Tévhitek a fertőzésekről

Védelmi zónák

A fertőzéseket könnyebben kapjuk meg, ha szervezetünk legyengült. Ez azonban nemcsak az immunrendszeren múlik, hanem a másik két védelmi zóna, a bőr- és a bélflóra állapotán is. Ha ezek sérülnek, fogékonyabb a szervezet a fertőzésekre.

Az immunrendszer úgy működik, mint egy sportoló, aki minél többet edz, annál erősebb – mondja Barcs István, a Semmelweis Egyetem ETK Epidemiológiai Tanszékének vezetője.

Tájékozatlansága miatt az ember magának is sok kárt tud okozni, erre a szakember két példát is említ: ha indokolatlanul – nem orvosi rendelésre – szed valaki antibiotikumot, vagy rendszeresen antibakteriális szappanokat használ például.

Köztudott, hogy az antibiotikumok nemcsak a betegséget okozó baktériumot, hanem a jótékony bélbaktériumokat is pusztítják. Ha a kúra nem tart sokáig, a bélflóra pár nap alatt önmagától regenerálódik. Más a helyzet, ha valaki hosszú ideig és többféle antibiotikumot kénytelen szedni, mert ezzel megbontja a bélflóra – és egyéb testtájai flórájának – normális összetételét, ami a szakember szerint olyan, mint az erdőnek a tarvágás. Vagyis a bélben tömegével semmisülnek meg baktériumcsoportok, amelynek következményeként a szervezet védtelenné válik. Olyan fertőzéseket is megkap, amelyek miatt a hétköznapi állapotában nem betegedne meg.

Barcs példaként említette, a szalmonellás tojást. Egészséges emberben egy és százmillió fertőző szalmonellabaktérium szükséges a fertőzéshez, ez egyetlen tojásban nincs meg. Akinek a bélflórája hiányos, vagy a steril élelmiszer fogyasztása miatt immunrendszere nem készült fel ezeknek a kórokozóknak a kivédésére, az viszont megbetegedhet.

Sokan úgy tudják, hogy ha antibiotikum szedésére kényszerülnek, javasolt valamilyen probiotikum szedése is, épp a bélflóra megóvása érdekében. Barcs István szerint a probiotikumok nem ártanak, de tartós védelmet nem fognak adni. Ennek az az oka, hogy a bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi, csak rá jellemző baktérium törzsekből áll össze: ezek szervezetünk “saját népei”.

A probiotikumok viszont az emberhez nem adaptálódott “átutazó”, nem káros mikróbákat, baktériumokat. Ezek átmenetileg ki tudják tölteni az antibiotikum kúra miatt keletkezett űrt, de hosszú távon nem életképesek a szervezetben. Barcs István szavai szerint olyanok, mint a vendégmunkások: elvégzik hasznos feladatukat, aztán dolguk befejeztével távoznak.

Tévhitek a fertőzésekről (Fotó: Europress)

Sokan hiszik, hogy egészségük záloga az állandó fertőtlenítés, a steril környezet elérése. Nem sokan tudják, hogy a túl steril környezet nem feltétlenül jó, mert akik így élnek, azoknak a szervezete nem szokik hozzá a fertőződésekhez. Így történhet meg az, hogy azonnal megbetegednek, amint olyan helyre mennek – tömegközlekedés, munkahely, külföld – ahol a megszokottól eltérő mikroflórával találkoznak, mert nem alakul ki a megfelelő ellenálló képességük. Ha valaki gyerekkorában átesik a (esetleg homokozóban megkapott) tünetmentes toxoplazma fertőzésen, akkor terhessége alatt már védett lesz, vagyis nem kell a macskákat kerülnie attól rettegve, hogy magzata károsodik – magyarázza, miért veszélyes a túlzott sterilitás.
Barcs István óv attól mindenkit, hogy antibakteriális kozmetikumokat használjon, mert ezzel tönkreteszi a szervezet elsődleges védelmi vonalát, a bőrt. A tisztálkodás önmagában is, mechanikusan eltávolítja a szennyezéseket, ezzel együtt csökkenti a baktériumok számát is, de kémiailag csökkenti a verejtékből származó antimikrobás hatású sók, zsírsavak mennyiségét is. Ha mindez folyamatos fertőtlenítéssel egészül ki, lemossák még a védő baktérium réteget, megnyitva az utat a fertőzések előtt. A szakember arra figyelmeztet: nem tehet rosszabbat egy gondoskodni vágyó anya gyermekével, minthogy antibakteriális tusfürdővel fürdeti.

Tanácsok a tévhitekkel kapcsolatban

  • ne szedjünk antibiotikumot orvosi rendelés nélkül, ráadásul ne több félét, hosszabb ideig
  • savanyított tejtermékek közül válasszuk elsősorban az aludttejet, mert abban nincs mesterséges adalékanyag
  • úgy védheti meg a gyermekét a szülő, ha engedi piszkosnak is lenni
  • hazaérkezéskor kezet kell mosni (tömegközlekedés, vásárlás, iskola, munka után) de otthoni környezetben evés előtt már nem feltétlenül
  • saját kert fájáról származó gyümölcsöt meg lehet enni mosás nélkül
  • a penészes élelmiszert ki kell dobni – nem elég a lekvár tetejéről kanállal levenni
  • mert a penészgomba rákkeltő toxint termelhet, ami az egész élelmiszert szennyezheti

Forrás: http://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/belgyogyaszat/cikkek/tevhitek_a_fertozesekrol/20140415102021

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?