Látszólag egy akadémikus vita is lehetne, hogy a Megváltó halála és feltámadása között menyi idő telt el.
De, ha hisszük, hogy maga Jézus hozta föl erre a legegyszerűbb hasonlatot (… „Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a cethal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld szívében…), tehát minden vita és találgatás merőben felesleges szalmacséplés. Még akkor is, ha prominens egyházi személy mondana mást.
„Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondja el a részleteket.
Krisztus feltámadásának örömhírére emlékezik ma, húsvétvasárnap az egyház. Véget ért a böjt, a hívek ünnepi szentmisére mennek, egyes helyeken ételszentelést vagy körmenetet is tartanak.
„Van olyan, ahol húsvétvasárnap tartják a körmenetet is, nem nagyszombaton, van, ahol a vigília szertartását kora hajnalban tartják; az időpontok, vagyis Krisztus feltámadásának a pontos ideje olyan, ami az evangéliumok alapján egészen pontosan nem rögzíthető.”
(Komment: Valóban nehezen lehetne pontosan kijelenteni, hogy a Szombatról-Vasárnapra virradó éjjelnek melyik időpillanatában lépett ki Jézus az angyal által elgördített kő mellett a sziklasírból. Ami után – nem tudni pontosan, hogy a szent asszonyok kora reggel mikorra értek oda – és látva az összehajtogatott lepleket (nem leplet!) döbbenten eszméltek Jézus erről mondott szavaira. D.O.)
„Lehet az éjszaka elején, de lehet hajnalban is” – mutatott rá Erdő Péter.
„Mindenesetre a legrégebbi elbeszélés, Márk evangéliuma szerint „amikor kiment a szombat”, Mária és Márta kimentek Jézus sírjához, ez tehát szombat estére vonatkozik, és amikor odaértek, azt találták, hogy a sír üres. …” mondta a bíboros úr.
Idézni csak pontosan, szépen…Főleg, ha a Biblia a beszéd forrása!
Nos ebben a bíborosi szentbeszédben van igazság és van némi ismerethiány.
Idézem amit kifogásolok: „Márk evangéliumából idézte a bíboros úr. „amikor kiment a szombat”… „ez tehát szombat estére vonatkozik,…”
Itt van az a kis csúszás, amit az egész téma körüljárása után hitelessé kellene tenni.
Este vagy reggel mentek ki a sírhoz a szent asszonyok? El sem tudom képzelni, hogy miért mentek volna este, amikor tudták, hogy a sírt katonák őrzik. Valamint a sötétben jövés-menés ebben a baljós és bizonytalan kivégzési történetben semmiféle logikával nem igazolható. A halotti szertartáshoz kenetek, fűszerszámok, leplek és egyéb kellékek is alapvetően hozzátartoztak abban a kultúrkörben. Tegyük egyértelművé ezt a bizonytalanságot sugalló bíborosi szentbeszédet.
Nézzünk egy-két eredeti híradást Jézus feltámadásáról.
Egyszerű fordítás: ” Máté 28:1 A szombat utáni nap volt a hét első napja. Ennek a napnak a hajnalán a magdalai Mária és a másik Mária elmentek, hogy megnézzék a sírt.”
Csia Lajos fordítása: ” Máté 28:1 A szombat után, a hét első napjának felvirradásakor elment magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.”
Új fordítású Biblia: Máté 28:1 „Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.”
Katolikus fordítás: „Márk 16,1 Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja, és Szalome illatszereket vásároltak, s elmentek, hogy bebalzsamozzák. 2 A hét első napján kora reggel, napkeltekor kimentek a sírhoz…”
Új fordítású revideált Károli biblia: ” Márk 16,1 „Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét.” 2 A hét első napján, korán reggel, napkeltekor elmentek a sírbolthoz,..”
Szent István Társulati Biblia. Máté 24, 1 „A hét első napján kora hajnalban kimentek a sírhoz, s magukkal vitték az előkészített illatszereket is.”
Szent István Társulati Biblia. János evangéliuma 20, 1 „A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz.”
Jézus feltámadása három evangéliumban is le van írva. (Mt 28,1–7; Lk 24,1–12; Jn 20,1–10)Mindegyikből idézve kiderül, hogy:
No 1. A hét első napja a szombat utáni nap. Mai naptári fogalmakkal a vasárnap reggelről beszélünk.
No 2. A sírhoz látogató szent asszonyok már kora reggel mentek, hogy minél előbb eleget tegyenek a halott testen alkalmazandó megkenésnek, amit a forró égövi körülmények között nem lehetett sokáig halogatni.
Talán elég is lesz ennyi idézet a hét első napjának reggele témában. Nem fontos, de megemlíteném, hogy a mai „kereszténység” a hét első napja alatt előszeretettel a hétfőt érti. Pedig ebben a kérdésben a TEREMTÉS eléggé pontosan tudósít.”
I. Mózes 2. 1. Így készült el a menny és a föld és minden seregük. 2 A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. 3 Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.
Plusz az ÚJSZÖVETSÉGI naptári rendszer a mostani kis blogban is jól érthetően ki van fejtve.
Nem véletlen, hogy vannak magukat evangéliumi keresztényeknek nevező vallási közösségek, akik inkább átnéznek a fenti idézeteken, minthogy revízió alá vessék téves tanaikat a hét utolsó – HETEDIK – napjáról, amit Isten megszentelt és megáldott.
Kijelölve ebben a ténykedésében azt is, hogy ez a nap a pihenésre van szánva. Lásd II. Mózes 20, 8.