Halhatatlan lélek? Biblia kontra Platon

A sok vitát gerjesztő, egyes felekezetekben/vallási közösségekben szinte vérre menően izgalmas téma: a LÉLEK tartózkodási helye a test elmúlta után. Az un. “kereszténység” ebben leli meg biztonságos kapaszkodóját amikor elhunyt szeretteitől, barátoktól…kell “véglegesen” elválni egy urna, vagy koporsó előtt állva.

Miért a bizonytalanság? Miért az a görcsös feszültség, hogy az életet elhagyó szubsztancia (testi mivoltunk egy része) elválik tőlünk, és önállóan kering, utazgat ide-oda, amikor már nem tudunk vele érintkezni, kommunikálni? Igaz-e az állítás a testtől független, ÖNÁLLÓ lélekről?

Hol, hogyan, mikor került ki az ókori görögség – sőt még régebben nézve az ókori Egyiptom, Mezopotámia…- életének kelléktárából ez a filozófiai spekuláció? Mikor lopózott be a Biblia értékrendjébe és miért nem vizsgálja a “keresztény” társadalom eredetét, valós, vagy valótlan mivoltát? Egyik igazolhatóan biztos forrást elemzett és röviden tárgyalt a www.jw.org, amit szerkesztve olvashatunk (historia@denesotto.hu)

Platón (kb. i. e. 427–347) pogány, görög filozófus volt. Valószínűleg Athénban született egy előkelő család sarjaként, és jómódú görög fiatal lévén színvonalas oktatásban részesült. Nagy hatással volt rá Szókratész, az elismert filozófus,
valamint a filozófus és matematikus, Püthagorasz követői. MIUTÁN Platón beutazta a Földközi-tenger vidékét, és politikai tisztséget töltött be egy szicíliai görögvárosban, Szürakuszaiban, visszatért Athénba, és megalapította az Akadémiát. Ez az iskola, melyre gyakran Európa első egyetemeként utalnak, a matematikai és filozófiai kutatás központja lett.

MIÉRT FOGLALKOZZUNK VELE?

Platón tanításai óriási hatással voltak emberek millióinak a hitnézeteire, beleértve magukat kereszténynek vallókat is. Közülük sokan tévesen úgy gondolják, hogy hitnézeteik a Biblián alapulnak. Platón egyik legkiemelkedőbb tanítása az a feltevés, hogy az embernek halhatatlan lelke van, mely tovább él a test halála után.

„Platón egyik legkedveltebb témája a lélek halhatatlansága” (Body and Soul in Ancient Philosophy)
Platónt nagyon foglalkoztatta a halál utáni élet.  Szilárd meggyőződése volt, hogy „a lélek túléli a jelenlegi inkarnációját, és megkapja méltó jutalmát vagy büntetését” a túlvilágon, attól függően, hogy az illető milyen életet élt a földön.*

HOGYAN TERJEDTEK EL PLATÓN TANÍTÁSAI?

Az Akadémia, mely kilenc évszázadon át, i. e. 387-től i. sz. 529-ig működött, erőteljes hatást gyakorolt a filozófiára.

Platón elképzelései népszerűek lettek a Görögország és Róma fennhatósága alá tartozó területeken. Alexandriai Philón zsidó filozófus magáévá tette a platonizmust, csakúgy, mint számos keresztény vallási vezető.

Így a lélek halhatatlansága és más pogány filozófiai eszmék beszivárogtak a judaizmus és a kereszténység tanításai közé.

Syracusai szinház

„A keresztény teológia egésze, legalábbis bizonyos mértékig, a kortárs görög  filozófiára, azon belül is főleg a platonizmusra épül, sőt némelyik keresztény gondolkodó . . . méltán nevezhető keresztény platonistának” – jelenti ki egy bibliai szótár (The Anchor Bible Dictionary).

Figyeld meg a következő összehasonlítást.

Mit mondott Platón?

„Valódi lényünk . . . , amit léleknek neveznek, halhatatlan, és elmegy más
istenekhez, hogy számot adjon . . . , s ez a jó ember számára bátorságos, míg a hitvány előtt
félelmetes” (Platón: Törvények, Tizenkettedik könyv).

Mit mond a Biblia?

A lélek maga az ember, illetve az ember élete. Az állatok is lelkek. A halál pillanatában a lélek megszűnik létezni.* Vizsgáld meg a következő idézeteket a Bibliából:
„Az első ember, Ádám, élő lélekké lett” (1Korintus 15:45).
„Majd ezt mondta Isten: »Hozzon elő a föld élő lelkeket a nemük szerint: háziállatokat, csúszó és
mászó állatokat és a föld vadállatait«” (1Mózes 1:24).
„Hadd haljon meg lelkem” (Bírák 16:30).
„Amely lélek vétkezik, az hal meg” (Ezékiel 18:4).

Egyértelmű, hogy a Biblia nem tanít olyant, hogy a lélek túléli a test halálát. Jól tesszük hát, ha
megkérdezzük magunktól: „A Biblián alapul az, amiben hiszek, vagy Platón filozófiáján?”
Bár Platón népszerűsítette a halhatatlan lélek gondolatát, nem ő volt az első, aki vallotta. Ez az elképzelés
különféle formákban már régóta átitatta a pogány vallásokat, például Egyiptomban és Babilonban.
A Biblia szerint a halottak egy alváshoz hasonló állapotban vannak, a feltámadásra várva (Prédikátor 9:5;
János 11:11–14; Cselekedetek 24:15).

Ha azonban a lélek halhatatlan lenne, nem halhatna meg, és nem lenne szüksége a feltámadásra.

„A Bibliában nem jelenik meg egyértelműen az a gondolat, hogy a lélek életben
marad a halál után” (New Catholic Encyclopedia).
„Csak a Biblia megírása utáni időszakban alakult ki világos és határozott elképzelés a lélek halhatatlanságáról . . . , és később ez a zsidó és a keresztény hit egyik sarokköve lett” (Encyclopaedia Judaica).
„Az az elképzelés, hogy a lélek tovább él a test halála után, filozófiai vagy teológiai feltételezés . . . , és a Szentírás sehol sem tanítja kifejezetten” (The Jewish Encyclopedia).

TUDTAD?
Platónt azok közé a gondolkodók közé sorolják, akik a leginkább hatottak a nyugati kultúrára.
Fiatalkorában érdekelte a politika, de csalódás érte.
Később egyebek közt ilyen témákról írt: etika, igazságszolgáltatás, ismeret, önmérséklet, jámborság, lélek, bátorság.
Platón legismertebb tanítványa Arisztotelész volt, akiből nevelő, filozófus és tudós lett.

Mondja el a véleményét!