A tunya magyar az életével fizet

A magyarok 77 százaléka gyakorlatilag semmit sem mozog. Ha tíz százalékkal növelnénk az aktivitási rátát, nem csak hosszabban és jobban élnénk, de több maradna a zsebünkben és az államkasszában. Közgazdászok kiszámolták, mennyivel. A rest kétszer fárad, és még bele is betegszik.

A nyugati világ azon helP1120857yein, ahol jobb az életminőség, ott gyorsabb a gazdasági növekedés, tehát az életminőség fejlesztése, az egészségi állapot javítása csökkenti a szegénységét. Ez nem jelenti feltétlenül, hogy az egészségügybe kell önteni a pénzt. Miközben az Egyesült Államokban többet költenek orvosra, mint Európában, mégis a várható élettartam és az életminőség alatta marad az európainak. Éppen ezért az unió kilenc tagállamában a fizikai aktivitás ösztönzéséről kapcsolatos stratégiák készültek. Az egészségmegőrzés és a jó közérzet előmozdítása nem csak állami törekvés, a munkaadók is felismerték érdekeiket, és elősegítik, sőt szorgalmazzák dolgozóik sportolását.

Szélütés
Ahhoz nem kell közgazdásznak lenni, hogy összefüggést feltételezzünk a fittség és az egészség között. És az is világos, hogy egy fitt munkavállaló – az öregségi nyugdíjig biztosan – annál „olcsóbb”, minél több időt tölt munkahelyén. Ahhoz azonban már ökonómia kell, hogy megbecsüljük, mennyi takarítunk meg sportolással és fittséggel önmagunknak, munkaadónknak és az államnak. Egy kutatócsoport (Ács Pongrác, Hécz Roland, Paár Dávid, Stocker Miklós közgazdászok) a Közgazdasági Szemlében publikálták Magyarországra, jelesül a központi büdzsére vonatkozó eredményeiket.

Becslések szerint a fizikai inaktivitás, azaz a tespedtség miatt évente 600 ezren halnak meg a félmilliárdnyi lélekszámú unióban, valamint 5,3 millió egészséges életév veszik el idő előtt bekövetkező rokkantság és egészségromlás következtében. A 310 milliós Egyesült Államokban még rútabb a helyzet: évi félmillió korai halálesetet tulajdonítanak az inaktív életmódnak és az elhízásnak, amely legalább 100 milliárd dollár többletköltséget is jelent az egészségügyi kiadásokban. Egy másik kutatás szerint 1998-ban az orvosra költött pénzek 2,4 százalékát meg lehetett volna spórolni, ha többet és többen mozognak Amerikában.

Az efféle számok, persze, meglehetősen vitathatóak. Hiába a szellemes levezetés, ha a közvetlen költségek és különösen a közvetett terhek körét nehéz behatárolni. Mert például viszonylag könnyű a munkából kiesett napokat számba venni, de az már nehezebb kérdés, hogy hogyan számszerűsíthető a betegségben töltött, de ledolgozott napok kártétele. Vagy itt van egy speciális magyar probléma: hogyan vegyük számba a „láthatatlan” hálapénzt.

Nyavalyatörés
A bizonytalanságokat figyelembe véve a hazai kutatócsoport 2005-ben 2526 milliárdra, a GDP 11,49 százalékára becsülte a betegségek gazdasági terheit. Míg 2009-ben 3019 milliárdra és a GDP 11,6 százalékára. A teljes teher finanszírozásából az állam részesedése négy év alatt 61 százalékról 65-re nőtt.

Az Eurobarometer 2010-es adatai szerint a magyar lakosság 55 százaléka soha nem sportol, 24 százaléka havonta 1–3 alkalommal, vagyis gyakorlatilag négyből három országlakos fizikailag inaktív. Márpedig a mozgásszegény életmód több igen veszélyes betegségcsoportnál kiemelkedő rizikófaktornak számít: a szív- és érrendszeri, a rákos betegségek bizonyos fajtáinál, a diabétesznél, valamint a csontritkulásnál. Ezeknél az egészségügyi-alap-felhasználás és a gyógyszerek viszik el a legtöbb pénzt.

