Betegség és temperamentum

Az ókori görögök tudhattak valamit. Ha a Delphoi jósdához mentek, tudakolni egyet-mást, szembetűnt a jóshelyen álló Apollón templom felirata:

“Gnóthi szeauton” (Ismerd meg magadat!)

Egy későbbi korban élt filozófus (Herakleitosz) is letette a maga voksát ez ügyben: “Kinek-kinek éthosza a sorsa”

” Ügyelj gondolataidra, mert azok szabják meg szavaidat, ügyelj szavaidra, mert azok szabják meg tetteidet, ügyelj tetteidre, mert azok szabják meg szokásaidat,ügyelj szokásaidra, mert azok szabják meg jellemedet, és ügyelj jellemedre, mert az szabja meg sorsodat.” (ismeretlen szerző)

Jómagamról annyit, hogy a karakterológia már fiatalon is érdekelt. Testalkatról levont következtetéseket próbáltak – próbáltam – alkalmazni magamra és ismerőseim/rokonaim egyéniségére, életére, jellemére.

Néhány esetben izgalmasan és nagyon következetesen bejött a megállapítás. Máskor hatalmas melléfogások tarkították a kudarc/siker átlagomat.
Bölcs Salamon is nyilatkozott: “Ahogy gondolkodik az ő szívében, olyan ő” (Péld 23,7)
Nézzük az alábbi tanulmányt! Benne vagyunk mindannyian.  (Dénes Ottó)

Súlyos betegségekről árulkodhat temperamentumunk

Személyiségünk egyes veleszületett jellegzetességeinek betegségekre hajlamosító hatását vizsgálják a Semmelweis Egyetem kutatói.

Az évek óta tartó projektben a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika, a Családorvosi Tanszék, valamint a Pszichiátriai és Pszichoterápiás Klinika kutatócsoportjai dolgoznak együtt. A vizsgálatok során sikerült azonosítani olyan temperamentumtípusokat, amelyek kapcsolatba hozhatók a magas vérnyomással vagy a koszorúér-betegséggel – derül ki a kutatásról a Semmelweis Egyetem honlapján beszámoló cikkből.

A kollaborációs kutatás fontossága abban rejlik, hogy Magyarországon továbbra is a szív- és érrendszeri betegségek miatt következik be a legtöbb elhalálozás,

és bár javulás figyelhető meg a 90-es évek végéhez képest, európai uniós viszonylatban 2014-es adatok alapján az iszkémiás szívbetegség okozta halálozásban Litvánia, Lettország és Szlovákia után a negyedik legrosszabbak voltunk, és a stroke halálozás tekintetében is az Európai Unió legrosszabbjai közé tartozunk.

A magas kardiovaszkuláris rizikójú betegek azonosítása a páciensek célzottabb kezelését vonhatja magával, de a jelenleg elérhető rizikóbecslő módszereknek vannak korlátai. A Semmelweis Egyetem az élet folyamán stabil személyiségjegyek és a kardiovaszkuláris betegségek közötti kapcsolatokat feltáró kutatása ezeknek a módszereknek a tökéletesítésében segít.

Azt vizsgálják, hogy bizonyos temperamentumvonások összefüggést mutatnak-e a koszorúérbetegség jelenlétével és kiterjedésével.

Depresszív, ingerlékeny, szorongó
Az affektív temperamentumok olyan veleszületett személyiségjellemzők, amelyeknek öt típuscsoportja ismert:

  • depresszív,
  • ciklotim,
  • hipertim,
  • ingerlékeny,
  • szorongó.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy egyik temperamentum irány sem jó vagy rossz, mindnek megvan a maga evolúciós szerepe, illetve a nemek között vannak különbségek.

A nőknél a depresszív, szorongó, ciklotím temperamentumok aránya a magasabb, míg a férfiaknál az ingerlékeny és a hipertím temperamentumoké.
A specifikus kutatáshoz 200, CT-vizsgálatra előjegyzett beteggel vettek fel egy több mint 1000 kérdésből álló, a személyiségvonások, temperamentumok és egyéb pszichometriai paraméterek feltárására irányuló kérdőívet.

Főnök típus? Kockázatvállaló? Mit mutat a CT?

A négy éve zajló kutatás eredményei alapján elmondható, hogy minél markánsabb az úgynevezett hipertím (optimista, magabiztos, társaságkedvelő, főnök típus, kockázatvállaló, tolakodó, kicsi alvásigénnyel rendelkezik) jellemvonás a koszorúér CT angiográfiával vizsgált betegeknél (CCTA), annál nagyobb eséllyel lesznek a vizsgálat során egészségesek az egyének koszorús erei.

Az eredmények figyelemre méltóak, de tudni kell, hogy nem általánosíthatóak minden betegcsoportra.
Ugyanakkor, ha az eredmények további megerősítést nyernek, az megkönnyítheti a rizikóbesorolást a klinikai munka során.

Ugyanebben a projektben a kutatócsoport azt is megvizsgálja, milyen összefüggés tárható fel bizonyos affektív temperamentumok és a magas vérnyomás kialakulásának időpontja között. Korábban a temperamentumok és a hipertónia kapcsolatát közvetítő folyamatokat vizsgálva a kutatók azt találták, hogy

hipertím temperamentummal jellemezhető magasvérnyomás-betegeknél emelkedett az ideg-és feltehetőleg érvédő hatású agyi eredetű neurotróp faktor (BDNF),

míg a domináns ciklotím, szorongó, depresszív és ingerlékeny temperamentumú hipertóniás betegek BDNF szintje alacsonyabb. A kutatók hangsúlyozzák, hogy a vizsgálatok csak keresztmetszeti, vagy legfeljebb rövid követési idejűek, tehát pontos ok-okozati viszonyokra egyelőre nem lehet belőlük következtetni.

Forrás: https://infostart.hu/tudomany/

Nyitókép: Pixabay

Infostart 2018. november 4.

Mondja el a véleményét!