A trón és az oltár új szövetsége

Egyházi kegyverseny

A cikk írása idején  (2011.05.11.) érvényes helyzetről szól az írás. Bár azok az állapotok, amiket a kegyekből kiesettek (Iványi Gábor- féle Metodisták és mások) mai napig is hiába szerettek volna legalább megtárgyalni, azóta sem változtak.Egyesek megalkudva újra élvezték a régi állapotok szerinti pénzeket és elnézően viselkednek  a “felülről” történő intenciók vonatkozásában, amik pedig azt az ősi alapjogot (a gondolkodás, a lelkiismereti szabadság, a vélemény.nyilvánítási szabadság…)  korlátozzák, amiket maga a Teremtő adott minden gyermekének. Nem csak a “történelmi” kegyelteknek. (Dénes Ottó véleménye)

Már a „húsvéti alkotmány” szellemében készül az új egyháztörvény: rangsorolja, kategorizálja a szakrális szervezeteket. Többek szerint a „vallási piac” újrafelosztásáról van szó, s Orbán Viktor az EU első keresztény nemzetállamát akarja létrehozni. A tervezet hamarosan a parlament elé kerül. SÁNDOR ZSUZSANNA írása.

A Fidesz-kormány az új, „húsvéti alkotmány” születését Jézus feltámadásának ünnepéhez kötötte. Jelképezve: szakrális államalapításba kezdtek.

Vankó Zsuzsa teológus-lelkész azt mondja, bár némely európai ország is hivatkozik alkotmányában a kereszténységre, ez csak szimbolikus jelentőségű. Egyenlő elbírálás lenne igazságos
– De a magyar kormány ambíciója nem kevesebb, mint létrehozni az Európai Unió első keresztény nemzetállamát. A Szent Korona „alkotmányosítása” nemcsak elvi jelentőségű – hangsúlyozza Vankó Zsuzsa.

Az új alkotmány arról is rendelkezik: a sarkalatos törvényeknek – ilyen az egyházak szabályozása is – harmonizálniuk kell a preambulummal, a Nemzeti hitvallással. Az abban foglalt ideológiai alapelveknek döntő befolyásuk lesz a jogalkotásra.

A Nemzeti hitvallásban olvasható: „Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét.” Ez voltaképpen az állam és az egyház különválásának felmondása.

Szekuláris állam ugyanis tiszteletben tartja a világnézeti sokféleséget, polgáraira nem kényszerít „nemzetvallást”. S míg az új alkotmány a kereszténységet elismeri, a többi vallást csak „becsüli”.
A hitelvek közötti állami különbségtétel lényegében a felekezeti egyenlőség tagadása.

Már ennek szellemében készül az új egyháztörvény. A kormány a szakrális közösségeket társadalmi súlyuk, honosságuk, taglétszámuk alapján kategorizálja, megkülönböztetve történelmi és elismert egyházakat. A „jelentéktelennek” ítélt szervezetek egyházi státusát pedig visszavonják, legfeljebb vallási egyesületként működhetnek tovább.

Fazekas Csaba egyháztörténész úgy látja: ez a felosztás rendkívül hasonlít az 1895-ös, még Ferenc József idején hozott törvényre, amely az egyházakat szintén három – elfogadott, elismert és törvényesen el nem ismert – kategóriára osztotta.

Az 1895-ös rendelkezés a maga korában viszonylag progresszív volt. Ennek alapján lehetett aztán jogilag legalizálni kisebb egyházakat, mint például a baptisták vagy a muszlimok. De ugyanezt a törvényt a Horthy-rendszer már az egyházak bebetonozására használta: egyetlen új felekezetet sem ismertek el, s a hitéletben erősödött az állami kontroll. Félő, a Fidesz-kormány a Horthy-kor ideológiáját követi: a történelmi egyházakat megerősíti, míg más vallási közösségek behozhatatlan hátrányba kerülhetnek – véleményez Fazekas.

