Egy (ál)szemérmesen elhallgatott témát kezdett el a Napi Remény feldolgozni. Amiről napi szinten hallunk, hírek sokkolnak és „nyugalmunkat zavarják”, a „minden élő közös útjáról” szól néhány tartalmas gondolatban egy baptista lelkész, Rick Warren.
Jómagamnak három alkalommal volt a leírtakhoz közöm. Először édesapám ágyánál álltam és nem értettem, hogy mi az a különös hang, ami inkább hörgés volt, mintsem lélegzés, vagy egyéb hangzás. Párja mondta, látva értetlenségemet: „Apád haldoklik!”
Próbáltam hozzá szólni, de semmire nem reagált. Szívszorító érzés volt tudni, hogy ezzel – 14 hónapos ágyban fekvés után – vége lesz egy sok próbát (két világháborút is) megélt szorgalmas életnek, amit a prosztata rák végezett be, viszonylag korán. Mindössze 67 éves volt. Másnap reggelre már csak felkötött állát és elcsendesedett, merev testét láttam viszont. Azóta sokszor, nagyon sokszor élem újra meg ezt az emlékképet.
Hozzá még azokat az emlékeket, amikben a gyermeki pimaszságok, a „mindent jobban tudásaim”, a kamaszos hetykeségek, az elvált szüleim keltette frusztrációk…voltak és amíg élek nem tudom megbocsájtani magamnak. Javaslom, hogy a tanulmány tanácsait használjuk, amíg lehet! (Dénes Ottó)
A kis, figyelmes gesztusok nagy különbséget jelentenek
„Biztasd azokat, akik félénkek. Viseld gyengéden gondjukat a gyengéknek. Légy türelmes mindenkihez.” (1Thessz 5,14b NLT, második kiadás)
Amikor egy haldokló barát felé szolgálsz, fontos, hogy jelen legyél fizikailag, de ugyanakkor gyakorlati segítségre is szükség van. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy mindent megteszel, ami segíti a barátodat, és azt is, hogy a kicsi, de gyakorlati dolgokban is segítesz.
A haldokló emberek nem érzik jól magukat, gyakran fájdalmaik vannak. Úgy tudod ezt enyhíteni, ha megteszed az apró dolgokat, amelyek nagyon sokat számítanak. Felkapcsolva szeretnék a villanyokat vagy leoltva? Szükségük van jégre? Szükségük van egy hátmasszázsra? Úgy tudod kimutatni a szereteted, ha gyakorlati segítséget adsz a fájdalom és kényelmetlenség enyhítésére.
Ne félj kérdéseket feltenni. Ne félj javaslatokat tenni. A Biblia azt mondja: „Biztasd azokat, akik félénkek. Viseld gyengéden gondjukat a gyengéknek. Légy türelmes mindenkihez.” (1Thessz 5,14b NLT, második kiadás)
Amikor az emberek szenvednek, nem boldogak. Amikor az emberek haldokolnak, gyakran idegesek, mert nem érzik jól magukat. Úgy tudsz együttérzést mutatni feléjük, ha sok kedvességet és türelmet tanúsítasz feléjük.
Miért fontos ez? Mert a haldokló emberek egyik félelme az, hogy elveszítik az irányítást. Először a kocsit nem tudják már vezetni, aztán már az ágyból sem tudnak kiszállni, és nem tudnak önmagukra elmenni az illemhelyre sem.
Úgy tudsz szolgálatot végezni haldokló emberek között, ha egyszerűen tudatában vagy, hogy milyen szükségleteik vannak, de ugyanakkor megadni a lehetőséget nekik, hogy döntsenek azzal kapcsolatosan, hogy miként legyenek a szükségleteik kielégítve. Minden alkalommal, amikor megadod a választási lehetőséget, visszaadod az irányítást az ő kezükbe. „Fel szeretnéd venni a papucst vagy nem? Szeretnéd, hogy csatornát váltsak? Mit szeretnél nézni? Most szeretnél reggelizni vagy később?”
Néha a legkisebb gesztus vagy egy figyelmes segítség hagyhatja a legmélyebb nyomot valakiben, aki haldoklik. A jelenléted önmagában már egy szolgálat, és ugyanígy az együttérzésed is a gyakorlati segítségben.
Beszéljetek róla:
- Hogyan változik meg a hozzáállásod, ha arra gondolsz, hogy milyen nagy hatással lehet a jelenléted és az apró gesztusaid egy barát számára, aki haldoklik?
- Ha te néznél most szembe a halállal, hogyan szeretnéd, hogy szolgáljanak feléd az emberek?
Mit gondolsz, miért olyan nehéz a halálról beszélni?
„Senki sem élhet örökké; mindannyian meg fogunk halni. Senki sem menekülhet meg a sír hatalmától.” (Zsolt. 89:48, NLT fordítás)
Mielőtt segíteni tudnál bárkinek, aki a halállal néz szembe, előbb neked magadnak kell a halállal kapcsolatos félelmeiddel foglalkoznod.
A halál felfedi a rejtett félelmeket. Amikor úgy érezzük, hogy le vagyunk leplezve, általában rejtőzködünk. Azóta rejtőzködünk a félelmeinktől, amióta Ádám és Éva elrejtőzött Isten elől a mezítelenségük miatt.
