Az élelmiszerek tápanyagtartalmának csökkenése az USA-ban

Az élelmiszerek tápanyagtartalmának csökkenése az USA-ban 1940 és 1991 között, avagy mitől híztunk ilyen szép kövérre?

A magyar termőföld romlásáról már többször közöltem adatokat. Most álljon itt néhány érdekes és egyben rémisztő adat az amerikai élelmiszerek tápanyag tartalmának csökkenéséről egy 1940 és 1991 között elvégzett vizsgálatsorozat eredményei alapján.

A legnagyobb mértékű ásványi anyag csökkenést elszenvedett élelmiszerek; (mg/100g)
Nátrium;               -futóbab 6,5-ről szinte a nullára      ( majdnem 100%-os csökkenés)
Kálium;                 -spenót (főtt) 490-ről 230-ra            ( 53%-os csökkenés)
……………………-burgonya 568-ról 360-ra                ( 36%-os csökkenés)
Foszfor;                -spenót (főtt)  93-ról 28-ra                ( 70%-os csökkenés)
……………………-burgonya 0,15-ről 0,08-ra              ( 47%-os csökkenés)
Kalcium;               -brokkoli főtt 160-ról 40-re               ( 75%-os csökkenés)
……………………-újhagyma 135-ről 35-re                 ( 74%-os csökkenés)
Magnézium;        -sárgarépa 12-ről 3-ra                      ( 75%-os csökkenés)
Vas;                       -spenót (főtt) 4-ről 1,6-ra                  ( 60%-os csökkenés)
…………………..-karórépa 0,35-ről 0,1-re                   ( 71%-os csökkenés)
Réz;                       -spenót (főtt) 0,26-ról 0,01 re           ( 96%-os csökkenés)
……………………-vízitorma 0,14-ről 0,001-re             ( 93%-os csökkenés)

Még két érdekesség; Ez alatt az 51 év alatt a sárgarépa elvesztette magnézium tartalmának 75%-át, kalcium tartalmának 48%-át, vastartalmának 46%-át, réztartalmának 75%-át.

1991-ben tíz paradicsomot kellett volna megegyünk, hogy ugyanazt a rézbevitelt elérjük, mint 1940-ben!

A helyzet természetesen nem javult 1991-óta, ugyanis nem volt rá oka, hogy javuljon. Többen megkerestek már a “megoldással”; biotermesztést kell folytatni! Én nem vagyok mezőgazdász, ezért vannak hiányosságaim a témában. Azt azonban magyarázza el nekem valaki, hogy egy termőföldnél, ahonnan már sikerült szinte például az összes szelént kinyerni, a szervestrágyázás, amiben már régen szintén nincs szelén milyen megoldást jelenthet? Az ásványi anyagok kikerültek a körforgásból, és célzott visszajuttatásuk nélkül ez a probléma soha nem fog megoldódni.

Még egy fontos kérdés; mi köze a talaj és az élelmiszerek tápanyaghiányának a betegségekhez, vagy pl. az elhízáshoz?

Az életműködéseket mint tudjuk enzimek szabályozzák. Ezek az enzimek megfelelő ionok, ásványi anyagok hiányában nem működnek. Egy-egy életfolyamat sérül innen már csak egy lépés a hagyományos értelemben vett betegség ami a náthától akár a rákig is terjedhet.

Az elhízásnak hatalmas tudományos háttere van-az eredményt ismerjük; szinte mindenki kövér. Nem kell ahhoz tudományos kutatónak lenni, hogy végiggondoljuk ezt a problémát. A táplálékunkból hiányzik valamely tápanyag.(ionok, vitaminok stb.)  A szervezet ezt érzékeli, de csak egy módon tudja tudtunkra adni, hogy hiányzik valami, úgy hogy megéhezünk. Ha megéhezünk akkor persze jöhet a teszkós kifli amiben a kalórián és néhány mérgező vegyszeren kívül nincs semmi. A hiány nem szűnik meg, az éhségérzet fokozódik mi meg szépen gömbölyödünk, mert nem bírjuk abbahagyni az evést.

dr Antal Dezső

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük