Herbert Edgar Douglass: Útelágazás

A történelem ismeretének előnye elsősorban abban érhető tetten, ha téveszméket, vagy hitelesnek látszó, de távlatokban nézve kártékony változásokat akarnak “újítók” beiktatni egy ősi alapokra és biztos elvekre épülő, jól működő hitvilágba. Ekkor kell elővenni a múlt (1957 – 2007) elemzését. (Dénes Ottó)

ÚTELÁGAZÁS

(Questions on Doctrine. Szerkesztette: George R. Knight)

Az 1957-2007 közötti éveket az adventista egyház történetének legelbizonytalanítóbb
időszakának szokták nevezni.
2

Miért? A Questions on Doctrine c. könyv kiadása miatt!3

George R. Knight, a Questions on Doctrine4 jegyzetekkel ellátott 2003-as kiadásának
történelmi és teológiai bevezetésének szerkesztője azt írta, hogy

„A Questions on Doctrine
kétségkívül a Hetednapi Adventista Egyház történetének legtöbb véleménykülönbséget okozó
könyvének bizonyult. A könyv, amelyet azért adtak ki, hogy békét hozzon az adventizmus és a
konzervatív protestantizmus között, megjelenésével hosszadalmas elidegenedést és
elkülönülést okozott az adventista csoportok között, amelyek miatta alakultak ki.”
5

A 2007. október 24. és 27. között, a Questions on Doctrine kiadásának 50. évfordulója
alkalmából az Andrews Egyetemen, a Michigan-i Berrien Springs-ben megtartott konferencián
24 reprezentatív tudós – köztük egy baptista és egy presbiteriánus teológus – osztotta meg egymással gondolatait a nevezetes 1957-es kiadványról. Nyilvánvaló, hogy senki nem tudta átfogni minden jelenlévő összes kérdését. Ebben a néhány napban az egymás iránti tisztelet és megbecsülés uralkodott a tanácskozáson.

Mindamellett a legtöbb résztvevő 1957-ben még meg sem született, vagy csak középiskolás volt. Én azonban ott voltam. Az összes főszereplőt jól ismertem – az évek múlásával egyre jobban. Nem volt szükségem arra, hogy mások véleményét elolvasva értsem meg, hogy mi
történt azokban a kritikus években.

Amíg 1955 és 1957 között a H. n. adventista bibliakommentár (Seventh-day Adventist
Bible Commentary) egyik társszerkesztője voltam, a
Questions on Doctrine összeállításának
folyamata a Review and Herald Publishing Association könyvkiadási részlegében Merwin
Thurber főszerkesztő irányításával haladt előre. Merwin irodája csak néhány ajtónyira volt a
mi részlegünktől. Majdnem minden nap elhozta nekünk a
QOD társszerzői, R. A. Anderson, L.
E
. Froom és W. E. Read által átküldött, gyarapodó kéziratot.

Merwin észlelhette, hogy a kézirat eltér az általa megszokott klasszikus adventista teológia világosságától, ezért a
bibliakommentár szerkesztőinek szellemi hozzájárulását igényelte. Merwin kiadóhivatali
főszerkesztői jó híre olyan mértékben kockán forgott, mint soha azelőtt. Amikor a társszerzők
jelentették a generálkonferencia bizottságának, hogy a szerkesztést befejezték, Merwin
feladata befejeződött, és a
QOD-ot nem tették közzé, hanem a Review and Herald Publishing
Association
rendelésre végzett munkaként kinyomtatta.

Ez a kis könyv a 2007-es konferencián elhangzott előadásomat tartalmazza, valamint olyan
mellékleteket, amelyek hasznosnak látszanak „a Questions on Doctrine által indulatokat
keltett vitapontok”
6 megértésében. Noha az 1957-es könyvet mindenki valami másért dicsérte,
a heves reakció a Jézus emberi természetére vonatkozó adventista gondolkodás felülírására, és
a szentély tanának korlátozott, elégtelen bemutatására összpontosult.

Noha Milton L. Andreasen, az adventizmus irányadó teológusa már évek óta nagyon
aggódott a könyv kiadása előtti fejlemények miatt, megrökönyödésére a több vezető
adventistából álló kórus hamar támogatójává vált a projektnek. Jóllehet már nyugállományba
került, Andreasen nem veszítette el szellemi frissességét.

Aggodalmait személyesen a QOD három szerkesztőjének mondta el, ugyanúgy, ahogyan kérlelését is a generálkonferencia elnökének. Tanácsait gyakorlatilag figyelmen kívül hagyták, ezért később az egyház más
tagjaival osztotta meg nyugtalanságát. Ezek az aggályok alkották az adventista egyházban
ötven éven keresztül kiterjedt megoszlást okozó „robbanásveszélyes” viták magját.

Abban reménykedem, hogy a következő oldalak az 1957-ben felmerült valóságos
problémák világosabb megértését fogják segíteni. Ezen túl abban is bízom, hogy az említett
kulcsproblémákat félreérthetetlenül meg tudjuk ragadni, és a nélkülözhetetlen, klasszikus
adventizmus, amely a legjobban tárja fel a végső kérdéseket, segíteni fog az Isten és Sátán
közötti kozmikus vita lezárásában.
Herbert Edgar Douglass
Lincoln Hills, California
2008. január 25.

„A felülről való bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes, irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató. Az igazság gyümölcse pedig békességben vettetik azoknak, akik békességesen munkálkodnak”
(
Jak 3,17-18).

A teljes művet itt olvashatja: Herbert Edgar Douglass: Útelágazás. További könyvekért és írásokért látogassa meg keresztény könyvtárunkat!

Mondja el a véleményét!