Mitől félsz, amikor valaki haldoklik?
Talán attól, hogy valami rossz dolgot fogsz mondani. Félsz, hogy miattad a dolgok rosszabbra fognak fordulni, vagy hogy el fogsz rontani valamit. Ezért nem teszel semmit.
Megszámolni sem tudom, hány ember mellett voltam ott életük utolsó perceiben. Nagyon sok embert láttam meghalni. Hadd nyugtassalak meg, hogy szinte majdnem lehetetlen bármit is elrontani. Ők már tudják, hogy meg fognak halni.
Te már azzal is segítesz, ha ott vagy.
Amikor valaki meghal, az általában nem úgy történik, ahogy a romantikus filmekben szokott. Nem ülnek fel az ágyban, és nem mondják, hogy „Szeretlek!” mielőtt meghalnak. Egyáltalán nem így történik. Nagyon ritkák a nagy szavak és nagy gesztusok.
A halál valójában egészen hétköznapi dolog. Nincs vele kapcsolatban semmi kísérteties, semmi furcsa. … Az ember egyszerűen csak nem lélegzik többé. Egyik pillanatban még itt van, a másikban már nincs.
A Biblia azt mondja: „Senki sem élhet örökké; mindannyian meg fogunk halni. Senki sem menekülhet meg a sír hatalmától.” (Zsolt. 89:48, NLT ford.)
A legnagyobb hiba, amit elkövethetsz azzal szemben, aki haldoklik, hogy a félelmeid miatt nem vagy ott vele.
Ha majd szembenézel a halállal kapcsolatos félelmeiddel, akkor képes leszel a barátaidnak is segíteni szembenézni a saját félelmeikkel, amikor eljön az idő.
Beszéljetek róla
- Milyen félelmeid vannak a halállal kapcsolatban? Mit gondolsz, honnan erednek ezek?
- Mit gondolsz, miért olyan nehéz a halálról beszélni?
- Jézus Krisztus halála és feltámadása mit mond nekünk a halálról?
Rendezd a sorsod, hogy segíthess másoknak is benne
„Csak emberként halhatott meg, és csak a halállal törhette meg az ördög erejét, aki birtokolta a halál hatalmát. Csak így szabadíthatta meg mindazokat, akik a haláltól való félelem rabszolgaságában élték életüket.” (Zsidókhoz írt levél 2:14/b-15., NLT fordítás, második kiadás)
Az egyik dolog, amiért Jézus a Földre jött hozzánk az, hogy elvegye a haláltól való félelmünket. Hogyan? Úgy, hogy meghalt értünk a kereszten és feltámadt.
A Biblia azt mondja a Zsidókhoz írt levél 2:14-15.-ben: „Csak emberként halhatott meg, és csak a halállal törhette meg az ördög erejét, aki birtokolta a halál hatalmát. Csak így szabadíthatta meg mindazokat, akik a haláltól való félelem rabszolgaságában élték életüket.” (Zsidókhoz írt levél 2:14/b-15., NLT fordítás, második kiadás)
Isten meg akarja törni a haláltól való félelmed. Isten azt szeretné, hogy ahelyett, hogy a földi fájdalmaidra figyelsz, Őrá és a Menny reménységére tekints. Szeretné ha segítenél azoknak, akik ugyanerre vágynak.
Amikor valaki haldoklik, bátorítanod kell, hogy azt tegye, amit Dávid is tett: „…a halál csapdái meredtek rám. Nyomorúságomban az Úrhoz kiáltottam, segítségért kiáltottam Istenemhez.”(Zsoltárok 18:6/b-7/a). Voltál már te is így? Kiáltottál már az Úrhoz az ő kegyelméért és elfogadtad a megváltásra vonatkozó ajánlatát? Nem ajánlhatod másnak azt, amit még te sem szereztél meg!
Ha nem rendezted még a megváltásod kérdését, akkor az örök életedet kockáztatod.
Ha ma meghalnál, teljesen biztos vagy benne, hogy a Mennybe kerülnél? Ha nem vagy benne biztos, vagy a válaszod „nem”, most rögtön rendezned kellene ezt a kérdést, hogy biztos lehess a feltámadás utáni életedben és meg tudd mutatni a Menny reménységét barátaidnak.
Mondd el ezt az imát ma: „Drága Atyám! Te vagy az Isten, én nem. Elküldted Jézust, hogy legyen a Megváltóm, ezért meg kell hogy meneküljek. Szükségem van a megbocsátásodra azokban a dolgokban, amiket elrontottam az életben. Szükségem van arra, hogy egy új kezdetet adj az életemnek. Szükségem van a segítségedre, hogy megismerhessem az életem célját. Kapcsolatot szeretnék kezdeni veled. Arra kérlek, hogy jöjj az életembe! Meg akarok tanulni bízni benned. Meg akarok tanulni szeretni téged. Meg akarok tanulni szeretni másokat, úgy ahogy azt te elvárod tőlem. Tehát ma alázatosan, őszintén és egyenesen arra kérlek téged, hogy ments meg, ahogy beléd helyezem bizodalmam.
Jézus nevében imádkozom. Ámen”
Napi Remény portálról másolva, szerkesztve: 2016 aug.02.