Medizona.hu
A diabétesz világnapja (november 14)
Lassan gyógyuló sebek, állandó szomjúság, viszketés, kimerültség, akaratlan fogyás: ezek a kellemetlenségek jelezhetik, valami nincs rendben. Az esetek többségében azonban akár egy évtizedig sem hívja fel magára a figyelmet a betegség, így sokan nem is tudják, hogy már jó ideje a diabéteszesek egyre gyarapodó táborához tartoznak. November 14-e a cukorbetegség világnapja.
Elképesztő a szám, de becslések szerint körülbelül 246 millió cukorbeteg felnőtt él a világon, s ha nem teszünk semmit – az Egészségügyi Világszervezet jóslása szerint – akár 120 millióval is nőhet ez szám húsz éven belül. A hazai adatok szerint a diabétesz körülbelül 600 ezer embert érint: pontosabban ők azok, akik tudják, hogy betegek. „Ennél nagyobb baj az, hogy megközelítően ugyanennyien lehetnek, akiknek nem ismert a cukorbaja és azok száma is ennyi lehet, akik csökkent glükoztoleranciával élnek, tehát már a betegség előállapotában vannak” – mondja Nagy Erzsébet diabetológus. Hozzátéve: a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásáért főleg a környezetei tényezők a felelősek. Feltehetően az elhízás egyre gyakoribbá válásával áll kapcsolatban a diabéteszesek számának ugrásszerű növekedése.
Magas vércukor. Nem mindenki tud róla
Kórélettani szempontból a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása összetett, több különböző tényezőtől függő folyamat. Az elhízás, a mozgásszegény életmód, az öregedés vagy a genetikai okok egyaránt állhatnak az inzulinérzékenység csökkenése – az inzulin rezisztencia –, illetve az ennek következtében kialakuló vércukorszint-szabályozási zavar hátterében. „A túlsúly és a mozgásszegény életmód miatt egyre fiatalabb korban is előfordulhat a diabétesznek ez a formája. Míg egy évtizeddel ezelőtt ez még rendkívül ritka volt az ifjúság körében, ma már komolyan számolni kell vele” – figyelmezett a szakember a tévé és számítógép előtt töltött egyre hosszabb idő veszélyeire a szakember. A betegség alattomos, fájdalom nem jelzi a közeledtét, sokszor csupán a véletlennek köszönhető, hogy – például – egy szemfenéki vizsgálat, vagy éppen más okból végzett vizeletteszt nyomán kiderül, hogy évek óta anyagcsere betegségben szenved a páciens. A betegség további rizikófaktorai a magas vérnyomás, magas koleszterinszint, bizonyos etnikai és genetikai tényezők. A 2-es típusú diabéteszt életmódváltással és gyógyszerekkel lehet kezelni, de sok beteg esetében – az inzulintermelés fokozatos megszűnésével – az inzulinterápia is szükségessé válhat.
Az 1-es típusú diabétesz az, amit korábban gyermek- illetve fiatalkori diabétesz néven ismertünk. A hátterében – feltételezhetően – elsősorban genetikai hajlam és vírusos megbetegedésekkel szembeni fokozott fogékonyság áll. 1-es típusú diabétesz esetén az immunrendszer elpusztítja a hasnyálmirigyben található, az inzulintermelésért felelős Langerhans sejteket, s ez teljes inzulin-hiányhoz vezet. A magas vércukorszint következtében a vizelet mennyisége megnő, súlyos esetben a nem megfelelő májműködés következtében a vérben savas anyagcsere termékek szaporodnak fel, ami agyi működési zavarhoz vezethet. Az 1-es típusú diabétesz kezelése pontosan meghatározott, és folyamatosan felügyelt injekciós inzulinpótlással történik.
A diabétesz szó jelentése „nagy mennyiségű vizelet”: egyes cukorbetegek ugyanis akár napi 10 liter vizeletet is kiválaszthatnak. Ennek oka, hogy a fölösleges cukormennyiség a vérből a vizeletbe kerül, és kivonja – ozmózis útján – a vizet és a sót a vérből. Nagy doktornő arra hívja fel a figyelmet, hogy akinek a családjában már előfordult cukorbetegség, az – függetlenül a korától – minden évben végeztessen laborvizsgálatot, de 40 év fölött mindenkinek javasolható az ismétlődő kontroll. Erre azért van szükség, mert a nem megfelelően karbantartott cukorbetegség egyik legkomolyabb velejárója az erek és idegek károsodása, s ez hosszú távon végtag-amputációhoz vagy vaksághoz vezethet. A lábszár és a lábfej fekélyesedését olyan tényezők kombinált hatása okozza, mint a cukorbetegség nem megfelelő kezelése, idegi károsodás, rossz vérellátás, nem megfelelő lábbeli viselete vagy lábsérülés.
A magas vércukorszint a szemek érzékeny érhálózatát is károsítja. A szem ereinek sérüléséből származó bevérzések hatására „foltok” vagy „uszadékok” zavarhatják a látást. Ez az állapot idővel súlyosbodhat és akár vaksághoz is vezethet. Az olyan betegségek, mint a szürke vagy zöldhályog idős korban bárkinél előfordulhatnak, ám a cukorbetegek esetében ez a veszély fokozottan fennáll.
Megjegyzés: A feleségem 14 évig dolgozott a Vakok és Gyengénlátók Pécsi Szövetségénél, ahol volt egy fiatal cukorbeteg hölgy, akinek 14 éves korában kezdett romlani a látása és néhány év múlva megvakult. Azóta is vakon él.Amikor a kislányunkat vittük vizsgálatra a szemészetre egy kiskamasz lány ment ki előttünk. Amikor a lányunk vizsgálata végetért, az anyuka sóhajtozott, sajnálkozott a gyermekünk kissé furcsán álló nézése miatt. A szemorvosnő hangsúlyosan mondta: „Ne ezen bosszankodjon, ez semmi !! Aki maguk előtt ment ki, az egy 6 éves korban diagnosztizált cukorbeteg gyerek volt, aki mostanra – nem volt még 20 éves – már megvakult.” (Dénes Ottó)