Lehetnénk sokkal okosabbak is?

Miért ködös az agyunk-avagy lehetnénk sokkal okosabbak is?

Mindenkivel előfordult már (ritkán, gyakran, állandóan), hogy ébredés után csak ült, üveges szemekkel nézve maga elé és a második kávéig képtelen volt bármilyen értelmes cselekvésre, gondolatra. Persze van aki a kávék után is így marad, és ez az állapot gyakorlatilag állandósul, “normálissá” válik. Nehezére esik nem csak a munka, de még a szimpla létezés is. Munkahelyére menet eltéved, pedig tíz éve dolgozik ugyanott, esetleg átmegy a piroson. Este ottfelejti a gyereket az óvodában, de nem ragozom tovább. Gondolom így is sokan magukra ismertek.

A jó hír az, hogy a fent felsorolt tünetek nem az istencsapása kategóriába tartoznak, hanem agyunk működésének olyan zavarai melyeket egyszerű tápanyaghiány, illetve bizonyos méreganyagok felszaporodása okoz.

Az amerikai Linus Pauling Institut megjelentetett egy cikket, (Victoria Drake, Ph.D. titled “Micronutrients and Cognitive Function.”) melyben tömören összefoglalják a mikrotápanyagok (vitaminok, ásványok, nyomelemek)  pótlásának hatását az agyműködés kognitív (megismerő) képességére. Az optimális tápanyagellátás nem csak a növekedéshez, fejlődéshez, és az egészség fenntartásához szükséges, de gondolkodásunk sem optimális tápanyaghiányos állapotban. Az optimális tápanyagellátás azt jelenti, hogy a vitaminokat, ásványokat, nyomelemeket, antioxidánsokat megfelelő mennyiségben, minőségben és arányban visszük be minden nap a szervezetbe. Az ásványok, nyomelemek részben helyettesíthetik a vitaminokat, de fordítva ez nem igaz. Egy-egy vitamin, vagy ásvány egyedüliként való szedése hatástalan, vagy éppen káros. Gondoljunk csak az “ezrescé”-re, ami az utóbbi években mindent gyógyító csodaszerként terjed hazánkban. Szépen beszedjük, ahogy azt a reklámban láttuk de valahogy mégis elkapjuk az influenzát. Akkor aztán megvigasztaljuk magunkat, hogy sokkal rövidebb idő alatt gyógyulunk meg, ezt viszont szintén a reklám sugallja, mi sosem fogjuk tudni megtapasztalni.

Agyunk energiáit szőlőcukor elégetésével nyeri. A szőlőcukor feldolgozásához azonban az agynak szüksége van magnéziumra, vasra, mangánra, B-vitaminokra (tiamin, riboflavin, niacin, pantoténsav), mert csak így juthat energiához, és tarthatja fenn működését.

Az agy vérellátása szintén alapvető, mert az oxigén és a tápanyagok csak így juthatnak el az idegsejtekhez. A jó vérellátás csökkenti a sztrók előfordulásának gyakoriságát állítja Drake. Tápanyagok hiányában a vérellátás romlik, így csökken a szellemi teljesítmény is.
A harmadik szempont mely a jó tápanyagellátás szükségességét jelzi az, hogy az agysejteket burkoló szigetelő anyag az úgynevezett myelinhüvely, mely a szervezetben a szabályos ingerületvezetést biztosítja, többek között B12 vitamint, és folsavat igényel integritásának fenntartásához. Ha ez sérül az elektromos ingerület ide-oda cikázik agyunkban. Azt, hogy ez milyen tüneteket okoz könnyű elképzelni.

A mikrotápanyagok hiánya az agy kognitív funkcióinak széles körű és hosszan tartó károsodását okozza. Többek között a gondolkodás ködösségét, lassúságát, az asszociatív képességek hanyatlását, a hosszú és rövidtávú memória hanyatlását, a hangulat romlását. Néhány ásvány hiányának káros hatásait az alábbiakban röviden összefoglalva közöljük.

Kalcium;
A kalcium ion, állítja Drake, egész sor élettani folyamatot szabályoz az agyban, például az idegsejtek gén-expresszióját, vagy az ingerületátvivő anyagok termelését. A kalcium szervezetünkben leginkább a csontokban található. Kis mennyiség oldott állapotban a vér alkotórésze. Ha a vér kalciumszintje csökken, akkor a szervezet kalciumot szabadít fel a csontokból, hogy fenntartsa az optimális vérszintet. Az agy kalciumellátása tehát viszonylag állandó, azonban az életen át tartó alacsony kalciumbevitel végső soron csontritkulást, időskori csonttöréseket, például combnyaktörést, ezáltal korai halált okoz.

Jód;
A jód feltétlenül szükséges a pajzsmirigy hormon, a tiroxin) termeléséhez. A tiroxin pedig nélkülözhetetlen a már említett myelinhüvely képzéséhez. A jód nélkülözhetetlen az agy fejlődéséhez. Ennek az ionnak a hiánya a kritikus periódusokban pl. terhesség alatt, serdülőkorban szellemi visszamaradást okozhat. A felnőtt kori jódhiány is a gondolkodás lassulását, elbutulást okozhat.

Vas;
A vas a proteinek, enzimek százaihoz kapcsolódik a szervezetben, és számtalan anyagcsere folyamat nélkülözhetetlen résztvevője. A myelin előállítására szakosodott agysejtek fontos tápláléka. Létfontosságú része azoknak az enzimeknek, melyek az ingerület átvivő anyagokat termelik-ezek nélkül pedig nincs agyműködés. A terhesség és gyermekkor alatt előforduló vashiány ma is az egyik legnagyobb globális egészségügyi probléma. Súlyos tanulási és memóriazavarokat okozhat mind az anyában, mind a gyermekben. Felnőttkorban a vashiány vérszegénységet okoz, ami az agy oxigénellátását csökkenti, ezáltal okozva akár súlyos agyműködési zavarokat is.

Magnézium;
A magnézium kb. 300 anyagcsere folyamat szereplője, melyek közül számos reakció az agyműködés nélkülözhetetlen része. Kísérleti úton létrehozott magnéziumhiány izomremegést, görcsöket és tetániát váltott ki. A magnézium hiánya szorongást, feszültséget, görcsös fejfájást is kivált.

Szelénium;
A szelénium nélkülözhetetlen a glutation-peroxidáz nevű enzim működéséhez. Ez az egyik legfontosabb antioxidáns enzim a szervezetben, többek között az agysejtekben is. Semlegesíti a káros szabad gyököket, melyek szelén hiányában “megmarják” az agysejteket és erősen károsítják azok működését, így csökkentve szellemi képességeinket.
Az összes vitamin, ásvány, és nyomelem Electro-Vita-Min tablettánkban található meg, jól felszívódó, kiegyensúlyozott formában.

január 19, 2012 dr Antal Dezső
http://drmineral.hu/2012/01/miert-kodos-az-agyunk-avagy-lehetnenk-sokkal-okosabbak-is/#more-1978

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?