Vallásszabadság és piacgazdaság

Érdekes összefüggést vél felfedezni egy közgazdászprofesszor a merőben transzcendentális terület és a nagyon is racionális szféra között. Utánagondolva van logikája, hiszen az európai közgondolkodásban is akkor jelent meg a gondolat-lelkiismeret-gyülekezés…stb (tehát az alapvető emberi jogok) utáni kívánság, amikor a nagy francia forradalom eszméiben a vallási tételek is – bár erősen kritikus hangon – megjelentek.
Nem igaz, hogy a piac társadalmi szempontból pusztító – teszi hozzá Herbert Gintis, a Közép-Európai Egyetem közgazdászprofesszora. A vallásszabadság és a demokrácia a szabadpiaci kapitalizmus útjára lépő államokban jelent meg. A piac ugyan személytelen kooperáció, de szabálykövetésre késztet: ha ugyanis a szereplők nem tartják be a piac játékszabályait, akkor nem működhet – jegyzi meg a kérdés kapcsán Samuel Bowles közgazdász.
http://www.metazin.hu/node/2574

“Tiporjátok el a gyalázatost..” (beolvass0127Voltaire) ezzel a szlogenné vált kiszólásával az “Egyház” túlhatalmát és a lelkek feletti drasztikus terrorját szerette volna megfékezni.Ezt az  eszmét ténylegesen a későbbiekben (a XIX. század elején) beindult kapitalista fejlődés – tehát a piaci központú gondolkodás – alapozta meg,illetve indította be. Milyen messze vezet egy  közgazda mondata?

De a történelem tényeit meggondolva, kijelentése igaz! Az “Egyház” mindenkori anyagiasságát és egyeduralomra való törekvéseit – melyet jelen időnkben újólag belevisz a köztudatba nem szabad elfelejteni, sőt nyíltan rá kell mutatni. Ahogyan például Wildmann János, vagy Gábor György. Részlet egy Gábor Gy. interjúból ez ügyben:
– Van-e, lehet-e jövője Európában az egyház-állam szövetségen alapuló nemzetállamoknak? Vagy a felvilágosult, szolgáló egyházakkal és szolgáltató államokkal működő Európáé a jövő?

– Európa a koszos, véres, vallási üldözésekkel, kirekesztésekkel teli történelméből bölcsen vonta le a következtetést: megfogalmazta az állam és az egyház szétválasztásának elvét. Az államnak, a politikai hatalomnak nem lehet a feladata, hogy egyes egyházakat előnyben részesítsen mások rovására. Az állam kötelessége a modern Európában, hogy minden polgárának biztosítsa a lelkiismereti és vallásszabadságot. Az állam és az egyház elválasztásnak épp az a lényege, hogy így megelőzze az újabb véres, vallási üldözéseket.

Deák Ferenc, a haza bölcse mondta: amíg él, amíg van benne erő és tehetség, addig az amerikai utat fogja képviselni, ahol az állam és az egyház el vannak választva, mert ez a függetlenség biztosítja az államnak, a polgároknak, de még az egyházaknak is a legnagyobb szabadságot. Az egyházak ettől még politizálhatnak, ahogy mindig is tették. Az álláspontjukat kifejthetik bármiről, csak a pártpolitizálástól kéne tartózkodniuk! A hatalom pedig ne osztogasson privilégiumokat, ne gondolja magát transzcendens, örök érvényű felsőbbségnek! Maradjon racionális. Ám a szekularizációhoz, az elválasztáshoz képest a hazai törvény most úgy fogalmaz: az állam és az egyház „különváltan működik”.

Ez nem szómágia, lényegi kérdés. Eszerint nálunk az állam és az egyház nem egymástól elválasztottan működik, hanem úgy, mint egy nagy vállalatnál mondjuk a tervező és a beruházó iroda. Ezek persze „különváltan” dolgoznak, de a vezetés egy magasabb egységében a kettő összefonódik. Az pedig, hogy Magyarországon a vezetésnek ez a magasabb egysége mi, mára nyilvánvalóvá vált: a politikai hatalom. John Rawls, a 20. század politikai filozófusóriása Az igazságosság elmélete című alapművében írta: „Ahol a szabadság elnyomása hittudományi elvekre vagy hitkérdésekre épül, ott semmilyen érv nem használ”.
Forrás: Vasárnapi Hírek
http://www.vasarnapihirek.hu/fokusz/gabor_gyorgy_filozofia_filozofus_orban_europa_egyhaz
(Dénes Ottó)

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük