Ellenálló apróságok
A baktériumok szinte mindenütt jelen vannak bolygónkon, ráadásul az emberi szervezetben is szép számmal előfordulnak. Vannak közöttük ártalmatlanok, kórokozók és olyanok is, amelyek a legyengült szervezetet támadják meg. Nemcsak védekeznünk kell ellenük, hiszen sok esetben szükségünk van rájuk, ezért meg kell tanulnunk velük együtt élni.
„A baktériumok a természetben létező legkisebb élőlények. Mindenütt jelen vannak, ahol az élet megjelent, a legextrémebb körülmények között is fenn tudnak maradni” – magyarázta Bognár Csaba, az Országos Epidemiológiai Központ mikrobiológusa. Így előfordulnak hőforrásokban és az Antarktisz jégpáncélja alatt, de élősködőkként emberekben és állatokban is tenyésznek. A baktériumok hihetetlen változatosságát és változékonyságát, rendkívüli alkalmazkodóképességüket genetikai állományuk sokfélesége biztosítja. Egy adott baktériumtenyészetben lévő baktériumok genetikai állománya időnként még 97-98 százalékig sem azonos. Vagyis a többsejtű élőlényekhez képest óriási a különbség közöttük, hiszen például az ember és a csimpánz genetikai állománya a legvalószínűbb becslések szerint 98 százalékban hasonló.
Apró kórokozók. Vannak ártalmatlanok is
„A baktériumoknál éppen ezért csak konszenzuson alapul az azonos fajba sorolás” – így Bognár. Ezek az élőlények egy adott populáción belül azért tartják fenn a rendkívüli változatosságot, hogy ha megváltoznak a külső körülmények, legyenek olyan egyedek, amelyek alkalmazkodni tudnak ahhoz, és tovább viszik a közösséget. A baktériumok rendkívüli változatossága magyarázza, hogy egyesek közülük jótékony hatásúak az emberi szervezetre, mások semlegesek, megint mások viszont kórokozók lehetnek. A három nagy csoport természetesen nem különül el élesen egymástól. Az emberi bőrön élő „jótékony” baktériumok, amelyek a szervezet védekezőképességét segítik, ha valamilyen külső sérülés következtében bekerülnek a véráramba, máris kórokozókká válnak.
„Emberi” baktériumok
Az emberben általában a szerves anyagokat feldolgozó (heterotróf) és 28-37 Celsius fok között élő (mezofil) mikroorganizmusok fordulnak elő. Az emberi szervezetben tartósan jelen vannak baktériumok, amelyek jelenléte szükséges szervezetünk egészséges működéséhez.
Jelenlétük jótékony hatású, védenek más, kórokozó baktériumokkal szemben, vitaminokat termelnek, és jelentős szerepet vállalnak a bevitt táplálék lebontásában, feldolgozásában. Őket nevezzük normál biótának (régebben normál flórának). A jótékony hatásúak természetesen hasznosak az ember számára – ha olyan területen maradnak, ahol segítik a „gazdaszervezet” működését, és nem kerülnek be például a véráramba.
Ideiglenesen bennünk tartózkodó, és szervezetünkre nézve gyakorlatilag semleges hatású mikrobák az átmeneti vagy tranziens (átutazó) bióta tagjai. És végül, vannak kórokozók, amelyek akár kis mennyiségben is szervezetünkbe kerülve betegséget okoznak. Legújabb adatok szerint azonban gyakran hosszabb-rövidebb ideig együtt élhetünk e baktériumokkal, anélkül, hogy megbetegednénk. Ám, ha immunrendszerünk legyengül – például stressz, baleset, más betegségek, vírusfertőzés miatt –, ismét támadnak, tüneteket okozva.