Az ország lelke
Tény, Orbán Viktor már 2008-ban – Az ország lelke és az egyház című konferencián – megnevezte „hites” szövetségeseit: „A szabadság igazi tartalmát akkor ismerhetem meg, ha fölfedezem, mire lehetek szabad. E leckét Magyarország csak a magyar történelmi egyházaktól kaphatja meg.”

A kormány – információink szerint – most mégis főleg a katolikus egyházzal egyeztet a törvényről. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága megkeresésünkre úgy reagált: mivel még folynak a tárgyalások, egyelőre nem nyilatkoznak.

A Magyar Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Gáncs Péter viszont elmondta: őket és más vezető egyházak képviselőit március végén hívták be a közigazgatási minisztériumba.

  • Nagy vonalakban tájékoztattak minket a tervekről. Konkrétum nem hangzott el. Az evangélikus egyházzal azóta nem tárgyaltak. Mi nem szeretnénk, hogy éket verjenek közénk – első-, másod-, harmadosztályúvá minősítve az egyházakat. Pedig az egyházak rangsorolását a finanszírozással is rögzíti a kormány.

Egyházból egyesület

Tudható: az egyházaknak felajánlható az szja egy százaléka, amelyhez állami kiegészítő támogatás jár. Eddig 300 bejegyzett egyház küzdhetett az adóforintokért, amelyekből 2010-ben összesen több mint 5 milliárd támogatást szereztek. (A katolikusok 3 milliárdot, a reformátusok 1 milliárdot.)
De a kormány csökkenteni akarja az egyházak számát 40-60-ra. A többit egyesületté nyilvánítja. Kiejtheti őket az egyházi egyszázalékos körből. Így a megmaradók nagyobb bevételhez juthatnak. Csakhogy még köztük is különbséget tesznek: az állami kiegészítés egyedül a történelmi egyházaknak járna, az „elismerteknek” sem.

Az „egyházszelekcióról” Szászfalvi Lászlót, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium KDNP-s egyházügyi államtitkárát is kérdeztük volna. Azt üzente a 168 Órának: csak külön nagyinterjúban hajlandó megszólalni.

Ám mi továbbra is magunk szerkesztenénk a lapunkat. Ha pedig az államtitkár nem akar hozzászólni cikkünkhöz, más médiumoknak adott nyilatkozataiból idézünk.
Szászfalvi többször hangoztatta: a szigorításokra a „bizniszegyházak” elszaporodása miatt van szükség, mert sokan csak az adókedvezményért alapítanak szakrális társaságot.
A Lánchíd Rádióban azt is kifejtette: itt „gyakorlatilag önálló üzletággá” vált az egyházalapítás.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetője, Iványi Gábor metodista lelkész szerint hazugság „adóparadicsomként” beállítani az egyházi szférát.

– Azok a vallási szervezetek, amelyek iskolákat, szociális intézményeket is fenntartanak, csak akkor kaphattak állami fejkvótát és „egyházi kiegészítést”, ha igazolni tudták: valóban közfeladatokat látnak el. Ráadásul évente többször is ellenőriztek a hatóságok. Ha annyi a „bizniszegyház”, miért nem lépett fel ellenük a rendőrség?

Fazekas Csaba egyháztörténész is úgy tudja: az elmúlt húsz évben egyetlen egyház ellen sem indult eljárás. Pedig a csalók kiszűrhetők, miattuk nem kellene minden egyházat újraszabályozni.
Hozzátesszük: gyanús, önmagukat egyházi közösségként jegyző társaságokkal a 168 Óra is foglalkozott.

A profitegyházak hitvilága című cikkünkben (2008. február 7.) szakértők mondták: előfordul, hogy némelyek „egyházi álarc” mögött gazdasági vállalkozást, esetleg demokráciaellenes szervezetet működtetnek.

Csakhogy e kivételekből a kormány általános következtetést vont le. Az új törvénnyel olyan kisebb egyházakat is büntet, amelyek valódi hitelveket gyakorolnak, s tényleg a legszentebb vallási célt, a szegények szolgálatát vállalták. Nemrég a Heti Válasz egyik írása „az ötven legkétesebb magyarországi egyház” közé sorolta a Dzsai Bhím Közösséget is. Miközben ez a buddhista közösség a Derdák Tibor vezette sajókazai iskola fenntartója. Roma gyerekek felzárkózását segítik. Ha visszaminősítik őket vallási egyesületté, hogyan oldják meg közfeladataikat félpénzből, hiszen nem számíthatnak egyházi többletforrásra.

Ez nemcsak számukra kérdéses. Azok sincsenek könnyebb helyzetben, amelyeket az „elismert” egyház kategóriájába sorolnak. Ilyen a nincsteleneknek rendszeresen ételt osztó Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége is. Õk levélben reagáltak kérdéseinkre. Úgy tudják: csak olyan szervezet juthat – karitatív tevékenysége kapcsán – kiegészítő támogatáshoz, amelylyel külön szerződést köt az állam. Nekik nincs ilyen szerződésük. Ám a kedvezőbb elbírálás reményében még tárgyalnak az egyházügyi államtitkársággal.

Vankó Zsuzsa teológus-lelkész szerint az egyenlő elbírálás lenne igazságos: közfeladatot ellátó egyházi és civilszervezetek azonos tevékenységért ugyanannyi kiegészítő támogatást kapnának.
– Ez gátat vetne annak a folyamatnak, hogy az elszegényedő önkormányzatok sorra átadják iskoláikat az egyházaknak. A magasabb normatívából ők fenn tudják tartani az oktatási intézményeket. Ha ez a tendencia folytatódik, sok helyen megszűnik a szülők választási lehetősége: gyermeküket nem tudják felekezet-semleges iskolába íratni. Ami súlyosan sérti a lelkiismereti szabadság jogát.

Utasították a lelkészt

Iványi Gábor írásban fordult Szászfalvihoz: mi lesz a metodistákkal? Felelet nem jött. Kérdését múlt ősszel a Nemzeti Erőforrás Minisztériumának is feltette. Csak a napokban válaszolt Nyitrai Imre helyettes szociális államtitkár: „Az egyházi kiegészítő támogatások bevezetésének célja, hogy azon történelmi egyházak, amelyek aktívan részt vállalnak a szociális ellátórendszer működtetésében, többlettámogatáshoz jussanak. Csak ezek az egyházi fenntartók lesznek jogosultak egyházi kiegészítő támogatásra.”

Azaz: noha Iványiék szociális ellátórendszert működtetnek, nem kapnak kiegészítő támogatást, mivel nem történelmi egyház az övék. (A metodista egyház a hajléktalanokat befogadó Oltalom Menhely fenntartója. Itt működik az egyetlen, fedélnélkülieknek létrehozott kórház. Tizenhárom iskolájuk van hátrányos helyzetű gyerekek számára.)

A szociális államtitkárság utasította a lelkészt: írja össze, hol és hány főt látnak el szociális intézményeikben. És válaszoljon arra: ha nem kapnak pénzt a működésükhöz, a kormány által támogatott egyházi szervezetek közül melyiknek adják át az ellátórendszerünket?
– Üzenem: senkinek! Ha mi folytatjuk a húsz éve megkezdett munkánkat, nem támogatnak minket, de ha a feladatainkat másik egyháznak adnánk át, azt finanszíroznák? Felháborító! A kommunizmusban az Állami Egyházügyi Hivatal diktált nekünk, ám sokkal arrogánsabb a mostani hatalom. A menhelyet saját erőből, híveink adományaiból építettük. Ha kell, Strasbourgig is elmegyünk.

Egyáltalán: ki venné át az Oltalom Menhely elesettjeit? A történelmi egyházak egyetlen hajléktalanszállót sem üzemeltetnek.

A Máltai Lovagrend szeretetszolgálata azonban régóta foglalkozik hajléktalan ellátással. De nekik nem voltak egyházi finanszírozási kiváltságaik. A napokban változott a helyzetük – köszönhetően Semjén Zsoltnak:a KDNP elnöke, a miniszterelnök helyettese tagja a Szuverén Máltai Lovagrendnek.

Nemrég „nagykeresztes magisztrátus lovaggá” léptették elő Rómában, ahol a magyar kormány nevében megállapodást kötött a Szuverén Máltai Lovagrenddel: annak magyarországi szervezetei a jövőben az egyházakhoz hasonló támogatást kapnak, ha átvállalnak közfeladatot.
Tehát miközben Iványi Gábor volt SZDSZ-es képviselő metodista felekezetét ellehetetlenítik, a Szuverén Máltai Lovagrendet a Fidesz–KDNP-kormány „felmagasztalja”.

Ám ha a „máltaiak” átvennék is akár az Oltalom hajléktalanjait, hol helyeznék el őket? Kérdés így az is: ha az egyházak többségét visszaminősítik egyesületté, mi lesz az ingatlanjaikkal?
A hatályos törvény szerint ha a bíróság megszüntet egy egyházat, annak vagyona a jogutódnak kijelölt egyházé lesz. Ha nincs jogutód, a vagyonból alapítványt kell létrehozni, amelynek célját a kormány határozza meg, s egyben kijelöli az alapítót is. Ha nem hozható létre alapítvány a vagyonból, állami tulajdonba kerül az.

E passzust az új egyháztörvény rendelkezései általános gyakorlattá tehetik. Lehetőséget adva az egyházak visszaállamosítására, a „vallási piac” újrafelosztására.

Szolnok, 2010. április 20. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és miniszterelnök-jelöltje beszél, amikor megtekinti a görög katolikus templomot Szolnokon a Széchenyi városrészben. MTI Fotó: Mészáros János
Szolnok, 2010. április 20.
Orbán Viktor, a Fidesz elnöke és miniszterelnök-jelöltje beszél, amikor megtekinti a görög katolikus templomot Szolnokon a Széchenyi városrészben.
MTI Fotó: Mészáros János

A függetlenség vége

Hiszen Szászfalvi államtitkár nyilatkozataiból az is kiderül: a történelmi egyházak kivételével mindenkinek újra kell regisztráltatnia magát a Fővárosi Bíróságon. Az engedélyeztetést komoly procedúra előzi meg: a szervezeteket alaposan „átvilágítják”, kikérdezik őket szakrális életükről. Új bejegyzési kérelmüket el is utasíthatja a bíróság. Az egyesületté visszaminősített közösségeknek az ügyészség lesz a felügyeleti szerve. Ami a függetlenségük végét jelentheti.
S vajon milyen státusba kerülnek a „leminősített” közösségekben szolgáló lelkészek, hiszen intézményükkel együtt egyházi felhatalmazásuk is megszűnik. Egyesületi tagok lesznek? Annyi jogkörrel, mint – ad absurdum – a horgászegyleti tagok?
Amúgy a kategóriahatárok nemcsak lefelé járhatók át. Fölfelé is. A történelmi egyházak köre új tagokkal is bővülhet.

A „történelmi” kiváltságot a Hit Gyülekezete is megkaphatja a hatalomtól. De milyen áron?

Ismert: a Hit korábban az SZDSZ-t támogatta, majd az MDF-et, s jó viszonyt ápolt az MSZP-vel is. A gyülekezet érdekeltségébe tartozik az ATV.

Csak emlékeztetőül: az első Orbán-kormány is módosítani akarta az egyháztörvényt, ám azt épp a Hit támadta a legvehemensebben. Megértőbben vélekednek a mostani tervezetről, noha ez a 2001-es koncepciónál is szigorúbb.

Hack Péter, a gyülekezet diakónusa lapunknak azt mondta: számukra elfogadható, ha a kormány bizonyos formai kritériumok mentén különbséget akar tenni a vallási szervezetek közt.
S ők ígéretet kaptak: a hatalom nem avatkozik bele az egyházak hitéletébe.

Másként látja Fazekas Csaba egyháztörténész: a törvény alapvetően átalakíthatja az egyházak belső életét, értékrendjét. Mivel a kategóriahatárokról a kormány dönt, a kiszolgáltatottság „kegyversenyre” kényszerítheti az egyházakat. Akik ma a vallásszabadságot féltik, joggal aggódnak.

2011. május 15.
Sándor Zsuzsanna írása

KOMMENTEK

azazello
2011-05-15 20:31:35   #19
A forradalmi (munkás)paraszt kormány a klerikális reakció ellen.Most akkor ki kicsoda,és ki kivel van?
Imhotep
2011-05-15 20:10:19   #18
Ezek szerint nekem itt nincs helyem ebben az országban, mert Én nem vagyok hívő!!!
méra
2011-05-15 19:41:53   #17
Kedves Neandervölgy!
Azt hiszem, hogy Ön, a néha drasztikusan alkalmazott nyelvi szabadosság magas szintű alkalmazója, pusztán sima figyelemfelkeltő meggondolásból írja mondatait.
Ha így lenne, egyszerűen bólintson. Végkövetkeztetéseivel messzemenően egyetértek! A stílus más téma, de nem zavar!
Az éleslátó megszólalásából – nekem – hiányzik, hogy egy református magyar hova a túróba mehetne gyónni, nem is beszélve a jézusi ostyáról!
Hacsak az nem jut az eszembe, hogy Magyarország egyik legszebb református temploma a nyírbátori erősen gótikus templom és tőle nem messze a katolikus Krucsay oltár a hazai egyházi művészet egyik legszebb darabja.
Ezt lenne jó látni, nem az ellenséget, az inkvizíciót, a máglyákat és az ellenreformáció diktatúráit.
Vagy lesz tized is?
pirineni84
2011-05-15 19:24:24   #16
Csodálom, mennyire rossz az emberek emlékezete. 1990-ben a TV-ben láttam és hallottam, amikor O.V. kijelentette, hogy ő ateista. Bele a szemünkbe, hallhatta millió ember. 992-ben, gúnyolta a ker.demokratákat! Nem szégyelli magát előttünk? Hogy tud a tükörbe nézni, megismeri melyik arca az igazi?
kutakodo
2011-05-15 19:16:36   #15
Az iszlám benne van-e a történelmi egyház fogalmában?
Imhotep
2011-05-15 18:48:53   #14
Nekem nincs alkotmányom, csak az 1949-es, mert ..
1 nem vagyok hívő.
2 NEM FOGADOM EL A FIDESZ ALKOTMÁNYÁT, MAGAMRA NÉZVE KÖTELEZŐNEK !!!!!!
Innentől kezdve vagy törvényen kívűli leszek, vagy nem tudom….. De ezt a …….nem tudom elfogadni!!!! Ezért nem volt szavazás mert tudta ………….., hogy a NÉP leszavazná!!!!!
ÉBREDJETEK EMBEREK !!!!! TÜNTESSÜNK ……
neandervölgy
2011-05-15 15:00:34   #13
A világ hét csodája mellé csatlakozik a világ öt legnagyobb szélhámossága,az öt világvallás.Ezek egyike a katolicizmus.Valaki sorolja fel,hogy az eddig ismert történelemben és jelenleg is,mik azok a gonoszságok,amit a vallási fanatikusok okoztak embertársaiknak.A vallás mögé bújva a gátlástalan ………….szélhámos banda, a hatalom érdekében mindenre képes.Bizzunk benne,hogy az ostya a torkán akad.He egyáltalán elmegy gyónni.
gyimi
2011-05-15 14:45:14   #12
Tisztelt Szemenyei-kiss! Elnézést kérek , de félre értett!
” A 2006-os Szabadságharcosok” titulus nem tőlem származik ! Ha jól értelmezem írását akkor véleményem megegyezik az Önével! Az is elszomorít hogy e csőcselék egy részét felmentették a “Semmisségi” förmedvénnyel !Az indoklásában említett történelmi ismereteim lehet hogy nem tökéletesek , de azért azokat én is nagyon tisztelem !Üdvözlettel !
tulpenbordo
2011-05-15 14:31:17   #11
Ez maga a borzalom !!!! Ez lett Magyarországból !!!!!
Szidol
2011-05-15 14:00:22   #10
“Térde,imához!” ki is mondta ezt anno a Parlamentben egy alkalommal??? Na akkor kedves hívők és ateisták most lehet el kezdeni imádkozni,……és szabadíts meg minket a gonosztól…ámen!
szemenyei-kiss
2011-05-15 12:44:04   #9
“gyimi” azért túlzásba ne essünk! – Mi az hogy a “2006-os szabadságharcosok”? – Csak nem az utcákon tomboló csőcselékre, az autókat megrongáló, gyújtogatókat, a TV-székház tolvajait, Ekrem Kemál Györgyöt és társait nevezi szabadságharcosoknak?
Tisztelettel kérem: lapozzon fel egy-két könyvet 1956-ról vagy méginkább 1948/49-ről, azokban olvashat a szabadságharcosokról. De a 2006. esztendő lumpen bandáit ugyanazzal a jelzőkkel illetni mint az 56-os hősöket és az 1948-as forradalmárokat – nos, ez alapos aránytévesztést jelent.
markus0628
2011-05-15 12:42:27   #8
Nem arról van szó,hogy magam mellé állítom a “történelmi egyházat”,ui.asszem, hogy az ő privilégiumuk a koronázás?
gyimi
2011-05-15 12:17:54   #7
Még valami itt a zorbán-Hit Gyülekezettel kapcsolatban ! Ne tessék elfelejteni hogy a Gyülekezet egyik emblematikus figurája Gera Zoli
aki európai mércével is egy nem rossz futballista ! Ő pedig anno a fradiból ment Angliába, és azóta is igen népszerű !No meg azt is tudjuk hogy a 2006-os szabadságharcosai kik voltak !(?) Orbán igyekszik magát elismert , népszerű emberek társaságában láttatni , hátha neki is jut valami a fényből , mert önmagáért egyre kevesebb -szerencsére !!!
szemenyei-kiss
2011-05-15 12:10:09   #6
És még az is kérdés lehet, hogy Orbán Viktor Mihály urat, a leendő keresztény nemzetállam alapítóját megkeresztelték-e az utóbbi 22 évben?
A nem egészen haszontalan cikk másik bája: a szerző maga…
tatka46
2011-05-15 11:12:30   #5
Van egy csoda miniszterelnöke Magyarországnak .Kommunista családban nől fel,(pártitkár apa) kisz tagság.ateista.élvezi a párt elönyeit.Ezek után megvilágosodik és látszólag vallásos ,hisz kell az egyház támogatása.Most pedig ö határozza meg az egyházaknak ,hogy ki maradhat meg.Nem hasonlit egy régi ,kopasz diktátorhoz.Tisztelet az egyházaknak de furcsa ,hogy egy régi ellenséget ajnároznak,igy veszitik el egyre jobban hiveiket.
gyimi
2011-05-15 11:08:48   #4
Szokták mondani , “Van ennek egy diszkrét bája” !Egy olyan egyén veszi a szájára a keresztényi eszmét akinek a Tízparancsolatról sincs fogalma ! Nincs szó semmiről , csak hogy minél sötétebb világba vigye az egyszerű Halandót ! Akkor talán nem veszik észre hogy valójában mit is művelnek ezek !!!
azazello
2011-05-15 10:41:45   #3
A diktatúra ormótlan szőrös mancsát minden nap ráteszi valamire.Most a vallás jön.
Kérdőjel
2011-05-15 10:24:31   #2
“A szimbiózis két vagy több különböző faj (általában egymásra utalt) szoros együttélése. A szimbiózisban mindkét fél kölcsönös előnyökhöz jut.”
(wikipedia)
halihoho
2011-05-15 09:52:13   #1
…………………Állítólag azért járt Rómába a pápánál Orbán, mivel szerette volna kétharmad birtokában a tíz parancsolatot is – visszamenőleges hatállyal – megváltoztatni! A ne lopj parancsolatról van szó!
Egyházi kegyverseny

Mester Anett felvétele

Mondja el a véleményét!