A Biblia kritikája

Akik mítosznak vélték a Szentírást

„Az evangéliumok megírásának idején még több ezer szemtanú életben volt azok közül, akik látták Jézus csodatetteit, és hal­lották tanítását” – írja 2012-re szóló újévi üzenetében Billy Graham.

A 93 éves világhírű evangélista emlékeztet arra, hogy a kortársak nyilvánvalóan tiltakoztak volna, ha a beszá­molók kitalált eseményeket tartalmaztak volna – ám nem tették. Az Újszövetség szerzői külön is fontosnak tartották, hogy hiteles szerzőként jegyezzék írásaikat. „Mert nem mesterkélt meséket követve ismertettük meg veletek a mi Urunk, Jézus Krisztus hatalmát és eljövetelét; hanem mint akik szemtanúi voltunk az ő nagyságának” – írta Péter apostol. Lukács pedig utal arra, hogy „sokan kezdték megírni” Jézus történetét, ezért ő maga „eleitől fogva mindennek szorgalmasan végére járt”. A Jézusról szóló beszámolókat több ókori külső forrás is megerősíti. 1500 évvel később mégis, miközben Európában a társadalomban a felvilágosodás, a vallási életben pedig a protestantizmus hullámai ostromolták a középkori tekintélyuralom bástyáit, a Biblia szövege is új megvilágításba került.

imageRotterdami Erasmus (1466-1536), aki katolikus szerzetesként hevesen bírálta a római egyház szellemi és politikai hatalmát, humanista tudósként pedig a felvilágosodás eszméit készítette elő, beszerezte a keleti katolikus egyháztól az Újszövetség akkoriban elérhető görög nyelvű szövegváltozatait, és azok alapján megkísérelte helyreállítani az eredeti szöveget, függetlenítve magát a római tanítóhivatal álláspontjától és a hivatalos latin fordítástól, a Vulgatától. Ezzel megalapította a modern szövegkritika tudományát, görög Újszövetség-kiadása (a Textus Receptus, azaz „elfogadott szöveg”) pedig valamennyi protestáns bibliafordítás alapjává lett (Károli, King James stb.).

A Biblia szövegkritikájaimage
Kezdetben a szövegkritika alapvetően a Biblia irányában „jóindulatú” tudomány volt. Célja nem a hit vagy a Szentírás tekintélyének lerombolása volt, hanem éppen ellenkezőleg: a rengeteg kézirat közötti különbségek, különböző másolási vagy egyéb eredetű hibák kiszűrése, és az eredeti szöveg minél pontosabb helyreállítása. A cél érdekében Erasmus a római katolikus egyházban hivatalosan elfogadott és többször átdolgozott, javított latin fordítás mögé igyekezett hatolni, hiszen az eredeti apostoli iratok görögül íródtak. Átvizsgálva a számára elérhető, beszerezhető összes görög kéziratot, megkísérelte az eltérések okait feltárni, és a hibás változatokat kiszűrve a lehető legmegbízhatóbb, legeredetibb szöveget helyreállítani.

Ruff Tibor   2012. 01. 06. (XVI/01)
A teljes cikket ITT olvashatja:
http://www.hetek.hu/hit_es_ertekek/201201/a_biblia_kritikaja

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük