A szelénhiány következménye: influenza, vírusfertőzések, …

Nyakunkon az influenza szezon! Sokakban merül fel ilyentájt a kérdés, hogy az agyonreklámozott, de nem bizonyított hatékonyságú, esetleg súlyos oltási szövődményeket okozó védőoltások helyett milyen veszélytelen természetes módszerek állnak rendelkezésre. El nem tudom képzelni, hogy például a szelénium vírusellenes hatékonysága miért nem lett közismert mindenki számára. (pontosabban el tudom képzelni:)

A szelénium egy nyomelem, mely a szervezetben több fehérjéhez is kötődik, un. szelenoproteineket alkotva és jelenlegi tudásunk szerint 25 enzim nélkülözhetetlen alkotórésze, például az öregedés lassításáért felelős egyik enzim a glutation-peroxidáz működéséhez is nélkülözhetetlen. A szeléniumtartalmú enzimek a szervezet legerősebb antioxidánsai közé tartoznak, és a sejteket romboló szabad gyökök elleni küzdelemben a szervezet legfontosabb védelmi vonalát alkotják. A szelenoproteinek szabályozzák továbbá a pajzsmirigy működését, illetve az immunrendszert is serkentik.

Pár évvel ezelőtt az influenza vírussal dolgozó kutatók azt találták, hogy a szelénhiányban szenvedő állatok sokkal fogékonyabbak a fertőzésre, mint a szelénnel jól ellátott egyedek. Ez persze nem volt váratlan, vagy eget rengető felfedezés, ugyanis köztudott, hogy a tápanyaghiány az immunrendszer csökkent működését okozza.

A megdöbbentő felfedezés az volt, hogy a szelénhiányos állatokat megfertőző vírus sokkal gyakrabban mutált, azaz vett fel virulensebb, fertőzőbb alakot. A mutáns változat súlyos, életveszélyes, míg az eredeti enyhébb tüdőgyulladást okozott a kísérleti állatokban. Egyszerűbben fogalmazva a szelénium hiánya a szinte veszélytelen influenza vírusból súlyos világjárványokat előidéző életveszélyes megbetegedéseket okozó kórokozót csinál. A szelénhiány vírusokra gyakorolt hatásainak jelentősége messze túlmutat az influenzán és az AIDS kezeléséig nyúlik. Ezzel kapcsolatban csak egy érdekesség; minél nagyobb egy egy területen a talaj szelén koncentrációja annál kisebb az AIDS előfordulása.

Köztudott, hogy Európa talajainak egy része (Anglia, Új-Zéland, Finnország és a Kárpát-medence) szelénben hiányos, vagyis az ezeken a területeken élő lakosság (így hazánk lakói is) szelénben hiányosan táplálkozik, ami komoly egészségügyi kockázatot jelent. Éppen ezért fontos lenne a szelén megfelelő pótlása táplálkozásunkban. ” Írják magyar kutatók, saját és mások kutatási eredményeit alapul véve. (a vizsgálat anyagát az oldal alján lévő linkre kattintva letöltheti)

A szelénhiányos talajon termelt szelénhiányos ételektől nem várhatunk csodákat, kénytelenek vagyunk táplálékkiegészítőkhöz nyúlni. Azok az étrenkiegészítők, melyek szeléniumot a többi ásványi anyagtól megtisztítva tartalmazzák mérgezőek lehetnek, hiszen az ásványok egymás felszívódását, hasznosulását serkentik illetve gátolják. Ha egy ásványi anyag önmagában, esetleg néhány ásvány társaságában található egy étrend kiegészítőben, akkor fennáll annak a veszélye, hogy bizonyos ásványok túlsúlyba kerülnek, mások pedig hiányozni fognak, ez pedig betegségeket okoz.

dr Antal Dezső

A magyar talaj szeléntartalmáról…

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük