magyar vagyok!
a fütyi végét, a fitymát igen sokszor orvosi indokkal, a viselője jövőbeni érdekében is eltávolítják, itt, kis hazánkban is. A neve: fityma-szűkület. Kezdetben (pici csecsemő korban) megakadályozza a vizelet rendes eltávozását, ezáltal a pangó vizelet bűzt és idővel állandó gyulladást okoz a makkon, illetve a húgycsövön.
Ha nem foglalkoznak vele, akkor bűzös fehéres-sárgás lerakódás jelenik meg a makk és a fityma találkozásánál, illetve ki is ömlik. Óvodákban gyakran ekkor tűnik fel, hogy gond van, A szülők rendszerint szégyellik, és ha el is viszik orvoshoz a gyereket, nem teszik meg, amit pedig kéne (félnek, hogy pedofilek?): minden fürdetésnél kicsit visszahúzni a fitymát, ezzel is tágítani, és kimosni a lerakódott anyagot. Bekenni NEM szabad, mert az csak rosszabbítja a helyzetet. Ha semmit nem tesznek, csak gyereküknek ártanak, mivel később, a nemi élet kezdetén, a spontán magömlések idején az egész egy kínlódássá alakul. A letapadt fityma nem tudja követni a pénisz tágulását és hihetetlen fájdalmat okoz. Következmény: elfojtás. A pszichés következményekről meg inkább ne is beszéljünk. Kérek minden szülőt: ha a gyermekorvos azt mondja, hogy a kisfiuknak fityma-szűkülete van, engedélyezzék a felszabadító beavatkozást! Ez NEM körülmetélés, csak a letapadt szövetek felszabadítása, kb. 1 perc. A körülmetélés pedig mind az arab, mind a zsidó közösségekben alapvetően az éghajlati viszonyok miatti egészségügyi óvintézkedés volt eredendően.
Mi legyen a fütyivel?
Momentán megvan a lehetősége, hogy a művelt Európa betiltja a muszlim és a zsidó vallást.
… A szekularizmus nem semlegesség, hanem egy világkép a többi között. A szekularizált gondolkodás nem magasabb rendű a vallásosnál, nem uralhatja a társadalmat. (Jürgen Habermas, 2004)
Fotó: AP
Nagy felháborodás övezi Németországban azt a bírói döntést, amely – egy komplikációkkal járó beavatkozás ürügyén – jogellenesnek minősítette a gyermekek vallási indíttatású körülmetélését. A bíróság indoklása szerint ez a szokás sérti az egyén (a gyermek) önrendelkezési jogát, amely előbbre való a vallásszabadságnál. A felmérések szerint a német lakosság több mint fele egyetért a bírói döntéssel, vagyis jogtalan rituális csonkításnak tartja a körülmetélést.
Az érintett vallások hívei – a muszlimok és a zsidók – felháborodásába jó adag félelem is vegyül, nem alaptalanul. Mivel Németország az EU vezető hatalma, és a vallások megítélése Európa-szerte romlik, okkal tartanak attól, hogy az állam a hitük feladására akarja kényszeríteni őket. Ugyanis a körülmetélés betiltása egyenértékű e vallások beszántási kísérletével, ami körülbelül 25 millió embert érintene. Momentán megvan az elvi lehetősége, hogy a művelt Európa egyszerűen betiltja a muszlim és a zsidó vallást, ami történelmi jelentőségű, de igen kétes értékű lépés volna.
Ha valaki azt képzeli, hogy a muszlim és zsidó vallásokból egyszerűen ki lehet venni a körülmetélést, vagyis azt lehet mondani, hogy oké, gyerekek, szabad a vallásgyakorlás, csak hagyjátok békén a fitymát, nagyot téved. Körülmetélés nélkül ezek a vallások összeroskadnak. A Tóra így rendelkezik: Nyolcnapos korában körülmetéltessék nálatok minden férfigyermek nemzedékeiteknél; akár háznál született, akár pénzen vásároltatott valamely idegentől, aki nem a te magodból való. Körülmetéltetvén körülmetéltessék a házadban született és a pénzeden vett; és örökkévaló szövetségül lesz az én szövetségem a ti testeteken. A körülmetéletlen férfi pedig, aki körül nem metélteti az ő férfitestének bőrét, az ilyen lélek kivágattatik az ő népe közül, mert felbontotta az én szövetségemet. (1 Mózes 17.)