Környezetünkben is, szinte mindenhol megtalálhatók baktériumok. Igen sok képviselőjük él a talajban, felszíni vizeinkben, különböző tárgyak felületén. Többségük ártalmatlan, egészséges embert megbetegíteni képtelenek. Azonban nagy mennyiségben, beteg, sérült immunitású egyénekben ők is képesek betegséget okozni. Az ilyen baktériumokat hívjuk opportunistáknak (régen apatogén baktériumoknak), mivel a legyengült szervezeteket támadják meg. A valódi apatogén, azaz betegséget soha, semmilyen körülmények között sem okozó baktériumok azok, amelyek a Föld számunkra különleges helyein élnek (hőforrások, tengerek, mocsarak).Maguk a kórokozók sem a kivégzésünkre törekednek: a baktériumok és az ember közös evolúciós története (koevolúciója) azt bizonyítja, hogy ezen élőlények többsége „megtanult” a gazdaszervezettel együtt élni, hiszen a baktériumoknak sem „érdeke”, hogy elpusztítsák az őket életben tartó élőlényt. Közben az emberek is megtanulták, hogyan kell a baktériumokkal „bánni”, különösen az európai és az ázsiai populációk szoktak hozzá ezekhez a mikroorganizmusokhoz, az amerikai indiánok sokkal rosszabbul jártak, amikor hirtelen rájuk szabadultak a kórokozók.
OLDALTÖRÉS: Nem törnek az életünkre
Emésztőcsatornánkban bizonyos növényi anyagokat és a tejet baktériumok segítségével bontjuk le. Ha ezeket és például a bőrön lévő jótékony hatású baktériumokat, vagy például a nők hüvelyében lévő, szintén védőfunkciókat ellátó baktériumokat a túlzásba vitt tisztálkodással (például fertőtlenítő hatású folyékony szappanok) vagy antibiotikumos kezelésekkel elpusztítjuk, akkor könnyen emésztőrendszeri rendellenességek vagy a – bőrön és a hüvelyben – gombás fertőzések jelenhetnek meg. A szájban élő baktériumok teljes elpusztítása sem hasznos, például a túlzott szájvízhasználat sem egészséges.
„Az emberben normál körülmények között előforduló baktériumok közösségének, a már említett biótának a megóvása tehát az egészséges életmódhoz hozzátartozik. Vagyis a túlzott fürdés, fertőtlenítés ugyanolyan káros, mint a higiénia teljes hiánya” – hangsúlyozta Bognár.
A baktériumok veszélyei
A baktériumok egy része azonban bárhová is kerül a szervezetben, kórokozóként viselkedik. Ilyen a szifiliszt, a gonorreát és a gennyes agyhártyagyulladást okozó baktérium – ezek egyébként olyan baktériumok, amelyek csak emberben fordulnak elő. Szintén kórokozó a Staphylococcus aureus (ételmérgezések, gennyes sebváladékok szepszis esetén fordul elő gyakran) és a Streptococcus nemzetség néhány tagja, amely szintén számos, például légúti, húgyúti és egyéb súlyos betegséget okozhat. A leggyakoribb betegségeket, megfázásokat, arc- és homloküreg-, torokmandula-gyulladásokat többek között ez utóbbi baktériumok okozzák – a streptococcusok, staphylococcusok, haemophylusok sokszor vírusfertőzés nyomán támadnak, és két-három nappal a vírus okozta betegség megjelenése után súlyosbítják a helyzetet –, de akár tüdőgyulladáshoz is vezethetnek ezek a fertőzések.
A baktériumok közül veszélyes az emberre a baromfikban élő szalmonella, amely tojásról, tyúktojás esetében a héj külsejéről kerülhet az ételekbe. A konyhai higiénia ezért is fontos, a tojást le kell mosni, kacsatojást pedig nem szabad nyersen felhasználni, mert ott magába a tojásba is bekerülhet a szalmonella, amely súlyos bélfertőzést okoz az emberben.
A baktériumok általában toxinokat (mérgeket) termelnek, ezek olyan enzimek, amelyek az élő szervezet működését béníthatják meg. Van olyan baktérium, amelynek toxinja a szövetek
közti anyagot roncsolja. Veszélyes toxint pedig a botulizmus kórokozója termel például. De hasonlóan veszélyes baktérium a tetanusz, az anthrax (lépfene) és a diftéria kórokozója is.
„A baktériumok elleni védekezés alapja a tisztálkodási szabályok betartása, de vigyázzunk, ezt se vigyük túlzásba” – tanácsolja a mikrobiológus, hozzátéve: ugyanakkor a konyhai higiénia szigorú betartása rendkívül fontos, mert így az ételmérgezések és fertőzések könnyen elkerülhetők.
Ide kattintva a cikket az eredeti helyen olvashatja.