AZ ESZKATOLÓGIÁRÓL

(Eszkatológia = az utolsó időkről szóló tanítás).
Ez a kérdés mindig feszült figyelem középpontjában állt, amióta csak ember élt és meghalt. Az utódokat – érthetően – izgatta, hova lett a meghalt papa…lelke, szelleme, intelligenciája, alkotókészsége…? images-1
Az Új ember cikke ezt röviden, de további kérdéseket felvetve, a témát egyáltalán nem lezárva adja közre. A halhatatlan lélek tana a görög mitológiából (Origenész pogányt kereszténnyel egyesítő elméletei  által) nyert polgárjogot és terheli a bibliai alapokon álló hitet egyházi dogmákkal. (Dénes Ottó)

AZ ESZKATOLÓGIÁRÓL, a végidőről szóló viták középpontjában már jó néhány éve az ún. „Zwischenzustand”, az egyes ember halála és a végső feltámadás közötti „közbülső idő” kérdése áll.
A Hittani Kongregáció 1979. május 17-én hozott döntésében annak elfogadását ítélte elengedhetetlennek, hogy az ember tudattal és akarattal rendelkező szellemi összetevője, „énje” a halál után is fennmarad, testi összetevő nélkül is.images-3

Az embernek ezt a szellemi elemét nevezi a döntés „léleknek”. A megfogalmazás mögött sokak szerint a kongregáció prefektusának, Ratzinger bíborosnak a véleménye áll, aki legtöbbet har­colt azért, hogy a teológia továbbra is használja a lélek fogalmát. Igaz, egyúttal új tartalmat is kívánt adni ennek az ősi szónak. Nem annyira az ember egy „részének” látja, amit birtokolunk, mint valami­lyen tárgyat, hanem azt fejezi ki vele, hogy az ember nyitott a végte­lenre, Istennel párbeszédre lépni képes lény.

Ez az Istenre-nyitottságunk ér a célba rögtön a halál után, hangoztatja.
A Kongregáció dön­tése azonban nem jelentette azt, hogy ezzel minden vita lezárult az ember halál utáni sorsára vonatkozólag.

A döntésben leginkább érin­tett Gisbert Greshake, Lohfink-kal közös könyvük múlt évi, legújabb kiadásában továbbra is kiállt amellett, hogy ez a nyitottabb lélekértelmezés nem zárja ki azt, hogy az ember „testi” vonatkozása is cél­ba érjen a halál után, magyarán, hogy „azonnali feltámadásról” be­széljünk.images-12

A test fogalmán azonban- akárcsak sok más teológus – nem egyszerűen a „Körper”-t, szervezetünk molekuláit érti, hanem az embertársakkal és a világgal való kapcsolatteremtés eszközét (Leib), amelynek már a közbülső állapotban is meg kell lennie ahhoz, hogy „üdvözültek közösségéről” beszélhessünk, még ha ennek a vonatko­zásnak kiteljesedése az „utolsó napra” marad is, amikor, mint mond­ja, a halottak a „világ számára” is feltámadnak majd.
(cselényi)

UTÓSZÓ: A vita, arról, hogy van-e a testtől függetlenül létező (“élő”) lélek, nem áll meg ennél a cikknél, vagy hasonló – például spiritiszta ihletésü, “fényalagut”-ban utazó – elméleteknél. A teológusok tekintélye, a zsinatok határozatai, vagy egyéb nagy tekintélyü fórumok kijelentései sem mondhatnak mást, mint az Isteni kijelentés erről a lényeges témáról.

Fontos megállapítani, hogy,a TESTTŐL FÜGGETLENÜL LÉTEZŐ LÉLEK tana alapozta meg a ma már széles körben elterjedt okkultista, spiritiszta, léleklátó … stb “tanokat”. Ezek mentén viszont a sátáni hullámok becsaphatnak a védtelenül maradt emberi társadalom hajójába. Minden erővel védekezni kell, és felkészülni az utolsó NAGY KÜZDELEMRE, amit ezen a területen is meg kell vívni.images-2

Csak a logikai adottságunk kérdezi, ha a halott ember bármely része AZONNAL  találkozik az Isteni világgal, mi értelme van a FELTÁMADÁSNAK?

ISTEN NEM RENDEZ CIRKUSZOKAT, különleges, időben elkülönülő produkciókat. A kétféle feltámadás – “… a világ számára… “ nevetséges nézet.  A halottak a biblia szerint alusznak, erről meg kellene kérdezni az egyik leghitelesebb tanút: LÁZÁRT.

Mondja el a véleményét!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.