Tudományos transzhumán miszticizmus
Micsoda cél! Az emberi életet meghosszabbító, illetve örökké tartó állapota utáni vágyakozásokat meglovagoló mozgalmak, technikák, (ál)tudományos közlések…Mindezt anélkül, hogy a probléma lényegét: az emberi lélek és test lényegét, működését értenénk.
Hogy a legfőbb gondot, a múlandóságnak való alávetettséget tudomásul vennénk! Évezredek óta szabály, hogy az az isteni Lélek, amiből teremtésünk pillanatában kölcsön kaptunk, a bűneset bekövetkezte óta megromlottan és múlandóságra ítélve, eleve nem lehet örök életű. Hiszen az a 70-80 év, amit egyre gyengülve élünk, mit érne teljes egészség nélkül, az időmennyiség megnövelésével megtetézve?! (historia@denesotto.hu megjegyzése)
Az angol filozófus szerint az örök élet lehetőségével kecsegtető áltudományos mozgalmak népszerűsége jelzi, hogy az ember a vallás után is vágyik a transzcendenciára. És nem biztos, hogy ezen vágy kiélésének formái előbbre valók, mint a vallás.
„Végső soron a transzhumanista mozgalom az emberi esendőség legyőzéséről álmodozó miszticizmus modern változata” – olvassuk John Gray filozófus recenzióját Mark O’Connell publicista Géppé válni, avagy kalandozások a halál legyőzésén munkálkodó kiborgok, utópisták, hekkerek és futurológusok közében című könyvéről.
O’Connell a mozgalom híveivel és vezéreivel készített interjúk segítségével igyekszik bemutatni a transzhumanizmust. A mozgalom legfőbb célkitűzése az emberi fizikai és kognitív képességek feljavítása, és végső soron a halál legyőzése a modern technológia segítségével. A transzhumanisták talán legismertebb alakja Ray Kurzweil futurológus, akinek egyik elképzelése szerint a modern technikának köszönhetően hamarosan sikerülhet minden betegséget, sőt magát az öregedést is legyőzni.
A hatvankilenc éves Kurzweil azzal számol, hogy csak a következő ötven évet kell valahogy kihúznia, utána pedig örök életűvé válhat az addigra kifejlesztendő technológiák segítségével. Azt jósolja, hogy az ember és a gép szimbiózisából hamarosan intelligens kiborgok jönnek létre, illetve azt is tudni véli, hogy az emberi tudat nemsokára digitalizálható lesz, ami szintén egyfajta halhatatlanságot jelentene. Kurzweil mellékesen a közel ötven éve halott apját is fel akarja támasztani. A transzhumanistáknak pártjuk is van, amelynek elnöke, Zoltan Istvan indult a tavalyi elnökválasztáson, és egy gigantikus koporsóvá alakított busszal kampányolta végig Amerikát.
A transzhumanistákat minden bizonnyal sokan hóbortos álmodozónak, netán sarlatánnak tartják. Kurzweil jelenleg mindenesetre a Google alkalmazottjaként a mesterséges intelligencia fejlesztésével és robotikával foglalkozik. És a Szilikon-völgyben igen népszerű a transzhumanizmus, egyebek között Peter Thiel és Elom Musk is a hívei közé tartozik.
O’Connell szatirikus stílusban ír a transzhumanistákról, nem is rejtve véka alá, hogy nehezen tudja komolyan venni a mozgalmat. Gray, a recenzens tartózkodik tőle, hogy állást foglaljon a halál legyőzésének technikai lehetőségével kapcsolatban. De nem mulaszt el párhuzamot vonni a kortárs transzhumanizmus és a 19. századi orosz okkult kozmizmus eszmeisége között. Az orosz kommunizmus ateista ideológiája is sokat merített az ortodox eszkatológia szellemiségéből.
A transzcendens Isten helyett azonban a tudománytól várták az ember megváltását és az örök életet. Gray utal rá, hogy ezek az elképzelések is közrejátszottak Lenin holttestének megőrzésében: csakúgy, mint a testüket lefagyasztó mai gazdagok, a szovjet elvtársak is azt remélték, hogy a kommunista vezér egyszer majd újra életre kelhet.
Az örök életbe és a transzcendenciába vetett vallásos hit tudományos köntösben él tovább – írja Gray. A miszticizmus helyét a tudományba vetett hit vette át. Gray nem titkolja, hogy a tudomány szerepében tetszelgő, az emberi tudás és akarat győzelmétől örök életet remélő transzhunanizmus-vallást csöppet sem tartja kifinomultabbnak a hagyományos vallásoknál. Csak önhittebbnek.
http://www.metazin.hu/index.php/item/3407-tudomanyos-transzhuman-miszticizmus
2017. május 09.