A mai zsidó gyakorlatban a nyolcadik napon való bֹ’rit mila-val, a körülmetéléssel kezdődik a zsidóvá válás, aminek folyamata a bar micva-ig, a felnőtté avatásig tart. A körülmetéléskor „száll belé a zsidó lélek”, ekkor kapja meg a gyermek a héber nevét. A férfiak körülmetélése (khitan) az iszlámban is kötelező, ennek elmulasztása törvényszegés, ami a hívők közösségéből való kizárásával jár. Mind a két esetben a vallás központi elemét, a hívő identitásélményt alapozza meg a rítus, éppen úgy, mint a keresztényeknél a keresztelés vagy a bemeritkezés.
A bökkenő persze az, hogy – a kereszteléssel ellentétben – itt sebészi beavatkozásról van szó, amelynek – mint minden ilyesminek – van kockázata is. Ráadásul a dolog nem csinálható vissza, vagyis később egy körülmetélt már hiába szeretne fitymát. Erre mondják, hogy nehogy már ártatlan gyerekeket csonkítgassanak – főleg ha az veszélyes – valami kitalált isten nevében, a XXI. században.
Most akkor elmondom, hogy miért baromság a körülmetélés elleni tiltakozás.
Egyrészt azért, mert a körülmetélkedés valódi kockázata oly minimális, hogy százalékosan ki sem mutatható – még a védőoltásoké is jóval nagyobb. Másrészt, mert az a feltételezés is teljesen elméleti, hogy bárki megbánná felnőttként a fitymátlanságát. Ilyen egész egyszerűen nincsen. Sőt, minden adat azt támasztja alá, hogy egy rakás betegség kialakulásának esélyét csökkenti a körülmetélés.
A fityma eltávolítása nem csonkítás, ugyanis a fityma nem jó semmire, csak baj van vele. A szűkülete jóval több kisfiúnak okoz szenvedést, mint az eltávolítása. Mindenesetre preventív célzattal, mindenfajta vallási zönge nélkül is levágják sok helyütt, pl. az amerikai férfiak nyolcvan százaléka körülmetélt.
De attól tartok, valójában nem is a körülmetélkedéssel van bajuk az ellene tiltakozóknak: annyira talán nem lehetnek hülyék. Magával a vallással van bajuk. Ez az újsütetű fitymaféltés igen szépen illik az elmúlt tíz év egyre erősödő szélsőséges szekularizmusába. Értsük jól, nem a szekularizmust kritizálom úgy általában, vagyis nem azt a gondolatot, hogy a vallás és az államigazgatás lehetőség szerint különüljön el. Gyakorló hívőként sem szeretnék vallásos államot. De olyat sem, amely tiltja és megszüntetni kívánja a vallási szokásokat és kultúrát, vagyis levéteti a burkát a muszlim kislányokról, levéteti a keresztet a spanyol iskolák falairól, elbocsátja az angol ápolónőt, mert imádkozik a betegéért, átkereszteli az oxfordi karácsonyt Téli Fény Ünnepének, valamint be akarja tiltani a körülmetélkedést.
Szerintem a fütyivel az legyen, amit a szülők akarnak. A gyerek egy csomó egyéb dologban sem tud önrendelkezni, hiszen gyerek, vagyis a szülei döntenek helyette. Amúgy pedig nem biztos, hogy jó ötlet halálosan felidegesíteni több tízmillió muzulmánt.
2012. július 22., Szerző: Balavány György
•Hozzászólások (#62)