Freedom House: blöffnek is rossz az azeri botrány
Magyarországon múlik, hogy Európához tartozónak vallja-e magát, de ha így gondolja, akkor ezt döntéseivel igazolnia is kell, márpedig a magyar kormány politikája az elmúlt két évben nem erre mutat – mondta a hvg.hu-nak Sylvana Kolaczkowska. A Freedom House átalakulóban lévő országokkal foglalkozó vezetőjével Ramil Szafarov kiadatásáról beszélgettünk.
hvg.hu: Milyen hatással lehet Ramil Szafarov kiadatása nyomán kialakult botrány Magyarország külpolitikai, illetve regionális megítélésére?
Sylvana Kolaczkowska: Mindenképpen aggasztó jel, hogy az alapjogok tiszteletben tartása nélkül közeledett a magyar kormány egy olyan országhoz, mint Azerbajdzsán. A budapesti vezetés tudta, hogy mik lesznek a következmények, mégis kockáztatott, azt üzenve az IMF-nek és az EU-nak: vannak más, a magyar gazdaságot támogatni hajlandó államok, amelyektől a belpolitikai harcok megvívása nélkül juthat támogatáshoz.
Optimistán ezt blöffnek titulálnám, bízva abban, hogy a magyar kormány továbbra is jóval magasabb demokratikus standardokhoz tartja magát, mint más rezsimek – például Fehéroroszország – amelyek hasonló praktikákat folytatnak. Azonban az utóbbi két év magyarországi változásai nyomán – gondolok itt az igazságügyi rendszer átalakítására, a választási rendszer reformjára vagy a médiaszabályozás módosítására – többé nem lehetünk biztosak ebben sem.
És ez a lényeg! Ha a jogrendszert a kormány maga alá gyűri, senki sem lehet biztos a következő pillanatban sem, amikor “jönnek az ávósok”, ahogyan az gyerekkoromban gyakori volt. Aztán mehet a Hortobágyra, vagy a kreált perek alanyaként penészedésre egy cellába. Ez családomban megtörtént eset volt, amikor a kulákperek idején apósomat hamis váddal bebörtönözték. (Dénes Ottó)
Akármilyen motiváció húzódik is meg a lépés mögött, Magyarország döntése, (amellyel az azeri-örmény konfliktus érintettjévé vált) teljességgel meggondolatlan volt, és csak tovább szítja a kedélyeket, mégpedig úgy, hogy a feszültség enyhítésére a magyar diplomáciának nincsenek eszközei.
hvg.hu: Egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint Safarov elengedése az EU közös külpolitikájának a gyengeségét mutatja?
S.K: A nemzetközi közösségnek – beleértve az Európai Uniót is – meg kell találnia a módot az Alijev-rezsim felelősségre vonásához a jogállami keretek be nem tartása miatt, legyen szó belpolitikai ügyekről vagy az Európai Emberjogi Bíróság döntéseinek negligálásáról. Az energiahordozókban gazdag kaukázusi ország esetében ugyanis a pénzügyi ösztönzők nem működnek. Ezt jól mutatja, hogy Szafarov büntetésének elengedése előtt nyolc nappal az EU 19,5 millió eurót ítélt meg az azeri kormánynak a jogrendszere modernizálására, és a bevándorlás kezelésére. Baku hajthatatlansága a nemzetközi kritikák miatt egyre nagyobb aggodalom tárgya.
A magyar kormánynak Anders Fogh Rasmussent és Barack Obamát is skierült kiakasztania Safarov kiadatásával
Fotó: AP / Carolyn Kaster
Azok a széles körben elterjedt találgatások, melyek szerint az Orbán kormány egyes tagjai szándékosan vettek részt ebben a döntésben, mutatja, mennyire kevésé tisztelik a hatóságok saját bíróságaik döntéseit és általában az Európai Unió liberális jogrendjét. Nem tudom hogyan kellene az ehhez hasonló magatartást szankcionálni, az azonban biztos, hogy Magyarország döntésén múlik, hogy Európa részének tartja-e magát. Ha igen, akkor viszont ezt a döntést minden nap meg kell újítania cselekedetei révén minden kormánynak, nem lehet kívülről fenntartani, büntetések kilátásba helyezésével.
Mi a Freedom Housenál több mint két éve várjuk, hogy a jelenlegi magyar vezetés megújítsa elköteleződését az európai értékek, így az egyetemes emberi jogok és a demokratikus normák tiszteletben tartása mellett. Reméljük továbbá, hogy a magyarok visszautasítják vezetőik rossz bel- és külpolitikai döntéseit és jobbakat kérnek számon rajtuk a jövőben.
hvg.hu: Hogyan magyarázza, hogy Barack Obama amerikai elnök is megszólalt, magyarázatot kérve az azeriek mellett Magyarországtól is?
S.K: Mind Obama elnök, mind Catherine Ashton, az EU külpolitikai főképviselőjének tiltakozása viszonylag erőtlenre sikeredett, mégis jó, hogy megszólaltak az ügyben. Egy politikailag ennyire érzékeny ügyben egy EU-tagállam kapcsán felmerült esetleges jogsértés gyanúja legalábbis “magyarázatot követel” – ahogy azt Obama elnök is megfogalmazta.
hvg.hu: A Magyarország által kért folyamatban lévő IMF-hiteltárgyalások tükrében hogyan látja a Freedom House a hivatalosan meg nem erősített magyar államkötvény-vásárlás kérdését?
S.K: Jelenleg nem vagyunk több információ birtokában, mint önök e kérdésben. Amennyiben viszont van valóságalapja, az egy intő fejlemény, amely alaposabb kivizsgálást igényel, és kevéssé lagymatag választ a nemzetközi közösségtől. Bár ugyanígy arra is van esély, hogy ez mindössze a magyar ellenzék spekulációja.
2012. szeptember 08., Szerző: Folk György / Brüsszel
KAPCSOLÓDÓ ANYAGOK:
- Mennyit ártott Magyarországnak az azeri ügy?
- „Elég okunk van rá, hogy aggódjunk” – a Freedom House az Orbán-kormányról