Régi szokások, ma is élnek, de akik gyakorolják, a termékeket fogyasztják, azokkal mi a helyzet ?
A disznóölést és az ezt követő munkálatokat disznótor követte. Az elfogyasztott ételek alapját a levágott disznóból frissen készült húsos ételek alkották, mint például az orjaleves csigatésztával, a toros káposzta friss hurkával és kolbászhússal, húsos káposzta. Desszertként a frissen kisült zsírban sütött fánk vagy hájas pogácsa, rétes került az asztalra. A disznóölésnél segédkezőkön kívül szokás volt meghívni a szomszédokat, közeli rokonokat is. Evés-ivás, borozgatás, vidám hangulat jellemezte.
A paraszti háztartásban a disznóöléshez különböző hiedelemek is fűződtek, például: nem volt szabad újholdkor ölni, mert férges lesz a hús, vasárnap, mert megromlik a hús; nem szabad a disznót sajnálni, mert nehezen múlik ki. Elődeink továbbá azt is szem előtt tartották, hogy a disznó felhasításakor kacagniuk kellett, hogy vastag legyen a szalonna, míg a hurkát szótlanul főzték, nehogy kifakadjon.
Egy kis számolás
Egészséges felnőtteknek naponta 1 gramm zsírbevitel ajánlott testtömeg kilogrammonként, ez egy 70 kg-os embernek naponta 70 g zsírt jelent. A napi étrend koleszterintartalma legfeljebb 300 mg legyen. Az ajánlás tükrében könnyen kiszámolható, hogy például 100 g (egy szelet) hússal vagy 30-40 g (1 adag) felvágottal mennyi zsírt és mennyi koleszterint juttattunk a szervezetünkbe. Vásárláskor is érdemes az élelmiszerek cimkéin feltüntetett energia- és zsírtartalmat szemügyre venni, hiszen egy-egy csoporton belül is jelentős eltérések mutatkoznak.
A hús, húsrész zsírtartalmán kívül érdemes azt is tudni, hogy a sertéshús 42 százalék telített zsírsavat tartalmaz, amelyet a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából jelentős rizikófaktornak tekintünk. Összehasonlításként a ponty telített zsírsav-tartalma 26 százalék, a hecknek 27 százalék. A húsételek zsírtartalma függ az elkészítés módjától is. A legsoványabb hús is zsírossá tehető például bőséges zsiradékban sütéssel. Az egészséges táplálkozási irányelvek figyelembe vételével akár zsiradék hozzáadása nélkül is készíthetjük ételeinket teflon-, vas-, cserépedényben, korszerű sütő-főzőedényekben, sütőzacskóban. Az sem mindegy, mit adunk a húsok mellé köretként. A hagyományos köret egy része kiváltható párolt vagy gőzben főtt zöldséggel, friss salátával vagy savanyúsággal, s nem kell aggódnunk a nagy energia- és zsírbevitel miatt.
Egy kis elemzés, a hagyomány és az egészség szempontjainak összevetésével.
A cikk első részét nem közöltem, de ITT olvasható.
Tehát nézzük a hangulati tényezőket kissé zárójelbe téve, hogy mi is a helyzet a zsírbevitellel?
A cikk írója elismeri, hogy ez a zsiradék nem egészséges.Valamint egy kis csúsztatás is bejött. Az AJÁNLOTT zsiradékbevitel egy egészséges felnőttnek testtömeg kilogrammonként 1 gramm.Ez ma már maximum 0.5 grammra módosult, főleg az orvostudomány által a LEGINKÁBB EGÉSZSÉGTELENNEK tartott sertészsírból. A 42 % telített zsírsav valóban jelentős kockázati tényező. Gondoljuk el, hogy az elfogyasztott húsnak majdnem a fele egészségtelen zsiradék.
A hagyományos köret helyett zöldséget.. ajánlanak. Hát ez a legnagyobb ritkaság, hogy aki a sertéshúst szereti zöldséget egyen hozzá !! A magyaros ételekben NOKEDLI, egyéb tésztaféleség, de a legritkább a PÁROLT, VAGY GŐZBEN FŐTT ZÖLDSÉG.
A teflon,cserépedény, vagy egyéb egészségesnek mondott elkészítési módszer szintén ritkaságszámba megy. Van viszont serpenyő, lábos, stb, szóval nem megy át a tudat szűrőjén az, hogy a hazai halálozási lista első helyén a SZÍV ÉS ÉRRENDSZERI betegségek állnak, éles versenyben a tüdő, vastagbél és végbélrákokkal… stb.Meg kellene gondolni a “magyaros étkezés előnyeit”.A cikk befejezése próbál optimista hangulatot kelteni, de az, hogy nem kell aggódnunk a nagy energia és zsírbevitel miatt, finoman szólva erős túlzás. (Dénes Ottó)