Magyarország pedig egyre inkább a tekintélyelvűség irányába csúszik.

 

Kim Lane Scheppele, a Princeton egyetem alkotmányjogi professzorának vendégposztját közli a New York Times oldalán vezetett blogjában Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász. A professzor szerint a Fidesz leváltásának alig van esélye, Magyarország pedig egyre inkább a tekintélyelvűség irányába csúszik.

Scheppele Magyarország alkotmányos forradalma címen a Fidesz-kormány elmúlt másfél évének törvényhozását tekinti át, megemlítve az Alkotmánybíróság átalakítását, az ügyész általi szabad bíróválasztást megengedő büntetőeljárásjogi törvényt, valamint a bíróságok átszervezését és az új bírói kinevezési rendszert. “Az igazságszolgáltatás függetlenségének vége, ha a kormány a saját bíráit ülteti a bírói székbe, saját akarata szerint mozgatja őket, és azután kiválasztja, hogy melyikük milyen ügyben dönthet” – írja az alkotmányjogász, aki korábban a hvg.hu-nak adott interjújában azt mondta, Magyarország egyre inkább a pártállam kialakulása felé halad.

Kitér az új választási rendszerre is, felidézve az Országos Választási Bizottság tagjainak kormánypárti tagokra cserélését, illetve az új választókörzetek kijelölését, majd hivatkozik a Haza és Haladás Alapítvány kutatására, amelyből kiderült, hogy az elmúlt három választás adatai és az új választókörzetek alapján mindhárom választást a Fidesz nyerte volna meg. Scheppele megemlíti, hogy a kormány lefokozta az ombudsmanokat, az ügyészség, az Állami Számvevőszék, legutóbb pedig a központi bank pedig nyílt politikai irányítás alá került. Mindeközben a drákói médiatörvény miatt “nem is csoda, ha a média öncenzurázza magát”.

Az alkotmányjogász megjegyzi, a Fidesz amellett tette a konzervatív keresztényszociális ideológiát hivatalos állami politikává, hogy az országnak mindössze 21 százaléka gyakorolja a vallását.
“Egy demokráciában a lakosság ‘elzavarhatja a naplopókat’, és kicserélheti a kormányt egy másikkal, amelyik megváltoztathatja azokat az intézkedéseket, amelyeknek nincs meg a támogatása” – írja Scheppele. “Ez azonban ezzel az alkotmánnyal szinte lehetetlen” – teszi hozzá, megemlítve a különösen hosszú időre kinevezett tisztviselőket, akiknek a segítségével a Fidesz bebetonozza a hatalmát még akkor is, ha egy másik párt “az esélyekkel dacolva megnyerné a választásokat”.

Scheppele a költségvetési törvény példáján keresztül mutatja be, hogyan működhet a Fidesz által kitalált rendszer, az új, Fidesz-párti 6 és 12 évre kinevezett tagokból álló Költségvetési Tanács ugyanis megvétózhat minden olyan költségvetést, amely növelné az államadósságot, márpedig előreláthatóan minden költségvetés ezt tenné. Az alkotmány egy másik része azonban előírja, hogy a parlamentnek minden év március 31-éig el kell fogadnia a költségvetést, ha pedig nem sikerül, a köztársasági elnök feloszlathatja a parlamentet, és új választásokat írhat ki. Scheppele szerint így egyértelmű a forgatókönyv: ha egy új kormány elfogad egy költségvetést, azt a fideszes Költségvetési Tanács megvétózza, ezzel a kormány kicsúszik a határidőből, a Fidesz-párti köztársasági elnök pedig új választásokat ír ki, ami addig ismétlődhet, ameddig számára elfogadható kormány nem kerül újra hatalomra.

Scheppele szerint a Fideszt leváltani képes párt lehetne az MSZP, vagy “egy valódi rémálom-forgatókönyv szerint” a Jobbik, amelyet egy előző kormány alatt meghozott törvény szerint alkotmányellenesként akár be is lehetne tiltani, Európa pedig valószínűleg nem bánná, ha ez így is történne. A szocialistákkal kapcsolatban ugyanakkor megjegyzi: a Fidesz a volt kommunista párt bűneinek felsorolásával és alkotmányba foglalásával, valamint az MSZP ennek utódaként való megjelölésével egyelőre nem tudni, pontosan mit akar, de az feltehetőleg nem lesz túl jó a szocialistákra nézve.

“A Fidesz-kormány ezt az alkotmányos forradalmat törvényes eszközökkel valósította meg, demokratikus választásokat követően” – írja Kim Lane Scheppele. “Ám az, hogy a Fideszt demokratikusan választották meg és alkotmányos változtatásokkal valósította meg a programját, nem jelenti azt, hogy Magyarország alkotmányos demokrácia. Ehelyett Magyarország, ahogy Paul Krugman is mondta, egyre inkább a tekintélyuralom felé csúszik.”
Nyolc diktátor, akik még mindig hatalmon vannak »

Mondja el a véleményét!