Szerintem hasonló vita lenne a „Keresztény Magyarország” sertéshúshoz szoktatott kultúrájában, ha akármelyik egyház – vallásfelekezet – iránti elfogadás jegyében egy tipikusan „Magyaros” ételt egyik pillanatról – a másikra átfazoníroznának diétásra.
Vagy – csak példa gyanánt mondom – az ortodox zsidók kóser receptjére.
Bár az idők során orvosilag bizonyított, hogy egyes betegségek (például a lábszárfekély, vagy a ma „divatos” halálozási ok: a keringési betegségek) borzasztó statisztikája okán, bevezetnék a károsító tényezők leginkább okolható forrásának, a sertéshús és zsírjának lecserélésére.
Meggondolandó egyébként, hogy a görcsös ragaszkodásnak mi az üzleti háttere.
„Magyarország hétezer sertést vásárolt Dániától. Szerintük ezeknek a 63 százaléka fertőzödhetett a baktériummal.
A lap úgy tudja, hogy a kockázat jelentős, mert a baktérium minden antibiotikumnak ellenáll, legyengült immunrendszer esetén tüdőgyulladást és vérmérgezést okozhat.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság a Magyar Idők kérdésére megerősítette, hogy az említett megbetegedés sem az uniós, sem a magyar jogszabály szerint nem tartozik bejelentési kötelezettség alá, így hazánk sem kapott róla hivatalos értesítést, a hatóság csak a sajtóból értesült a megjelenéséről.” (Dénes Ottó)
Muszlimokra akartak alakítani egy tradicionális olasz ételt: óriási botrány lett belőle
Az olasz egyház, politika és gasztronómia képviselői is beszálltak a bolognai konyha egyik jelképe, a tortellino tészta körül kirobbant vitába, amelyet a hagyományosan használt sertéshús nélkül akartak elkészíteni a helyi muzulmán bevándorlók miatt – jelentette a bolognai sajtó szerdán.
Matteo Maria Zuppi Bologna érseke kezdeményezte, hogy a város védőszentje, Szent Petronius október 4-i ünnepére készítendő tortellino az idén ne sertésből, hanem baromfihúsból készült tölteléket kapjon.
Legyen ez a befogadás tortellinója!
– mondta a bevándorláspárti vallási vezető, akit Ferenc pápa szombaton avat bíborossá.
Zuppi érsek saját városában a szegények segítőjeként ismert, amiért kiérdemelte az „utca püspöke” elnevezést. Más egyházi vélemények szerint a könnyedebb tésztatöltelék nemcsak az esetleg muzulmán vallású bevándorlóknak, hanem a város idősebb és diétásan táplálkozó lakosságának is szól. Az első bolognai püspök, az 5. században élt Szent Petronius ünnepnapján a város utcáin és éttermeiben rendezett népünnepségen a tipikus helyi gasztronómiai specialitásként ismert tortellinót szolgálják fel levesben. Az évszázados és védett recept szerint a tészta tölteléke sertéshúsból készül.
Az érsek kezdeményezése széles vitához vezetett. Ivana Barbieri, az olasz szakácsszövetség vezetője kijelentette,
Bologna nyitott város, azonban a tortellino szent, és nem cserélhet receptet!
A Bolognai Tortellino Egyesület elnöke, Alberto Salvadori bejelentette, készek városi sztrájkot hirdetni, ha a tészta töltelékéből kihagyják a sertéshúst. A kérdés politikai üggyé nőtte ki magát: Matteo Salvini az ellenzéki Liga vezetője megjegyezte, hogy a sertéshús nélküli tortellino olyan, mint a szőlő nélküli vörösbor. A jobboldali Olasz Testvérek (FdI) elnök,e Giorgia Meloni úgy vélte, már az olasz gasztronómia történetét is meg akarják semmisíteni. A valamivel több mint 390 ezer lakosú Bolognában meghaladja a 60 ezret a letelepedett bevándorlók száma. Tizenhat százalék köztük a román, majd a Fülöp-szigeteki, bangladesi, pakisztáni és marokkói bevándorlók következnek.
Bokor Gábor
2019.10.02.