Pápa és Pátriárka

 A Pápa-Pátriárka találkozó, mint előképe a vallásokat egyesíteni szándékozó törekvéseknek.

A Biblia előre jelzett  egy olyan vallási-világi konglomerátum létrejöttéről és mindenkire kiterjedő abszolút hatalmáról, aminek  körvonalait az előző pápák fektették le. Ennek a népszerűségnek nagy előremozdítói voltak azok az utazások, amikkel főleg II. János Pál a világ országainak nagy részét beutazta és ezzel nagy népszerűséget hozott a Vatikánnak. Akinek tekintélyét a Nagy Francia Forradalom ideje alatt történtek alaposan megtépázták. Azonban ebből a tekintélyi mélypontból egy fasiszta diktátor – Mussolini – 1929-ben sikerrel kiemelte azzal a konkordátummal, ami egy csapásra a világi hatalmak sorába repítette a mindenkori pápai államot, és fejét. 

Hatása felmérhetetlen.
Csak a jövő fogja megmutatni, hogy mit is tartalmaz egy olyan mérhetetlenül parttalan, tekintélyelvű  erő, amivel akármilyen törvényt, rendeletet és irányelvet rá lehet  kényszeríteni – természetesen nem közvetlenül, hanem a világi hatalom közvetítésével – az alattvalókra. 

Akik azzal is bizonyítják alattvalói mivoltukat, hogy minden “felülről jövő” kijelentésre, – főleg, ha azt papjuk mondja a szószékről – gondolkodás nélkül bólintanak, engedelmeskednek. (…Hatalma kiterjedt minden törzsre, népre, nyelvre és nemzetre. 8A föld lakói, akiknek a neve a világ kezdetétől nincs beírva a megölt Bárány életkönyvébe, mind leborulnak majd előtte….)http://szentiras.hu/SZIT/Jel13

 Példátlan történelmi találkozó színhelye a havannai reptéri tranzit

http://hvg.hu/vilag/20160212_Ferenc_es_Kirill_tortenelmi_talalkozoja#utm_source=hvg_daily&utm_medium=email&utm_campaign=newsletter2016_02_12&type-id=HvgDaily&user-id=BCD9E2BC&utm_content=normal 

Soha nem találkozott négyszemközt a katolikus és a jelenlegi legnagyobb ortodox egyház, az orosz vezetője, pénteken azonban ez megtörténik. Ferenc pápa és Kirill orosz pátriárka megbeszélésének helyszíne is jelképes: a havannai reptér tranzitvárójában ülnek le – mert az semleges terület. Az esemény erejét a létrejötte adja, áttörés nem várható.

„Bárhová elmegyek, ahova akarod. Hívj, és megyek” – 2014 novemberében ezekkel a szavakkal jelezte Ferenc pápa, hogy mindenképpen szeretne találkozni Kirill pátriárkával, a 140 milliós orosz ortodox egyház vezetőjével. Ilyen magas szintű találkozó a római katolikusok és az ortodoxok vezetői között az 1054-es nagy egyházszakadás óta csak egyszer volt, 1439-ben Firenzében, de a pápa és a konstantinnápolyi pátriárka megbékélési kísérlete kudarcot vallott. A mostani találkozót már évtizedek óta tervezik, vatikáni források szerint II. János Pál is szeretett is szívesen kezdett volna párbeszédet az akkori pátriárkával, II. Alekszijjel, ám a találkozó végül elmaradt, részben a pápa lengyel származása, illetve a lengyel–orosz viszony hűvössége miatt. A mostani találkozót már két éve tervezik, s a semleges terepnek számító Havannában aláírandó nyilatkozat állítólag már kész is van: Ferenc és Kirill a leglényegesebb üzenete az, hogy a jövőben a két egyház egységesen kíván szembeszállni az emberiséget veszélyeztető problémákkal.


Ferenc pápa Kubába indul  Fotó: AFP / Anadolu Agency / Riccardo De Luca

A kétórásra tervezett találkozót a havannai repülőtéren tartják meg magyar idő szerint péntek este, s a találkozó után hozzák nyilvánosságra a részlegesen már ismertetett közös közleményt. Meg nem erősített források szerint Ferenc hajlandó arra is, hogy a Kirillel kezdett párbeszédet Moszkvában folytassa. A havannai találkozó után mindkét egyházfő tovább utazik, Kirill Paraguayba és Brazíliába megy, Ferenc pedig a Mexikóba látogat.


Kirill pátriárka Kubában  Fotó: AFP / Citizenside / Calixto Llanes

Bár a nyugati keresztények és az ortodoxok között már hosszú ideje megindult a párbeszéd – 1965-ben semmissé tették a két irányzat kölcsönös kiátkozásáról szóló határozatokat, s már többször találkozott a pápa a konstantinápolyi pátriárkával is –, ám a mai találkozón így sem várható teljes kibékülés. Erre Ilarion metropolita, az orosz ortodoxok szóvivője is utalt, amikor közölte: az orosz ortodox egyházon sohasem gyógyuló sebeket ejtettek a keleti katolikus egyházak – leginkább az ukrajnai –, amelyek súlyos oroszellenes kijelentésekkel igyekeztek híveket szerezni maguknak. Az Ilarion által említett vád nem új keletű, a moszkvai pátriárkák évtizedek óta panaszkodnak arra, hogy a két vallás „határövezeteiben” a katolikusok tömegesen próbálják magukhoz csalogatni az ortodox híveket. (Világszerte 1,2 milliárd katolikus, s mintegy 250-300 millió ortodox hívőt tartanak számon.)

Tűz és víz

Egyikük, Ferenc – aki elutasította, hogy a fényűző pápai palotában lakjon – elment az egyik római börtönbe, ahol megmosta és megcsókolta 12 rab, köztük két asszony lábát, Kirill viszont részben arról ismert, hogy imádja a luxust: a svájci utakat, a drága, 30 ezer dollárba kerülő órákat.
Ferenc valamennyi beszédében támogatja az elnyomott kisebbségeket, a menekülteket, és a szegényeket, Kirill viszont azt nyilatkozta, az apokalipszis eljövetelének a jele, hogy a nyugat-európai országokban sorra engedélyezik az egyneműek házasságát. A házasságról is konzervatív – magyar kormányzati körökben is vallott – véleménye van. „A férfi kifelé forduló, az ő feladata hogy dolgozzon és pénzt keressen. A nőnek befelé kell fordulnia, arra ahol a gyerekei és az otthona van. Ha ezt a családi értékek ellen lázadó feministák lerombolják, akkor minden megsemmisülhet, a család, s akár a haza is” – nyilatkozta.   

Kirill Vlagyimir Putyin orosz államfő szövetségesének számít, s az elmúlt évtizedben – a szovjet időszakot jellemző durva elnyomás után – jelentősen megnőtt az ortodox egyház befolyása. Igaz Putyin is sokat kap cserébe: Kirill 2012-ben isteni csodának nevezte a Putyin-időszakot, legutóbb pedig az ortodoxok támogatásáról biztosította, és szent háborúnak nevezte Oroszország tavaly ősszel indított szíriai katonai beavatkozását.

Az alapvitában sem várható gyors megbékélés: 1054-ben végül azért következett be a nagy szakadás, mert a mai ortodoxok nem ismerték el Róma feljebbvalóságát, és elutasították a központosítási törekvéseket. Az évszázadok során pedig csak tovább nőttek a különbségek, az ortodoxok nem fogadják azokat a dogmákat, amelyeket az első hét egyetemes zsinat után hoztak, s magukat tartják az eredeti kereszténység egyetlen legitim örököseinek.

Míg a katolikus egyház központosított maradt, az ortodoxok lényegében megőrizték önállóságukat: jelenleg is 15 önálló egyházuk van, s ezeken belül vannak félig önálló egyházak is. Ukrajnában, ahol Moszkva támogatja a kelet-ukrajnai szakadárokat, vallásháború is dúl: a hívők két részre szakadtak, egy részük a moszkvai, a másik pedig a kijevi pátriárka alá tartozik. Magyarországon a Magyarországi Ortodox Exarchátus a konstantinápolyihoz, a Magyar Ortodox Egyházmegye pedig a moszkvai patriarchátushoz tartozik.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Ortodox_kereszt%C3%A9nys%C3%A9g

Eltérések más keresztény felekezetektől

Katolicizmus

Az ortodoxia elutasítja a római pápa primátusának és tévedhetetlenségének tanát. Tagadja azt a tételt is, amely szerint a Szentlélek nemcsak az Atyától, hanem „a Fiútól is” (Filioque) származik. Szintén elveti Isten és a szentek szoborként való ábrázolásának gyakorlatát. Nem képezik részét az ortodox hitnek azok a tételek sem, amelyek a katolicizmusban az egyházszakadást követő időszakban tematizálódtak. Ilyen egyebek közt a purgatórium kérdése, illetve Szűz Mária szeplőtelen fogantatása. További részletek a nagy egyházszakadásnál.

Protestantizmus

A reformáció egyházaival szemben az ortodoxia nem kettő, hanem hét szentséget ismer el. Ebből adódóan vallja a szolgálati papság intézményét is, s azt visszavezeti az apostolokra. Az ortodox elutasítja a sola Scriptura (csak az Írás) elvét, és vallja mind a szentek tiszteletét, mind Krisztus ábrázolhatóságát. 

2016. február 12 Szerző: Németh András

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük