Hús és sajtfogyasztás vs. rákhalálozás

 A hús és a sajt olyan káros lehet, mint a dohányzás

A nagy fehérjetartalmú étrend a középkorúakban majdnem kétszeresére növeli a halálozás és négyszeresére a rákos halálozás valószínűségét. 65 éves kor felett viszont előnyös a mérsékelt fehérjefogyasztás.

Korábban még soha nem mutattak ki korrelációt a nagy fehérjefogyasztás és a halálozás kockázata között, most viszont egy új vizsgálatban, amelyben felnőttek egy nagy csoportját követték majdnem két évtizedig, azt találták, hogy a sok állati fehérjét tartalmazó étrend fogyasztása a középkorúakban négyszeresre növeli a rákos halálozás kockázatát a kevés fehérjét fogyasztó személyekhez képest – ez a halálozásnövekedés a dohányzás hatásához hasonlít.

„Téves hiedelem, hogy mivel valamennyien eszünk, egyszerű dolog megérteni a táplálkozást. A kérdés nem az, hogy egy bizonyos étrend mellett jól érezzük-e magunkat három napig, hanem hogy hozzájárul-e ahhoz, hogy megérjük a 100. életévünket” – mondta a vizsgálat vezető kutatója, dr. Valter Longo, a Dél-Kaliforniai Egyetem (USC) biogerontológus professzora.

A sok fehérje fogyasztása nem csak a rákos halálozást növeli drámaian, de azokban a középkorúakban, akik sok állati eredetű fehérjét esznek – köztük húst, tejet és sajtot – általában véve is nagyobb a halálozás kockázata – ezt mutatta ki a vizsgálat, amelyet március 4-én a Cell Metabolism közölt (teljes közlemény). A fehérjekedvelők minden okú halálozása

a 18 éves követés alatt 74%-kal nagyobb volt, mint a kevés fehérjét evőké, és diabéteszes halálozásuk is többszörösen meghaladta a kevés fehérjét fogyasztókét.

Az azonban, hogy mennyi fehérjét kellene ennünk, ellentmondásos kérdés, amelyet még zavarosabbá tesznek az olyan fehérjedús étrendek, mint a paleo és az Atkins. A mostani vizsgálat előtt a kutatók még soha nem mutattak ki korrelációt a nagy fehérjefogyasztás és a halálozás kockázata között.

A jelen vizsgálatban nem úgy tekintettek a felnőtt korra, mint egy egységes időszakra; figyelembe vették, hogy miként változnak életműködéseink az öregedéssel, és hogy a középkorúak döntései hogyan befolyásolják a további életet. Azaz: ami egy adott életkorban jó hatású ránk nézve, az egy másikban káros lehet. A fehérje szabályozza az IGF-I növekedési hormont, amely szerepet játszik a növekedésben, de érzékenyebbé tesz minket a rákra is. 65 éves kor után drámaian csökken az IGF-I szintje, ami izomveszteséghez és testi gyengeséghez vezethet. A mostani vizsgálat kimutatta, hogy míg a középkorúakban nagyon káros a sok fehérje bevitele, az idősekben viszont védő hatású: azok a 65 évesnél idősebb személyek, akik mérsékelt vagy nagy fehérjetartalmú étrenden éltek, védettebbek voltak a betegségekkel szemben.

A mostani vizsgálatba dr. Longo és munkatársai egy dr. Longo által végzett korábbi, az IGF-I-re vonatkozó kutatás nyomán kezdtek bele. Abban egy ecuadori kohorsz vett részt, akikben ritka volt a rák és a diabétesz, egy olyan genetikai mutáció miatt, amely csökkentette IGF-I szintjüket; a kohorsz minden tagja alacsonyabb volt 1,5 méternél.

Igen lényeges, hogy a kutatók azt találták, hogy

a növényi eredetű fehérjéknek (pl. a babban levőknek) nincs olyan hatásuk a halálozásra, mint az állati fehérjéknek.

A rák és a halálozás gyakoriságát nem befolyásolta a szénhidrát- és a zsírfogyasztás sem, ami azt jelzi, hogy a fő bűnös az állati fehérje.

„Az amerikaiak többsége mintegy kétszer annyi fehérjét eszik, mint amennyit kellene; úgy látszik, hogy a legelőnyösebb változás az lenne, ha csökkentenék a napi fehérjebevitelt, főként az állati eredetű fehérjéét…De nem szabad túlzásba esni: csak vékony határ választja el a védett állapotot a fehérjehiányos táplálkozástól” – figyelmeztetett dr. Longo.

A vizsgálat eredményei alátámasztják több vezető egészségügyi szervezet ajánlását, amely szerint a középkorúaknak naponta mintegy 0,8 g/testsúlykg fehérjét ajánlott fogyasztaniuk. Így például egy 59 kg-os személynek 45–50 g fehérjét kell naponta ennie, főként növényi eredetűeket (pl. hüvelyesekből származóakat).

A kutatók úgy definiálták a nagy fehérjetartalmú étrendet, hogy ennél a kalóriák legalább 20%-a állati vagy növényi fehérjéből származik. A mérsékelt fehérjetartalmú étrend esetén a kalóriák 10–19%-a származik fehérjéből, és az alacsony fehérjetartalmú étrendnél 10%-nál kevesebb ez az érték.

A középkorúakban már a mérsékelt fehérjetartalmú étrend is káros hatású. A vizsgálatban résztvevő 6318 50 év fölötti személy átlagos fehérjebevitele a napi összes kalória mintegy 16%-a volt, s ennek kétharmadát állati fehérjék tették ki – ez megfelel az országos fehérjefogyasztásnak. Azokban a középkorúakban, akik mérsékelt mennyiségű fehérjét ettek, még mindig háromszor akkora volt a rákos halálozás valószínűsége, mint a kevés fehérjét fogyasztókban.

A vizsgált személyek egy véletlenszerűen kiválasztott kisebb csoportjában – 2253 személyben – közvetlenül is megmérték az IGF-I növekedési hormon szintjét. Az eredmények szerint a sok fehérjét fogyasztók körében az IGF-I szint minden 10 ng/ml-es emelkedése 9%-kal növelte a rákos halálozás kockázatát a kevés fehérjét fogyasztókhoz képest. Ez alátámasztotta azt a korábbi eredményt, amely szerint kapcsolat van az IGF-I szint és a rák kockázata között.

„Életében valamikor szinte mindenkiben található egy rákos vagy prekancerózus sejt. ( Prekancerózus állapotnak nevezzük a rákmegelőző állapotokat). A kérdés az, hogy rákká alakul-e.

Az derült ki, hogy az ezt meghatározó egyik legfontosabb tényező a fehérjebevitel” vonta le a következtetést dr. Longo.

Forrás: Science Daily Dr. W. J.  http://otszonline.hu/cikk/a_hus_es_a_sajt_olyan_karos_lehet__mint_a_dohanyzas?fbclid=IwAR1B-8K5SDNkrCeCpCqkWd0PUcra8Mo-r6JeKsdq6nb4krr-Gq_MXVrqjfc
2018. november. 03.

Gondolkodásra: http://denesotto.hu/2017/10/megvan-mi-felel-a-rakos-megbetegedesek-40-aert/

http://denesotto.hu/2018/02/a-rak-es-a-duplagondol/

Mondja el a véleményét!