Húsvéti tévedések szomorújátéka (Jónás és a három nap vs. Krisztus és a harmadnap)

Látszólag egy akadémikus vita is lehetne, hogy a Megváltó halála és feltámadása között menyi idő telt el.

De, ha hisszük, hogy maga Jézus hozta föl erre a legegyszerűbb hasonlatot (… „Amint ugyanis Jónás próféta három nap és három éjjel volt a cethal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is három nap és három éjjel a föld szívében…), tehát minden vita és találgatás merőben felesleges szalmacséplés. Még akkor is, ha prominens egyházi személy mondana mást.

“Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek mondja el a részleteket.

Krisztus feltámadásának örömhírére emlékezik ma, húsvétvasárnap az egyház. Véget ért a böjt, a hívek ünnepi szentmisére mennek, egyes helyeken ételszentelést vagy körmenetet is tartanak.

“Van olyan, ahol húsvétvasárnap tartják a körmenetet is, nem nagyszombaton, van, ahol a vigília szertartását kora hajnalban tartják; az időpontok, vagyis Krisztus feltámadásának a pontos ideje olyan, ami az evangéliumok alapján egészen pontosan nem rögzíthető.”

(Komment: Valóban nehezen lehetne pontosan kijelenteni, hogy a Szombatról-Vasárnapra virradó éjjelnek melyik időpillanatában lépett ki Jézus az angyal által elgördített kő mellett a sziklasírból. Ami után – nem tudni pontosan, hogy a szent asszonyok kora reggel mikorra értek oda – és látva az összehajtogatott lepleket (nem leplet!) döbbenten eszméltek Jézus erről mondott szavaira. D.O.)
“Lehet az éjszaka elején, de lehet hajnalban is” – mutatott rá Erdő Péter.

“Mindenesetre a legrégebbi elbeszélés, Márk evangéliuma szerint “amikor kiment a szombat”, Mária és Márta kimentek Jézus sírjához, ez tehát szombat estére vonatkozik, és amikor odaértek, azt találták, hogy a sír üres. …” mondta a bíboros úr.

Idézni csak pontosan, szépen…Főleg, ha a Biblia a beszéd forrása!

Nos ebben a bíborosi szentbeszédben van igazság és van némi ismerethiány.

Idézem amit kifogásolok: “Márk evangéliumából idézte a bíboros úr.  “amikor kiment a szombat”… “ez tehát szombat estére vonatkozik,…”

Itt van az a kis csúszás, amit az egész téma körüljárása után hitelessé kellene tenni.

Este vagy reggel mentek ki a sírhoz a szent asszonyok? El sem tudom képzelni, hogy miért mentek volna este, amikor tudták, hogy a sírt katonák őrzik. Valamint a sötétben jövés-menés ebben a baljós és bizonytalan kivégzési történetben semmiféle logikával nem igazolható. A halotti szertartáshoz kenetek, fűszerszámok, leplek és egyéb kellékek is alapvetően hozzátartoztak abban a kultúrkörben. Tegyük egyértelművé ezt a bizonytalanságot sugalló  bíborosi  szentbeszédet.

Nézzünk egy-két eredeti híradást Jézus feltámadásáról.

Egyszerű fordítás: ” Máté 28:1 A szombat utáni nap volt a hét első napja. Ennek a napnak a hajnalán a magdalai Mária és a másik Mária elmentek, hogy megnézzék a sírt.”

Csia Lajos fordítása: ” Máté 28:1 A szombat után, a hét első napjának felvirradásakor elment magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.”

Új fordítású Biblia: Máté 28:1 “Szombat elmúltával, a hét első napjának hajnalán, elment a magdalai Mária és a másik Mária, hogy megnézzék a sírt.”

Katolikus fordítás: “Márk 16,1 Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja, és Szalome illatszereket vásároltak, s elmentek, hogy bebalzsamozzák. 2 A hét első napján kora reggel, napkeltekor kimentek a sírhoz…”

Új fordítású revideált Károli biblia: ” Márk 16,1 “Amikor elmúlt a szombat, a magdalai Mária és Mária, Jakab anyja, valamint Salómé illatos keneteket vásároltak, hogy elmenjenek, és megkenjék Jézus holttestét.” 2 A hét első napján, korán reggel, napkeltekor elmentek a sírbolthoz,..”

Szent István Társulati Biblia. Máté 24, 1 “A hét első napján kora hajnalban kimentek a sírhoz, s magukkal vitték az előkészített illatszereket is.”

Szent István Társulati Biblia. János evangéliuma 20, 1 “A hét első napján, kora reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz.”

Jézus feltámadása három evangéliumban is le van írva. (Mt 28,1–7; Lk 24,1–12; Jn 20,1–10)Mindegyikből idézve kiderül, hogy:

No 1. A hét első napja a szombat utáni nap. Mai naptári fogalmakkal a vasárnap reggelről beszélünk.

No 2. A sírhoz látogató szent asszonyok már kora reggel mentek, hogy minél előbb eleget tegyenek a halott testen alkalmazandó megkenésnek, amit a forró égövi körülmények között nem lehetett sokáig halogatni.

Talán elég is lesz ennyi idézet a hét első napjának reggele témában. Nem fontos, de megemlíteném, hogy a mai “kereszténység” a hét első napja alatt előszeretettel a hétfőt érti. Pedig ebben a kérdésben a TEREMTÉS eléggé pontosan tudósít.”

I. Mózes 2. 1. Így készült el a menny és a föld és minden seregük. 2 A hetedik napra elkészült Isten a maga munkájával, amelyet alkotott, és megpihent a hetedik napon egész alkotó munkája után. 3 Azután megáldotta és megszentelte Isten a hetedik napot, mivel azon pihent meg Isten egész teremtő és alkotó munkája után.

Plusz az ÚJSZÖVETSÉGI  naptári rendszer a mostani kis blogban is jól érthetően ki van fejtve.

Nem véletlen, hogy vannak magukat evangéliumi keresztényeknek nevező vallási közösségek, akik inkább átnéznek a fenti idézeteken, minthogy revízió alá vessék téves tanaikat a hét utolsó – HETEDIK – napjáról, amit Isten megszentelt és megáldott.

Kijelölve ebben a ténykedésében azt is, hogy ez a nap a pihenésre van szánva. Lásd II. Mózes 20, 8.

Forrás: https://infostart.hu/eletmod/2019/04/21/husvetvasarnap-a-tanitvanyok-szomorkodva-mentek-haza-es-megtortent-a-fordulat?utm_source=infostart&utm_medium=email&utm_campaign=hirlevel

Mondja el a véleményét!