Egyre több érv szól a bicikli mellett Fotó: Hernádi Levente Haralamposz

Csak ezeknél a nyavalyáknál mintegy 62 milliárdra tehető az az összeg, ami a fizikailag inaktív életmód következménye. A kutatócsoport szerint ha 23-ról 33 százalékra növelnénk a lakossági mozgásaktivitást, csak az OEP évi mintegy 5,6 milliárdot spórolhatna.

A tespedtség okozta teljes költséget 2009-ben 283,5 milliárdra taksálták: legnagyobb részesedése a szív- és érrendszeri betegségeknek (82,5 milliárd), a magas vérnyomásnak (75 milliárd), valamint a depressziónak (34 milliárd) volt. Ha lakossági szinten itt is tíz százalékot javulna a helyzet, a teljes elméleti költségmegtakarítás évi 9,1 milliárd forint lehetne csak az OEP kasszájában.
(Közgazdasági Szemle, 2011/7–8)
zádori

 

KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:

14 HOZZÁSZÓLÁS, MELYEK KÖZÜL A LEGFRISSEBBEK:

2011. október 5., 15:50 Mozognékhatudnék
Mikor mozogjanak az e
mberek? Jómagam (és félek még sok más ember is ) minden nap 8-22 óráig dolgozom, értékesítőként az országot járom utána meg az irodában görnyedek. Így még ha nem is lenne semmilyen egészségügyi gondom, akkor se tudnék mikor. Este bezuhanok az ágyba, reggel meg úgy kaparom össze magam. Hétvégén meg meg kell főznöm egész hétre, ruhatárat rendbe raknom, lakást rendbe tennem, mert hét közben nincsen rá mód, mire végzek meg úgy esek be az ágyba szó szerint. És sajnos ha nem ilyen munkám lenne se tudnék mozogni, betegségem végett test szerte jelentkező gyulladások miatt örülök ha a kocsit tudom vezetni, meg az irodában ülni. Van, hogy hétvégén már otthon nem is tudok semmit se csinálni a fájdalomtól. Még csak 29 vagyok, bele se gondolok mi lesz 60 éves koromban, bár nézve, hogy nyugdíjam se lesz, meg egészségem, nem szeretném megérni….szóval nem tunya a magyar, ki van zsigerelve, de nagyon!!!!
2011. szeptember 25., 04:52 Kiss Jozsef
Szobabicaj napi 15 km este meló után!Nem drága miért kéne konditeremre költeni?Persze ezzel egy időben a cigit meg az alkoholt is el kell felejteni.Amit eddig erre költöttél gyümölcsre meg halra lehet használni. Kőműves vagyok és napi 10 óra meló mellet megteszem.59 leszek de gyógyszerre nem sokat költök.Igaz “fehér hollónak ” számítok mert ilyen korú ember nem is dolgozik már építőiparban…..Magyarországon!Hollandiában viszont most találkoztam egy 70 ! éves kőművessel de nő sem ritka aki utcát kövez vagy burkoló!
2011. szeptember 24., 10:31 RE: réti sarolta
Nem kell ahhoz edzőterem , hogy karban tartsad a tested. Elég ha heti 3x 15-20 percet futással töltesz el. Ez azt jelenti ,hogy hetente csupán 3×20 percet azaz kb 60 percet kell befektetni,hogy hosszú távon több napos, hetes betegségeket spóroljunk meg.
2011. szeptember 22., 15:59 réti sarolta
INGYENES ! KORSZERŰ EDZŐTERMEK KELLENÉNEK ! AHOVÁ BÁRKI BEMEHET TISZTÁN RENDBEN TARTVA, SZAKEMBER IRÁNYÍTÁSA MELLETT ! ! ! DE AMÍG 800 – 1000 FT EGY LÁTOGATÁS ADDIG A SZEGÉNY MAGYAR NEM TUD BEMENNI, MÉG HA AKARNA SEM ! ! !
2011. szeptember 17., 17:49 Untermensch4
a nagyon látványos kerékpárút-építési akciókkal “próbálják” egészséges közlekedésre bírni az embereket… persze a kerékpárút is olyan mint az IC: aránylag drága, messze nem tökéletes és ha nem oda megy ahova én, olyan mintha nem is lenne 🙂 a furcsa az hogy az utakon úthibától a környéken lakók zajérzékenységéig minden problémát kezelni tudnak (tiltó) táblákkal de ami a kerékpározás elterjeszésének kezdeti kis lépése lehetne az nem jut eszébe senkinek: gyalogos_ és kerékpárút tábla 🙁

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.